Kiadó: Word Communications
Egyéb lapok: GyógyHírek
Főszerkesztő: Mezővári Gyula
Lapigazgató: Vajdics Enikő
Kereskedelmi igazgató: Vereckei Dóra
Indulás: 2002. július
Periodicitás: havi
Terjedelem: 132 oldal
Közölt nyomott példányszám: 30 000 darab
Beruházás összege: körülbelül 30-35 millió forint
Tervezett megtérülés: három év
Fogyasztói ár: 688 forint

Az Interpress Magazin (IPM) és gyerekeknek szánt kistestvére, az Alfa az egyik legjobb dolog volt a nyolcvanas években, talán az elektronikus Pac-Man játék meg az eredeti Star Wars-bábuk vehették fel velük a versenyt, folyóiratszinten pedig a Galaktika. Az említett lapok a nagybetűs Nyugatból csempésztek be valamit az országba: egy csomó olyan dologról lehetett bennük olvasni, amiről máshol nem nagyon. Főleg tudományról és technikáról, továbbá itt lehetett először találkozni olyan, döbbenetes népszerűségre szert tett szerzőkkel, mint például Robin Cook. A rendszerváltással aztán megnyílt a lap- és
a könyvpiac, az IPM nagyot vesztett erejéből, és el is tűnt a színről.
Sejthető volt, hogy a retro-láz nem hagyja hidegen a lappiacot sem, és lesz, aki kísérletet tesz az egykori klasszikusok felelevenítésére.
A Spektrum, a Discovery vagy a National Geographic tévécsatorna,
illetve újság sikere emellett azt mutatja, hogy komoly fogyasztói igény mutatkozik a szórakoztató tudományos médiumokra, így nem meglepő, hogy van olyan vállalkozó, aki látott fantáziát az IPM újraélesztésében.

Őszintén szólva először idegenkedtem a laptól: tartottam tőle, hogy a lényegesen megváltozott sajtópiacon egykori állapotában nem fogja megtalálni a helyét. Sejtéseim elsőre beigazolódni látszottak, hiszen a tavalyi induláskor a tipográfia a 80-as éveket idézte és fájóan avíttnak tűnt, ami a tartalomra is rányomta bélyegét.

A szerkesztőség dicséretére legyen mondva, felismerték és korrigálták a hibát, így az IPM idén már új, átgondolt, modernebb arculattal jelenik meg. A lap a témaválasztásban egykori önmagát idézi: sok természettudomány és kultúrtörténet, kiegészítve magazinosabb, népszerű témákkal, mint például az álomfejtés, a válás okozta lelki traumák vagy a női szerepelsajátítás nehézségei; legtöbbje a terület alapos ismerőjének tollából, élvezetes stílusban megírva. Pilvax néven irodalmi mellékletük is van, főleg hazai szerzők műveivel. A márkanévnek némileg ellentmond, hogy az eredetitől eltérően az új lap döntően nem fordításokat, hanem eredeti írásokat közöl, a jelenlegi helyzetben azonban ez érthető és helyes stratégiának tűnik.
A lap elsődleges célcsoportját azok a 30 fölöttiek jelentik, akik egykor is vásárlói voltak az IPM-nek, de a kiadó számít az új belépőkre is.
A színvonalas környezet, a kvalifikált olvasótábor egyre nagyobb vonzerőt jelent a hirdetők számára is, elsősorban a prémium termékeket kínáló márkáknak. AZ FMCG-szektor, a kozmetikai, autós- és mobilszolgáltató-piac némely szereplője már felfedezte magának a lapot, de a hirdetésszervezőknek azért még bőven van munkájuk.

Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Csatorna: Magyar Televízió
Indulás: március 20.
Időpont: két-három hetente szombaton, 20.00–20.55
(márciustól május végéig öt adás)
Producer: Sándor Pál
Rendező: Verebes István

A Magyar Televízió (MTV) tavaszi részleges megújulása részeként
a Szuperbuli és a Névshowr után újabb olyan prime-time szórakoztató műsorral jelentkezett, amely a konkurens kereskedelmi csatornákon népszerűvé vált sztárokra (is) épít. A 6-OK klasszikus kabaréműsor szeretne lenni, és hordozza is annak számos előnyét és hibáját.

A jó kabaré a nagy egyéniségekre épül, mint ahogyan a 6-OK-hoz is többnyire remek színészeket sikerült megnyerni. A koncepció lényege egyszerű: hat színész komédiázik, és hogy az alapgondolat több lábon is álljon, hat szerző írja a szövegeket. Az ötletet elsöprőnek éppen nem nevezném, de ettől még akár lehetne jó is a kabaré. A beharangozó szerint Alföldi Róbert, Balázsovits Edit, Benedek Miklós, Szombathy Gyula, Hernádi Judit, Pindroch Csaba és Szacsvay László (ez ugyebár hét ember) alkotja a 6-OK állandó szereplőgárdáját.

Ehhez képest időnként feltűnik még Kamarás Iván, Törőcsik Mari és Garas Dezső is, igaz, az „egy adás-hat szereplő” koncepcióhoz legalább ragaszkodik a művészfilmesből köztévés producerré transzformálódott Sándor Pál. Itt jegyezném meg, hogy a műsor címén azért még dolgozhattak volna egy kicsit az illetékesek.
Amíg Törőcsik vagy Garas megjelenése öröm, addig az nem, hogy a jelenetek többsége alig vicces, ami egy kabarénál nem az igazi.
A csapda éppen a nagy nevekben rejlik: a műsor készítői láthatólag úgy érzik, elég a sikerhez, ha sztárokat szerepeltetnek, pedig ez önmagában kevés. Meg is kellene nekik pontosabban mondani, mit akarnak tőlük. Pedig még egy átfogó koncepció váza is felsejlik, amely szerint a készítők olyan szórakoztató műsort akarnak csinálni, amely reflektál ugyan közéleti problémákra, a direkt politikától
viszont távol tartja magát.

Kétségtelen, hogy a Szeszélyes Évszakok átlagához képest a színvonal jóval magasabb, a valóban kiváló színészek többnyire képesek úgy végigjátszani a vértelen és blőd jeleneteket is, hogy megálljt parancsolnak a távirányító felé induló kéznek. A 6-OK azonban újdonságot nem hoz, ami a hosszú távú sikerhez kevésnek tűnik. Mindettől függetlenül a műsor akár éveket is simán kibírhat az MTV képernyőjén, és minden bizonnyal meg fogja találni a közönségét is, a csatorna továbblépéséhez azonban kevés lesz.

Nézettségi adatok
Dátum	Mûsor	AMR	SHR*
2004. 03. 20.	6-OK	207 619	9,2
2004. 04. 10.	6-OK	232 564	11,5
2004. 04. 24.	6-OK	251 161	11,8
18–49 évesek körében, *százalékban
Forrás: AGB Hungary (az MTV közlése)

Gyártó: Show & Game
Csatorna: TV2
Indulás: április 4.
Időpont: Péntek 19.45–21.05
Műsorvezető: Gundel-Takács Gábor
Kreatív producer: Bányai Gábor
Rendező: Koós György

Furcsa keverék a TV2 új vetélkedője: az első része egyfajta műveltségi vetélkedő – a műsor feléig nem is értettem a címet, hiszen alkuról szó sem volt. 200 játékos ül a stúdióban, két csapatra osztva, Legyen Ön is Milliomos!-szerű kérdésekre válaszolva. Hat kérdés után az egyik csapat győz, ők a második fordulóban öt kisebb csapatra osztva tovább játszanak, pontosan úgy, mint korábban. A győztes 20 ember – kiegészülve egy további kisorsolt játékossal – folytatja a válaszolgatást, közülük kerül ki végül az a kettő, aki a fődíjért indulhat. Mire ehhez a ponthoz érünk, a kis költségvetésű, sci-fire hajazó díszletben eltelik közel félóra, és alkuval még nem találkoztunk, a műsort viszont már legalább tíz perce meglehetősen unjuk.

Ekkor azonban viszonylag szerencsés fordulat következik, és
a rendkívül hosszúra nyújtott felvezetés után elkezdődik az, amiről
a játék valójában szól. A fődíjért küzdő játékosnak nagy fémbőröndöket kell kinyitogatnia, amelyek különböző összegeket rejtenek egymillió és 50 millió forint között. A címletek fogynak, bizonyos pontokon a bank számol és ajánlatot tesz a játékosnak, aki a felajánlott pénzt elfogadhatja, vagy tovább játszhat, rontva vagy javítva saját esélyeit egy nagy summa elvitelére. A műsornak ez a része már pergős, viszonylag feszesre vágott, helyenként kifejezetten izgalmas.

A műsorvezető Gundel-Takács Gábornak is a játék második fele áll jól: míg a műveltségi kérdéseknél látszik, hogy küzd és alulmarad Vágó István árnyképével szemben, addig az alkudozós résznél vérbeli kibicként jó pillanatokban szólal meg, és ügyesen erősíti vagy éppen bizonytalanítja el a játékosokat.

A látványvilág a műfajon belül rendben van, a díszlet belefér, az Áll az alku azonban mégsem képes végig fenntartani a kereskedelmi televízión edzett figyelmet. Műveltségi vetélkedőnek kevés, Szerencsekeréknek sok. Ha a licenc engedi, egy egységesebb, gyorsabbra formált műsornak jóval több esélye lenne a sikerre.

Nézettségi adatok
Dátum	Mûsor	AMR	SHR*
2004. 04. 23.	ÁLL AZ ALKU	544 243	30,2
2004. 04. 30.	ÁLL AZ ALKU	573 793	33,6
2004. 05. 07.	ÁLL AZ ALKU	684 688	37,5
18–49 évesek körében, *százalékban
Forrás: AGB (a TV2 közlése)