hirdetés
hirdetés
hirdetés

Fogyasztóvédelem vagy céggyalázás?

Juhász Péter, az ACG senior pr-menedzserének publicisztikája. 

hirdetés

Még nyáron olvashattunk egy kiváló átfogó cikket olyan félművelt ökobloggerekről, akik élelmiszeripari multikat terrorizálnak azzal, hogy a termékeikben levő, sokszor teljesen hétköznapi vegyületekről (pl: nátriumklorid) írnak, leleplező, oknyomozó stílusban. Mivel a cégek nem akarják, hogy „zörögjön a haraszt”, és mártírt sem akarnak csinálni a bloggerekből, nem perelnek, még a teljesen védhető ügyekben sem. Ugyanakkor ezáltal az is nehezebbé válik, hogy valóban aggályos ügyek rendes figyelmet kapjanak: tompulnak az érzékek, elmosódnak a határok a tények és az állítások között. Csak kinyilatkoztatások vannak.

Juhász Péter

Ugyanezt látom megismétlődni a magyar fogyasztóvédelmi rovatokban és blogokban is. A különbség az, hogy itt a tartalom közösségi termék, a blogger látszólag nem felelős, legfeljebb nyelvi szerkesztést végez, illetve moderálja a feleslegesen politizáló kommenteket.

Anélkül, hogy a „régen minden jobb volt” álságos ösvényére tévednénk, emlékezzünk vissza, mi volt a közösségi média előtt: voltak teszt-magazinok, amik egy kutatóintézetnél vetették alá a termékeket szimulált használatnak, valamint végeztek próbavásárlásokat is, szolgáltatások esetén, aztán így születtek nagyjából igazságos ítéletek. Nyilván, ha az egy ideális világ lett volna, akkor nem mentek volna tönkre ezek a magazinok, és nem kellett volna hosszú éveket várni arra sem, hogy széles körben kimondassék egy növényvédőszerről, hogy ártalmas, egy pénzügyi termékről, hogy kockázatos, vagy egy akciós tévé-előfizetésről, hogy fontos benne a kisbetűs rész. Elvileg a közösségi média ezt tudná felgyorsítani: a közérthető panasz gyorsabban terjedhetne a köztudatban, sokak tapasztalata a nagy számok törvényének megfelelően statisztikailag hitelesebb, és ez erősebb kontrollt jelentene, mint a tudományosan fogalmazott publikációk, szűk körben letölthető pdf-ek.

A kérdés az, hogy mi ment meg minket attól, hogy mindez a visszájára forduljon? Ha az ember ilyen témájú blogokat olvasgat, hajlamos azt érezni, hogy máglyára való a fogyasztói társadalom, hiszen itt mindenki csak a „kisember” kisemmizésére játszik. Kommunikációban, a front mindkét oldalán eltöltött éveim azonban azt mondatják velem: korántsem ennyire szomorú a helyzet.

Anélkül, hogy védeni akarnám a pénzügyi, a telekom, vagy éppen az energia szektort, határozottan azt állítom, hogy a fogyasztói jellegű blogbejegyzések és panaszok jelentős része elvérezne egy bíróságon, és elmarasztalható lenne mind a levélíró, mind a blogger, mind a blog (vagy a rovat) üzemeltetője jó hírnév megsértéséért. Legyenek ezek a posztok még oly szemléletesen és szórakoztatóan is megírva, sokszor elemi újságírói elveket sértenek. Nyilván igazságot nem kell tenni ezekben az esetekben, de azért kérdeztessék már meg a másik fél is. Ez sokszor láthatóan nem történik meg, esetleg napokkal később lehet kérni helyreigazítást, vagy kiegészítést. Mindannyian ismerjük ennek valódi hatékonyságát.

Magam is azt vallom, hogy mondjuk egy cikkhez fűzött olvasói kommentért nem marasztalható el egy online tartalomszolgáltató. Ezzel szemben a „szerintem X cégnél agyhalottak dolgoznak” típusú olvasói levelekre alapozott blogok és rovatok műfajilag máshova sorolandók. Hiszen ezek külön rovatban kiemelt, fizetett alkalmazott által szemlézett és szerkesztett, akár főoldalon külön is reklámozott tartalmak, amik néha szándékos megtévesztésre is alkalmasak. Ezeknél elvárható lenne a megtámadott részéről, hogy legalább megkeressék az adott üggyel kapcsolatban, mondjuk véleményezés, vagy tájékoztatás kérésének céljából a rovat üzemeltetői. Csak pár példa:

Megvan a történet, mikor a kandallótűz okán leégett X családi háza, amire szemérmetlenül pitiáner összeget kínált a biztosító? Nos, a valóság az, hogy egy éve hátralékban volt a biztosítással az X család, a kandalló szabálytalanul volt bekötve házilag, ugyanakkor a szemérmetlen összeg valójában a méltányossági keret felső értéke volt.

Az ön ismerősei is megosztották a cikket arról, hogy milyen végtelenül ostoba az Y cég által küldött villanyszámla, és a kikapcsolás utáni visszakapcsolás micsoda egy hülye művelet, amihez direkt idiótákat alkalmaz az Y cég, akik négyszemközt maguk is bevallják, hogy ez így értelmetlen? A szürke és unalmas valóság az, hogy mindez a hivatali előírásból következik, konkrétan ez a szabály, és aki ismeri a hazai viszonyokat, az sejtheti, hogy azt nem a szolgáltató találta ki.

Na és Z celeb, akinél nem ment a wifi a kertben, a sebességmérést anyázva kiposztolta a facebookján, amit örömmel osztott meg a média? A valóság az, hogy videostreamelés esetén nem a letöltési, hanem feltöltési sebesség az irányadó, ráadásul a lakossági, boltban kapható wifi-router minősége alapjaiban befolyásolja a sebességet (a mérést meg pláne), erre pedig semmi ráhatása nincs egy szolgáltatónak.

Ezek egy mondatban összefoglalható esetek, sok ügy ennél hatványozottan kacifántosabb. Megnyerhette volna a pert a szolgáltató? Jó eséllyel igen. És nem a formai, meg eljárási „jogászkodással”, hanem egészen egyszerűen azzal, hogy a fogyasztó nem állított valóságot. Nem azért, mert a fogyasztó gonosz és hazudik. Hanem azért, mert ezek a fogyasztók emberek: máshogy emlékeznek, feldúltak, nem kell érteniük hozzá. Mindez érthető. Ami nem érthető, hogy miért használják ki őket és az ő tőlük származó tartalmakat az újságírók és a szerkesztők a látogatottság növelésére, a kuruckodásra. Nekik kellene lenniük a higgadt külső szemlélőnek.

Hangsúlyozom, nem vitatom: a szolgáltatók is lehetnek felelősek. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ott pont ugyanazok az emberek szolgáltatnak, akik más helyzetben aztán fogyasztóként fognak felháborodni. Ott is ugyanez az emberállomány ül, mi, a kekec, morcos, öntudatos magyarok.


A véleményrovatban közölt publicisztikákkal a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet

Juhász Péter, senior pr-menedzser, ACG
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A Republic Group feladata a márkapozicionálás és az online kommunikációs stratégia kialakítása lesz.

A Motor1.com és a Motorsport.com értékesítése került hozzájuk 2020. január 1-jétől.

A Nike Germany szerint a sportolók nem csak magukért, hanem a társadalom egészéért küzdenek.

A Spice csinálta a Spar karácsonyi szpotját.

Egyszerre 25 országban indította el a Burger King, ez az eddigi legnagyobb szabású termékbevezetésük.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!

hirdetés
hirdetés