A szakmát szeretem, csak a kötöttségeket nem

Peleskey Zsuzsa sok év banki munka után stylistként kezdett új életet, de a marketinget sem hagyja maga mögött. Portré.

Peleskey Zsuzsával a Jászai tér mellett, a Piccolo nevű kultkocsmában találkoztunk. Ez az egyik törzshelye, gyakran megfordulnak itt színészek, írók, festők, dramaturgok, nem egy stylist-megbízása innen származik. Mikor megérkezik, könnyű kiszúrni, Bolha nevű fekete mudi kutyusával érkezik, mindkét karját japán tetoválások díszítik - most épp pin-up girlként jár-kel, de mint mondja, legalább kétévente váltogatja a stílusát, mindig kísérletezik valamin. Nem egy klasszikus marketingmenedzser-outfit, de az irodista sztereotípiákra ő amúgy is rácáfol, hiszen sok éve már stylistként is dolgozik. Sőt, alig két hete lett főállású stylist, búcsút intett a Raiffeisen Banknak, ahol előtte 9 évig dolgozott. Pedig a cég most futó kampányát marketingmenedzserként még ő jegyezte, de mindez már a múlté.

Zsuzsa és Bolha
Zsuzsa és Bolha

Ez elég komoly váltás, miután húsz évet húzott le iparágban. Az egyetemről kikerülve francia cégeknél dolgozott irodavezetőként, majd értékesítőként.  Az egyik értékesítő körútja alkalmával betévedt egy reklámügynökséghez. „Akkor úgy éreztem, most hazaérkeztem” – idézi fel a múltat. Nagyon tetszett neki a magyar reklámipar hőskorának (a ’90-es évek végén járunk) szabadossága, toleranciája. Bracsok Istvánnak, a White Rabbit alapító-kreatívigazgatójának például punkszerű taraja volt akkoriban – emlékszik vissza. Peleskey a JWT-ben kezdte accountként, majd megjárta a Lowe GGK-t, aztán 6 év reklámügynökség után áthívták ügyféloldalra. Az első gondolata az volt, hogy ő biztosan nem fog váltani. Végül mégis belement – így került a Budapest Bankhoz, ahol 5 év marketing következett, mielőtt a Raiffeisenhez igazolt volna, majd belépett az életébe az új szenvedély.

„Mindig is imádtam a divatot” – meséli az új karrierjének kezdeteiről, majd felidéz egy kedves történetet: az édesanyja nem nagyon szívlelte és inkább múló hóbortnak tekintette a rajongását, de ő olyannyira komolyan gondolta, hogy 15 éves korától inkább munkát vállalt egy fagyizóban suli után, csak azért, hogy megvehesse az összes divatos butikdarabot és abban járhasson a gimnáziumba.

A Raiffeisenes évek alatt beiratkozott a Mod'Art francia divatiskola stylist képzésére, ami szemléletformáló hatással volt rá. Azt mondja, az a két év, amit ott töltött, kívül-belül megváltoztatta, olyannyira, hogy az iskola elvégzése után ő is csatlakozott az oktatók sorához. Amíg hallgatóként oda járt, remek mentorai voltak, sok pozitív visszajelzést kapott, és rájött, hogy a stylist-kedés neki fontosabb, mint puszta hobbi - ezzel szeretne foglalkozni.

Mindez elmondása szerint összeért azzal, hogy a munkájából elkezdett kiveszni a kreativitás. Pedig marketingesként olyan kampányokra büszke leginkább, mint a Budapest Bank legendás Emese-sorozata. De amikor már a számára izgalmasabb márkaépítés vagy kampánytervezés helyett az elszámolások és az exceltáblák kerültek előtérbe, eljött az a pont, hogy komolyan elgondolkodjon a váltáson. Pedig – mint meséli – az extravagánsabb külsejét jól tolerálta a banki közeg, ami szerinte sokat lazult a kezdetek óta, egyre több kollégája csináltat például tetoválást vagy jár feltűrt ingujjban.

A multis menedzseri munkában az volt számára igazán nehéz, hogy egy-egy projekt közben elveszett a sikerélmény, ami kicsit bedarálta, míg stylistként a munkájának egy héten belül kézzelfogható eredménye van. Úgy véli, az sem véletlen, hogy sok 40 körüli szakember kiugrik ebből a szakmából. Másrészt úgy látja, az utóbbi években a divatszakma is kezd egyre felkapottabbá válni, ami szintén a váltást segítette, olyan friss, trendi terület ez is, mint amilyen 20 éve a marketingszakma volt. „Divatszakma lett a divatszakma” – foglalja össze frappánsan.

Amíg beszélgetünk, legalább négy-öt vendég ráköszön, látszik, sok ismerőse van Újlipótvárosban. Tíz éve bérli a Szent István parkra néző lakását, amit imád, de még tanítani is a környékre jár, a Mod'Art Divatiskola pár utcányira van tőle a Váci úton. Egyedül a fodrászához kell egy másik kerületbe átmennie.

Bár még van mit építenie a vállalkozásán, most két hétre előre be van táblázva. De a stylistkodás és a tanítás mellett külsős szakértőként kommunikációs megbízatása is van. A marketinget tanácsadóként akarja folytatni, nem szeretné, hogy kárba vesszen az a 20 éves szakmai tapasztalat, amit felépített. „A szakmámat szeretem, csak a kötöttségeket és az irodai bezártságot nem” – mondja erről. De a munkák sora itt nem áll meg, mindenféle tevékenységbe szívesen belekóstol, a beszélgetésünk után például kutyát megy sétáltatni, merthogy kutyasétáltatást is vállal, de időnként pincérkedni is leugrik a lakásával szemben lévő, igencsak felkapott Sarki Fűszeresbe. „Engem a monotonitás megöl, ezért próbálok inkább összemischungolni különböző dolgokat” – mondja, majd hozzáteszi: „Úgy látom, az új trend az, hogy sok lábon áll az ember.

Visszatérve a stylist szakmához az elmúlt pár évben többfelé is kipróbálta magát, akár alkalmazott, akár művészi vonalon. Minkét területen otthon érzi magát, egyaránt szívesen csinál reklámfilmet, reklámfotózást, videoklipet, illetve saját koncepció alapján készülő munkát. „Nagyon hiszek a kiegészítőkben és a részletekben. Mindig átgondoltan és a részletekbe menően dolgozom egy-egy megbízáson.  Azt vallom és tanítom, hogy sok alapanyaggal szabad csak dolgozni, mert így lehet több változatot készíteni, vagy a megrendelő igénye alapján módosítani. Ezt a saját bőrömön is tapasztaltam: kifejezetten bosszantott, hogy megrendelőként egyszer ott álltunk egy fotózáson, ahol egy stylist a kiemelt gázsi ellenére beállított néhány inggel, öltönnyel és nyakkendővel, így nem lehetett változtatni, variálni” – hozza példaként.

„Amit nagyon fontosnak tartok még ebben a szakmában, hogy egy stylistnak legyen hozzáadott értéke a produktumhoz, nem elég a jó ízlés és a korrekt ruhaválogatás. Soha nem úgy dolgozom, hogy lemásolom valakinek a munkáját vagy összerakom azt, amit látok a fast fashion boltokban a próbababán. Én úgy dolgozom – bármilyen is legyen a feladat, hogy mindig hozzáadok magamból, az ízlésemből, a személyiségemből, hogy valami igazán egyedit teremtsek.”

Lentebb Peleskey Zsuzsa munkáiból nézhettek ízelítőt, a Kiscsillagnak készített, Bújócska című szám klipjétől kezdve egészen a Raiffeisen reklámplakátjáig.

A cikk megjelenését a BMW X2 támogatta.

További képekért kattints!
További képekért kattints!

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A verseny célja, hogy díjazza az egyedi belsőépítészeti dizájnt, kreatív vendéglátóipari/hotel kommunikációt és márkamegjelenést. Nevezési határidő: 2018.06.29.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.