Miközben a marketing és a kommunikáció szakon végzett friss diplomás huszonévesek másról sem álmodnak, mint hogy egy menő reklámcégnél dolgozhassanak, az ideálként megjelenő idősebb korosztály számára a szakmai siker komoly lemondásokkal jár.

A reklámszakmában dolgozók életét erőteljesen meghatározza az a feszültség, ami a munkájuk és a magánéletük között húzódik – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Fogyasztásszociológia műhelyének kutatásából, amelyet magyar reklámcégek vezető accountjaival és kreatívjaival készített mélyinterjúk alapján állítottak össze.

Kemény Vagyim, a felmérést végző csoport szociológusa szerint a szakmát többféle konfliktus terheli. „Az alapprobléma a ‘90-es évek elején kialakult szokások és a nemzetközi hátterű cégek hozott munkakultúrájának keveredéséből fakad” – fogalmazott Kemény.

Szerinte a 90-es évek elején a különböző területekről érkezett reklámszakemberek munka közben tanulták meg, mit hogyan kell csinálni, éppen ezért ők mára olyan tudásra tettek szert, amely képessé teszi őket az egész munkafolyamat átlátására. Ezt azonban szabadidejük feláldozásával érték el. Idejük nagy részét egymás között töltötték el, egymástól tanulták el a szakmán belüli viselkedésmintákat. Ha eljártak szórakozni, akkor is egymással találkoztak. Ez a gyakorlat mára megváltozott. Az akkori huszonévesekből mára harmincasok lettek, akik mostanra inkább a családalapítással vannak elfoglalva.

Elfoglalt, férfi
Az interjúk fényében a kutató a szabadidő hiányával magyarázta, hogy a reklámszakmában átlagon felüli a férfidominancia. Sok megkérdezett vezető szerint azért férfiak kerültek vezető pozícióba, mert a nők nem képesek elvégezni a munkájukat, ha gyereket vállalnak. Ez nem csak a megkérdezett férfiak véleménye: az egyik női interjúalany szerint a szülés luxus. „Sokan nem tudnak viszszamenni korábbi munkahelyükre azok közül, akik gyereket vállalnak” – fogalmazott a megkérdezett. Ezt a problémát a szakma fiatalságával, a követendő minták hiányával magyarázzák az interjúalanyok. Kemény Vagyim véleménye szerint nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is komoly problémát jelent a gyerekvállalás. „Sok esetben válással végződő kapcsolatokról hallottunk. Az elkövetkező pár év kérdése, hogy az ilyen problémákkal küszködő emberek ott lesznek-e még a szakmában” – nyilatkozta a szociológus.

Értelmetlen költekezés
Amikor a reklámszakembereket a fizetés elköltéséről kérdezték, a legtöbb interjúból az derült ki, hogy a megkérdezettek olyan drága, divatos dolgokra költenek, amelyekre csak akkor lenne szükségük, ha idejük is lenne használni a megvásárolt tárgyakat. „Vesznek szörfdeszkát, de nincs idejük szörfözni” – kommentálta a kutatási eredményeket Kemény.

A reklámszakma vezetőinek nincs sok szabadidejük, de ami van, azt nagyon kihasználják, egzotikus helyekre utaznak, extrém kalandtúrákra fizetnek be, hogy megszabaduljanak a mindennapi stressztől. Olyan új és lenyűgöző élményeket keresnek, amelyek kiszakítják őket a mindennapokból.

A kommunikációs szakmában – és általában az üzleti szférában – dolgozók életének nagy ellentmondása, hogy noha munkájuk magasan átlagon felüli megélhetést biztosít, épp elfoglaltságuk az, ami megakadályozza őket az előnyök élvezetében.

Kicsit mások
A reklámszakmai vezetők életstílusáról a Szonda Ipsos és a GfK Hungária kutatóintézet Üzleti Döntéshozók Média Analízise (ÜDMA) című, 2003-as reprezentatív kutatása is szolgál érdekes adatokkal. Eszerint a kommunikációs szakmában dolgozó fiatal, 25-35 éves vezetőkre nagyjából ugyanazok az állítások vonatkoznak, mint kortársaikra, illetve a hasonló beosztásban dolgozó idősebb kollégáikra.

A felmérés szerint üzleti döntéshozónak tekinthetünk a nyolc és fél millió felnőttből 150 ezer embert, vagyis alig több mint két százalékot. A felnőtt lakosságból a 25-35 éves korcsoportba 1 millió 650 ezren tartoznak, ami közel 20 százalék. Az üzleti döntéshozókon belül is hasonló arányban vannak az ilyen korú menedzserek (28 ezer fő, 19 százalék).

Amíg az ország felnőtt lakosságának 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi, addig az üzleti döntéshozók között ugyanez az arány nagyon jelentősen eltolódik a férfiak javára (70-30 százalék). Egy kicsivel kedvezőbb a nők aránya a 25-35 éves menedzserek között: 33 százalék.

A kutatás szerint az internet-hozzáférés magasabb arányú a kommunikációs szektorban dolgozó fiatal menedzserek körében, mint a hasonló korú átlagos üzleti döntéshozóknál. Itt nem csupán arról van szó, hogy munkájukból fakadóan használják többet az internetet, hanem arról is, hogy ebben a csoportban már a kikapcsolódás egyik fontos eszközéről beszélhetünk.

Igazi különbséget a mindennapi sport, a költséges elit sportok űzése és a számítógépes szabadidő-eltöltés területén tapasztalunk. Ez nem meglepő, hiszen a sportolás esetében valószínűsíthető, hogy ez a menedzsereknél nem csupán szórakoztató időtöltés, hanem életmódszükséglet is, a napi stressz oldására is szolgál. Az üzletemberek nagyobb arányban birtokolnak luxuscikknek minősülő sportfelszereléseket, mint idősebb, illetve más területen dolgozó társaik.