hirdetés
hirdetés
hirdetés

Zoknipárosítás helyett válaszolt Puzsérnak

Sas István reklámszakember pályatársai nevében reagált Puzsér Róbert Facebook-posztjaira, melyekben a reklám démoni hatásáról írt. Füleki Bettina, a Hammer Solutions kreatívigazgatója zoknipárosítás helyett írt választ a kritikus hangvételű bejegyzésekre. 

hirdetés
Kedves látogatónk! Ez a tartalom csak a Kreatív Online előfizetői számára elérhető, kérünk, a megtekintéséhez lépj be!
 
Ha nincs kéznél a jelszó, érdemes előkeresni, mert a jövőben az archívum mellett az exkluzív tartalmaknál is sűrűbben találkozhatsz majd vele. Az elofizetes@pphmedia.hu címen segítünk, ha nem került elő.
 
Ha nincs élő előfizetésetek, itt választhatjátok ki a számotokra megfelelő csomagot.
E-mail cím:
Jelszó:
(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

A Recharge-ban a Wavemaker art directora, Kovács Eszter mesél a hobbiról, ami asztalhoz szögezi, és nem ereszti órákon keresztül.

A verseny egyben pontszerzési lehetőség is a PR toplistára, mutatjuk az idei díjazottakat! 

Mutatjuk, kik kapnak aranyat, ezüstöt, vagy bronzot. Vagy különdíjat. Vagy fődíjat! 

Pastyik Renáta irányítja tovább a kiadó minden értékesítési csatornáját, Kovács Anita tanácsadóként marad "közel a céghez". A nyomtatott Éva magazin "szünetelni" fog.

A lengyel kreatívszakma első Grand Prix-jének története.

Hozzászólások (5 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Howard Roark, teljes elismerésem! Remélem láthatjuk Bettina reakcióját is az általad nagyon jól megvilágított pontokban (lealacsonyodó, de ugyanakkor kikívánkozik
belőlem: "ha befejezte a zoknik párosítását").

Illetve, szomorúan bár, de hozzá kell tennem, amit Erich Fromm elutasít: "a birtoklás-orientált, pénzsóvár, fogyasztásba menekülő magatartás", ami manapság
kutatások, felmérések és pontos számok ismeretében világosan látszik: "A pénz boldogít".
#
[A következő írás nem csupán hosszú, de a nyugalom megzavarására abszolúte alkalmas. Csak erős idegzetűeknek ajánlott.]


Úgy tűnik, egységfronttá kovácsolódik a hazai reklámszakma. Istennek hála, egy kommunikációs szakember felfigyelt egy félmondatra bizonyos Puzsér Róbert nevű
kritikussal készített, ám letiltott, majd közösségileg mégis közzétett interjúban, és azonnal cselekedett. Nyílt levélben reagált a szakmát érintő rettenetes
puzséri fenyegetésre – és egyre több kommunikációs szakember jó ütemben csatlakozott is hozzá.

De mit is képviselnek a reklámszakma őrangyalai? Miről árulkodik megszólalásuk? Sajnos, nincsenek jó híreim, kedves barátaim. Bukott angyalok beszélnek hozzánk.

Fájdalmas és szomorú kép rajzolódik ki ebből a puzséros félmondatból gerjesztett (ál)szakmai (ál)polémiából. Olyan kórkép, ami újfent arról árulkodik: valami
nincs rendben a magyar reklám háza táján. Különösképpen a fejekben nagy a zűrzavar. A reklámszakma Istvánjainak, Bettináinak és Zsoltjainak fejében.

Elmondom, mire gondolok. Mi több: pontokba szedem. Jöjjön hát a reklámszakma 7 legfőbb bűne. (Ez az én David Mills-i terhem, lebowsky.)

1.
Álszentség
Vajon egy kommunikációs szakember miért csinál úgy, mintha nem ismerné a reklám leglényegét? Hogyhát a reklám azért van, mert el akar adni valamit. Ennek rendeli alá
üzenetét, formáját, stílusát, mindenét. Ezért készül el. Hovatovább: egy kommunikációs szakember miért nem hajlandó elismerni a tömegek reklám/propaganda általi
befolyásolását, annak erejét? A működését, a hatásmechanizmusát, a technikáit – amivel ő maga is dolgozik?

A választás szabadsága? A legőszintébb műfaj? Partnernek tekinti a fogyasztót? Szép szavak. Amit mondok, nem hangzik ilyen szépen, de tessék nyugodtan felvésni az
ajtófélfára: a reklám manipulál. Remélem, ezzel nem leptem meg egyetlen hazai reklámszakembert sem. Akkor jó.

2.
Szűklátókörűség
Puzsér vérbeli provokatőr. Botránkoztatni akar, felrázni, arcunkba fröcsögni a valót; célja, hogy fájjon, ezért céloz övön alul. Ő így működik. Viszont megvan
benne az, ami másban – úgy tűnik – hibádzik. Képes (egyfajta) távolságot tartani, de mindenkép kívülről néz egy helyzetet, és oda csap, ahova köll.

A hazai reklámszakma őrangyalai viszont csak addig látnak, ameddig látni akarnak. A saját karámjuk kerítéséig, nem tovább. Felháborodva ragadnak le a „reklámot be
kell tiltani” túlzásán – holott Puzsér üzenete ennél sokkal lényegibb: a reklámnak társadalom- és tudatformáló ereje van, készítői pedig felelősséggel
tartoznak érte. Erre figyelmeztet a maga tenyérbemászó radikalizmusával. Amit a reklámcsinálók, a megrendelők hajlamosak elfelejteni.

3.
A lényeglátás hiánya
Puzsér farkast kiált, ám erre nem az a jó válasz, hogy a Farkastenyésztők Társasága nekiáll érvelni a farkas jogai mellett; hogyhát az állatra igenis szükség van,
demokráciában meg pláne. Nem az a kérdés, hogy betiltsuk-e a reklámot, vagy ne. (Elárulom: a reklámot senki nem akarja, nem is fogja betiltani. Ezt tudja jól Puzsér is,
nyilván ő sem gondolja komolyan, túlzása pusztán retorikai.) De amiért kiállt, amiért kiált (hoppá) – ha még nem is olyan baljós, mint amilyennek vizionálja –
mégiscsak valós fenyegetés, testközelből veszély.

Jelentem alássan: a farkas létezik. És a szakmának inkább arra kellene reflektálnia, hogy miként tudjuk kordában tartani; hogyan lehet együtt élnünk ezzel a
fenevaddal. (Örültem, hogy ez a gondolat azért egyvalakinek eszébe jutott. Köszönöm, Cseperkálo)

4.
Hibás realitásérzék
Puzsér „manipulálható, birka emberképe”, aki „nem képes önálló döntésre, önreflexióra, szabad választásra” – nos, szomorúan mondom, de ezt az emberképet
nem a fantázia szülte. (Hallottuk a sztorit, hogy az ingyenes készpénzfelvét bevezetése óta már többen bementek a bankfiókokba, hogy ingyenesen készpénzt vegyenek fel
– miközben nem is volt számlájuk az adott fiókban? Bizony, ilyen Magyarországon élünk. A reklámnak tehát megvan a maga manipulálható emberkéje.)

Ez hát a mi való világunk. És aki ezt nem veszi észre, az nem itt és nem most él; annak semmi köze a valósághoz, és jobban teszi, ha otthon marad, és csendben
párosítja a családtagok zokniját.

5.
Felszínesség
Ha egy reklámszakember úgy dönt, hogy idéz, akkor azt tegye precízen, különben nem hiszem el, hogy tudja, miről beszél. Erich Fromm "Haben oder Sein" című munkáját
ezért semmiképp ne fordítsa úgy, hogy "Birtokolni és létezni", mert akkor csúnyán benéz egy kötőszót meg egy mondatvégi írásjelet. A helyes cím ugyanis: "Birtokolni
vagy létezni?", és úgy a „vagy”-nak, mint a kérdőjelnek súlya vagyon, nem is kicsi. Fromm könyve a 20. század emberének súlyos egzisztenciális válságáról ad
számot, pontatlanul idézni a címét több, mint figyelmetlenség. (Tolsztoj klasszikusát sem illik úgy fordítani, hogy "Háború vagy béke".)

6.
Álkompetencia
Ha viszont egy reklámszakember köti az ebet, és mindenképp úgy dönt, idézettel próbálja alátámasztani igazát, akkor az a minimum, hogy ismerje jól idézésének
tárgyát. Mondok egy példát. Erich Fromm "Haben oder Sein" című könyvében valóban megállapítja, hogy az ember számára a birtoklás – és annak egy sajátos
megjelenési formája: a bekebelezés, a fogyasztás – mindig is a boldogság egyik legősibb, legzsigeribb forrása. Csakhogy Fromm könyve alapvetően a „birtokló-ember”
kontra „létezőember”, e kétféle egzisztenciális törekvés szembeállításáról szól. A birtoklás-orientált, pénzsóvár, fogyasztásba menekülő magatartás
válságáról és kudarcáról beszél – és azt mélységesen ELUTASÍTJA.

Hogy értsük, ez mit jelent: a reklámszakember próbál szakértőnek tűnni, miközben felszínességét, mi több, tájékozatlanságát bizonyítja. A valaha volt legjobb
pszichoanalitikus azon művével próbálja alátámasztani igazát (fogyasztás=boldogság), melyben Fromm maximális kritikáját adja e (tév)eszmének, és épp a
fogyasztás=boldogság tételének HAMISSÁGÁRÓL és HAZUGSÁGÁRÓL beszél. (Vö. puzséri gondolatok.)

Még egyvalamit ezzel kapcsolatban, ha szabad. A könyv alcíme eléggé árulkodó: "Egy új társadalom alapvetése". Fromm szerint az új társadalom megszületésének egyik
alapfeltétele az új ember létrejötte. És hogy milyen ezen új ember „karakterszerkezetének” elsődleges jellemzője? „Készség a BIRTOKLÁS MINDEN FORMÁJÁNAK
FELADÁSÁRA a teljes értékű létezés kedvéért.” (Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni? Akadémiai kiadó, Budapest, 1984. p. 115. – Kiemelés tőlem. H.R.)

Hát így. Tessék elolvasni Fromm könyvét, mielőtt idézünk belőle, és szakértőnek akarunk látszani.

7.
Szerepzavar
Azt hiszem, ez a legsúlyosabb bűn mind közül. A reklámszakember identitása. Hogy mit is csinál, és hogy miért. Mert alapvetően nem azon kéne sopánkodnia, hogy a
reklámot be akarja valaki tiltatni – hanem olyan reklámot kellene csinálnia, olyan reklámozási magatartást illene képviselnie, amiről senkinek nem jutna eszébe, hogy
bármit is be akarjon tiltani. Merthogy ami kikerül a keze közül, az támadhatatlan. Szakmailag, erkölcsileg egyaránt. Remélem, tetszik érteni, mire gondolok. Nagy László
szavait idézve (talán megbocsát, hogy ilyen kontextusba ráncigálom): „Műveld a csodát, ne magyarázd!"

De ezennel be is fogom a pofámat, mert ez utóbbi vétket én is napról napra elkövetem.

És ha ehhez még azt is hozzáveszem, hogy ilyen hosszú lajstromot írok a reklámszakma apropóján – tutira a Gyehennán végzem.

Tartok tőle, a hely már dugig lesz reklámosokkal.
#
Olyan düh kerített hatalmába a bejegyzés elolvasása után, hogy még a hideg is kirázott. Szóval miután elszámoltam százig, kifejteném a kételyeimet a meglátásoddal
kapcsolatban.

Szóval aki a "PTE Pszichológia Doktori Iskola/Szociálpszichológia Programon abszolutóriumot tett", el nem tudom képzelni, hogy meg van arról győződve, hogy az emberek
többsége képes racionális, megfontolt, felelős döntéseket hozni. Hogyan lehet valaki *ENNYIRE* *NAÍV*, az iskolában nem taglalták ezt elég részletesen?
Ha csak azt vesszük, hogy közel FÉLMILLIÓ ember képtelen volt mérlegelni a hitelfelvétel előtt, hogy mit vállal, és ezzel gyakorlatilag az élete hátralévő részét
tette kockára? Akkor mit várunk egy 40 másodperc alatt az arcba zúdúló nettó manipulatív képsorral?

Minden egyébben Catilina már leírta a gondolataimat, szóval nem ismételném.
#
„egy manipulálható, birka emberképet sugall, sem az önálló döntés jogát, sem önreflexiót, sem szabad választást, sem cselekvési szabadságot nem tulajdonít az
egyébként demokráciában elő, szavazati joggal rendelkező felnőtt embertársainak.”

Hmmm. Szóval, kik azok az önálló gondolkodással bíró, nem birka emberek? Lássuk: Akik feszítsd meg!-et kiáltottak Jézusra? Akik burzsoát kiáltva vágták le a fejét
az összes előkelőségnek? AKIK SALEMBEN a vérét kívánták azoknak az ördögi nőszemélyeknek? Akik felemelt kézzel üdvözölték Hitlert? Vagy/aztán SZTALINT? És még
komolyan is gondolták? Azok, akik ugyanolyan (igazi!) odaadással voltak tagjai a Hitlerjugendnek, mint később a kommunista ifjúsági szövetségnek? Akik egy pletyka miatt
képesek a szomszédot kiutálni a világból? Akik kiközösítik az osztálytársukat, mert nem elég okos … a telefonja? Akik „lájkolnak”, ha oda van írva, hogy
lájkolj? Akik tegnap népszavazást követeltek 300 forintért, ma meg már betiltanák a népszavazást?

Ezek közül melyik az, amelyik képes felelősen dönteni? – kérdem én érdeklődve?

Mert bizony a plebs hülye, ha egyenként annyira nem látszik is, tömegben kellőképpen az.
#
Puzsér egyetlen célból publikál, hogy valaki reagáljon arra, amit ír. Ezér a hangnem, a stílus, a témaválasztás, nem akar ő semmit megváltoztatni. Egy Puzsért (vagy
más trollt) olvasva nekem mindig a Hetedik című film zárójelenete ugrik be. Meghúznám a ravaszt? Megtenném, amit John Doe elvár tőlem? Vagy ha nem húznám meg a ravaszt,
azzal győznék?
Nem. Nem győznék a végén akkor sem, ha meghúznám, és akkor sem, ha nem húznám meg. Két különböző fajta kudarc lehetősége áll ott David Mills előtt, aki már
akkor veszített, amikor találkozott John Doe-val, és belement a játékba.

Ezért egyetlen jó megoldás van csak. De nem tudom, mi az :)
hirdetés
hirdetés

A DekoRatio Branding & Design Studio által tervezett Anjuna Ice Pops csomagolása is Red Dot-díjat nyert.

Október 30-ig várjuk a nevezéseket a járványhelyzethez igazított RGB-re. A zsűri elnöke idén is Vargha Balázs, a MOME Tervezőgrafika tanszékének vezetője lesz.

A műsor producere Máté Krisztina, az adások heti rendszerességgel lesznek láthatóak.  

A Business Class csütörtökönként érkezik a legfontosabb kereskedelmi témákkal.

Beleznai Márk METU-s vizsgafilmje, az Agapé is ott szerepel az idei Cinéfondation válogatásában.

Célunk, hogy megtaláljuk a hazai legszebb és legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásokat. Normál nevezési határidő: 10.30. Meghosszabbított nevezési határidő: 11.06.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Hipnózis sem maradt érintetlenül a napról napra egyre inkább feje tetejére álló 2020-ban, egy dologból azonban nem engedünk - a díjakat idén is átadjuk Magyarország legrégebbi reklámversenyén.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés
hirdetés