Pesti Est-szpot

Termék: Pesti Est
Ügyfél: Est Média Group/Pesti Est
Kampánycél: Imázsépítés
Ügynökség: Dynamo Budapest
Kreatívigazgató: Dévényi Balázs
Art direktor: nem volt
Szövegíró: nem volt
Produkciós cég: Presidents Productions
Rendező: Herczeg Attila

Spanyol Paris Hiltonok visítva éneklik, hogy rosszkislányok, közben pedig lefut a szemem előtt egy 17 éves kamasz vágyálma. Így összegezhetném a Pesti Est legutóbbi reklámfilmjét.

Őszintén szólva nem nagyon emlékszem, milyen filmek készültek ezelőtt az Estnél. Legutóbbi kult kampánydobásuk még az egykori Est FM nevéhez fűződik. Ott éreztem hasonlót, ezt a bennfentes übermensch-érzést. Persze lényegesen intellektuálisabb köntösben.

Itt a feladat viszonylag egyszerű volt. Hosszú évek márkabénázása után kellett egy markáns üzenet, vagyis inkább érzésvilág, amely megmutatja: a Pesti Est él és virul, és ért a 18- 25-ös korosztály nyelvén. A bölcsészattitűdöt persze felváltotta a partiarcoskodás. Jól is van ez így, mert piacot kell teremteni a Pesti Estnek ebben az ingyenes programlapokkal telített világban.

A filmről alig írok, aminek egyszerű oka van: nincs nagyon mit. Első látásra akár még scamnek is tűnhetne egy ilyen, a magyar reklámfilmek esetében lassan felfoghatatlan hosszúságú egyperces. Persze az is igaz, hogy magam láttam moziban és az RTL-en. Nehezen találok rajta fogást. Egyrészt, mert öreg vagyok és normális, hogy nem érint meg az üzenet, legfeljebb annyit mondok: menjetek a francba, mert én már nem tehetem meg ezt, pedig de szívesen, másrészt pedig mert valószínűleg nem márkakihámozásra készült.

Első ránézésre az ugrott be, amikor 16 évesen körbeplakátoltam a szekrényajtóimat németből csempészett popcornos, poprockys, bravós cicis képekkel, és arról álmodtam, hogy éjszaka lemásznak a kis hamvasak, egyenest a fotelágyamba.

Az zavart, hogy nem tudtam kideríteni: „Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok“ szlogen és a 18 évesen átélt pucér Sophie Marceau-s Zulavski-művészfilm címazonossága milyen logikai kapcsolatban áll. Úgy vélem, leginkább semmilyenben. A mai gyerekeknek Marceau egy kiöregedett Bond-lány, művészfilmet meg akkor néznek, ha a magyarórán addig sem kell felelni.

A Pesti Est-szpot lehetne egy videoklip ugyanúgy, mint egy fiataloknak szánt FMCG-márka imázsszpotja. Gondolom, szándékosan. A lényeg, hogy a megrendelői szabad kéz egy sodró, túlfűtött érzést engedett ki a vágóasztalról, amit csak megsüvegelni lehet. Gondolatiságában (ha kell ilyen ide egyáltalán) meglehetősen kiszámítható, tele urbánus kötelező elemekkel: van benne leszbi pár, travi, éjszaka császára és minden, ami egy londonias koktélhoz kell.

Mert ez a Pesti Est már nem pesti. Játszódhatott volna akár Londonban is. Gondolom, szintén tudatos döntés eredményeképpen. Hiszen ma már a Király utcában vízipipázó, jól öltözött és tudatosan fogyasztó későtizenévesek és korai húszasok ugyanolyan biztonsággal scrabble-öznek angolul, mint magyarul.

A film magyar mintán üdítően bátor, de újszerűnek nem mondanám. Kedvenc részt sem tudnék megnevezni, bár az „anyátok“ érzés, ahogy írtam, családapaként ott munkál bennem minden egyes megnézés után. Átélném, esküszöm! Ha így érez a célcsoport is, elkészítése már nem volt hiábavaló. Majdcsak lekutatják, bár erre azért nem vennék mérget. De arra sem, hogy egyáltalán kellene-e.

Értékelés: 4

Herczeg Attila egyéb munkái

Est Média, Est.tv magazin (Dynamo Budapest)
Coca-Cola, Fanta Light (Ogilvy) Procter & Gamble, Tide (Leo Burnett)
Zwack, Fütyülős barack (Publicis)
Pannon, Mobitrend (McCann Erickson)

A reklámfilmet itt letöltheti.