hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nem ért a brandépítéshez a hazai filmforgalmazás

A színészeket a szerep és nem a médiapiaci értékük szerint válogatta be a Mázli című filmbe Keményffy Tamás elsőfilmes rendező. Az eddig reklámfilmes operatőrként ismert szakember úgy véli, a filmforgalmazók nem tudnak mit kezdeni a magyar filmekkel, amiknek csak akkor megy a híre, ha celebek szerepelnek benne.
hirdetés

Eddig reklámfilmek operatőreként dolgoztál, merész dolog volt a nagyjátékfilm-rendezés?
A reklámfilmezés adott egy rutint, tehát a napi forgatás-lebonyolítás miatt nem voltam ideges, a tartalmi része azonban egy külön dolog. Operatőrként azt gondoltam, hogy közel vagyok az alkotásához, de rendezőként kiderült, hogy bizonyos szempontból mégis messze voltam tőle. Szoktam is mondani, hogy a Mázlival másfél év alatt, gyorsítottan kijártam az egyetem rendezői szakát.

Keményffy Tamás
Keményffy Tamás
Forman, Menzel és Mikszáth világát emlegetik a Mázli kapcsán. Miért választottad a szatirikus formát?
Hozzám közel áll az ő világuk, és épp azért is szerettem volna ezt az egyszerre tragikus és vicces világot ábrázolni, mert az élet is ilyen. Ráadásul a szatirikus megközelítés nemcsak a csehekre, hanem ránk, magyarokra is jellemző. Mi egy olyan nép vagyunk, amely furcsa, kissé kegyetlen, szarkasztikus humorral rendelkezik, közben meg ezt a magyar filmek nem igazán használják ki. Mondjuk, a reklámok sem, bár ezt lehet azzal magyarázni, hogy egy-egy márka esetében ragaszkodnak a nemzetközi sztenderdekhez.

Egy falu életében nagy izgalom a forgatás. Bevontatok helyieket is?
Igen, ők nemcsak helyet adtak nekünk, hanem szerepeltek is. A film húsz falusi emberét tíz helyi és tíz színész alakította. Nagyon nehéz volt instruálni őket, hiszen mindnyájuknak más volt a játékmódja, és nekem mindenkire oda kellett figyelnem, hogy hogyan ül le a kocsmában, hogyan köszön. Nem könnyű a finomságokat kontrollálni, hogy a forgatás második és huszonhatodik napján is minden ugyanaz legyen.

A Mázli több alkotóját elismerték a filmszemlén, de gondolom, hogy a húszezres nézőszámnál többet vártál.
Persze jó lett volna, ha többen látják, de nem vagyok csalódott, mert a mozikba elsősorban a kamaszok járnak, és ez a film nem igazán nekik szól. Azok, akiknek tetszene, vagy nem járnak moziba, vagy vidéken élnek, ahol nincs mozi. De hamarosan jön a dvd, és a film egyik támogatója, a Magyar Televízió májusban egy hétvégén műsorára tűzi a filmet. Azt gondolom, hogy ennek a nézőszáma messze túlszárnyalja majd még a legsikeresebb filmek mozis nézettségét is. Egyébként nem biztos, hogy a mozis mérce az egyetlen, sokan csak dvd-n néznek filmeket, még többen csak tévén és egyre többen vannak, akik letöltik a filmeket az internetről. Például a lemezeladás rég meghalt, mégse mondják azt egy zenészre, hogy rossz, ha nem ad el százezer lemezt. A német és a francia koprodukciós partnereknek a saját országukban is tervük van a filmmel, készül már a német szinkron, és a Mázliban szereplő magyar származású francia színész, Lorant Deutsch húzónév kint.


De magyar híresség nincs a filmben, pedig a nézettségért őket be szokták vetni.
Ez teljesen tudatos volt, mert azt gondoltam – és ez bevált –, hogy a színészeket a szerep szerint és nem a médiapiaci értékük szerint válogatom. Hozzáteszem, a filmforgalmazók nem tudnak mit kezdeni a magyar filmekkel, nem tudnak belőle brandet építeni. Ez egy külön szakma, és sokkal nehezebb dolog egy film brandépítése, amire három hónap van, mint például egy mobiltelefon-márkáé, amire sok év. Az amerikai filmeknél könnyen megoldják a kommunikációt, adaptálják a kinti kreatívot. Egy hazai filmnek pedig csak akkor megy a híre, ha szerepel benne valamelyik kereskedelmi tévé sztárja, aki a saját, a kereskedelmi tévé által épített brandjét hozza a produkcióba. Annak idején a Valami Amerika jól működött, meg tudták lovagolni a váratlan sikert és brand vált belőle.
 

Keményffy Tamás
Keményffy Tamás 1996-ban alapította meg Hidasi Dalmával az Extreme Filmet. Kezdetben főleg videoklipeket készítettek, majd áttértek a reklámfilmezésre. Dolgozott az Euro RSCG-vel a Győri Keksz, a Grey-jel a Globus és az Ogilvyvel a Pannon kampányain. 2004-ben egy kisfilmet rendezett Szerencsés ember címmel. Most egy transzcendentális dráma forgatókönyvén dolgozik a Mázlit is író Hegedűs Bálinttal.


(forrás: Kreatív)
hirdetés
Hozzászólások (4 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ezt folytathatnánk egy sör mellett...

#
Azt gondolom, hogy eddig rossz helyen kopogtattál eddig. Válaszod első részével teljesen egyetértek, azzal a megjegyzéssel, hogy véleményem szerint az is hiba lenne, ha a
produkciónak nem lenne köze ezen anyagokhoz. Közös gondolkodás és munka kell, ahol a forgalmazó hozza a piaci ismeretet és tapasztalatot, a producer / rendező pedig tudja
hozni a film ehhez kapcsolód "legjobb" arcát. Nyilván a limitált magyar piacon a költség fontos kérdés, de szerintem a cél érdekében erről lehet beszélni és meg lehet
oldani a megosztást.
Nyilván nem lehet a firlmforgalmazókat egy kalap alá venni - ahogy írtam igen kevés cég szakosodott magyar filmek forgalmazására - az egyik gyártja is őket. Talán
érdemes lenne másokat is kipróbálni. Ha mindenkivel tárgyaltál, azt gondolom akkor lehet olyan általános téziseket felállítani, mint az interjúd címe.
A Mamma Mia kirívó példa volt és legalább annyira sarkosított, mint a Te kijelentésed, hogy csak kamaszok járnak moziba. Ez így - hidd el - nem igaz! Még azt sem lehet
mondani, hogy a bevétel gerincét ők alkotják. Abszolúte filmfüggő és van ilyen is, meg olyan is.
#
Én magam is egy olyan világra vágyom, ahol a forgalmazók készítenék a kreatív anyagokat egy filmhez. Mitőbb egy olyan világra, ahol a forgalmazó tudja pontosan,hogy hova
akarja pozicionálni a filmet és ezért van terve, hogy hogyan fogja eladni a filmet, ezért minden megjelenési formát, plakát, előzetes, sajtómegjelenés, miegymás, ennek
rendel alá és ennek a közelébe sem engedi a rendezőt, talán csak a producert, de őt is inkább meggyőzi.
De a legtöbb forgalmazói szerződésben, amit a forgalmazók iratnak alá a produkciókkal az van, hogy a kreatívot a produkció készíti, az előzeteset, featuretteket a
produkció készíti. azért, hogy spóroljanak és ezek a dolgok ne az ő költségvetésükben legyen benne. Holott ezekkel lehet igazán pozicionálni a filmeket azon a piacon,
amelyet olyan jól ismernek szerinted. Ismerik, csak nem akarják a termék megjelenését a piac igényeihez igazítani? Hidd el, nem erőszakoskodna egy produkció sem, ha ezt az
anyagi és szellemi terhet levennék a vállukról.
A Mamma mia!-val példálozni pedig olyan, mintha a könykiadás és az irodalom helyzetét a Henry Potter-hez viszonyítanánk, vagy a festők és a műtárgykereskedelem
mércéje Van Gogh képek eladási árai lennének.
#
A legnagyobb gáz, hogy a rendezőknek / producereknek lövésünk sincs a hazai forgalmazói piacról. Konzekvensen ahhoz a 2 céghez tudnak aljutni, melyek közül az egyik még
talán tud mit kezdeni filmekkel, a másikat már csak a tehetetlenségi erő viszi...
Ha esetleg megnéznék, hogy a filmjük a kompetitív eredmények alapján mire számíthat, és ennek fényében, reális elvárásokkal keresnének forgalmazót, még lehet,
hogy működne is a dolog.
Az, hogy a T. Rendező úr végképp nem ismeri ezt a piacot jól mutatja, hogy szerinte a külföldi filmek márkaépítése a kreatív magyarosításából áll.
Szintén erős utánajárásra utal, hogy meglátása alapján csak a kamaszok járnak moziba... Valszeg ők nézték meg 700 ezren tavaly a Mamma Mia!-t.
Persze a rendezőnek nem kell tudnia mindent, ehhez kellene mellé egy jó producer, aki legalább képben van és tájékoztatja...
A magyar film sikeréhez az is hozzájárulna, ha pl. a piacot ismerők (értsd forgalmazók) már a kreatív anyagok alkotási folyamatába is bevonásra kerülnének. Van erre
egy két jó példa, de kevés....
hirdetés
hirdetés

A Versenyhivatalhoz panaszok érkeztek arról, hogy a televíziós műsorszolgáltatók a nagyobb műsorterjesztőknek kedvezőbb árakat ajánlanak, mint a kisebbeknek.

A Magyar Public Relations Szövetség gyereknap apropóján járta körbe a gyerekinfluenszerekkel és az influenszerek gyerekeivel kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket.

Az Oil! benzinkúthálózat online reklámfilmmel tiszteleg a félévszázados autómárka előtt.

Június 14-ig lehet leadni az ENSZ élelmezési programjához kapcsolódó briefre adott munkákat.

Az elmúlt években meggyilkolt hét afroamerikai áldozat kapcsán erős társadalmi üzenetet fogalmazott meg az étteremlánc.

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés
hirdetés