hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nem ért a brandépítéshez a hazai filmforgalmazás

A színészeket a szerep és nem a médiapiaci értékük szerint válogatta be a Mázli című filmbe Keményffy Tamás elsőfilmes rendező. Az eddig reklámfilmes operatőrként ismert szakember úgy véli, a filmforgalmazók nem tudnak mit kezdeni a magyar filmekkel, amiknek csak akkor megy a híre, ha celebek szerepelnek benne.
hirdetés

Eddig reklámfilmek operatőreként dolgoztál, merész dolog volt a nagyjátékfilm-rendezés?
A reklámfilmezés adott egy rutint, tehát a napi forgatás-lebonyolítás miatt nem voltam ideges, a tartalmi része azonban egy külön dolog. Operatőrként azt gondoltam, hogy közel vagyok az alkotásához, de rendezőként kiderült, hogy bizonyos szempontból mégis messze voltam tőle. Szoktam is mondani, hogy a Mázlival másfél év alatt, gyorsítottan kijártam az egyetem rendezői szakát.

Keményffy Tamás
Keményffy Tamás
Forman, Menzel és Mikszáth világát emlegetik a Mázli kapcsán. Miért választottad a szatirikus formát?
Hozzám közel áll az ő világuk, és épp azért is szerettem volna ezt az egyszerre tragikus és vicces világot ábrázolni, mert az élet is ilyen. Ráadásul a szatirikus megközelítés nemcsak a csehekre, hanem ránk, magyarokra is jellemző. Mi egy olyan nép vagyunk, amely furcsa, kissé kegyetlen, szarkasztikus humorral rendelkezik, közben meg ezt a magyar filmek nem igazán használják ki. Mondjuk, a reklámok sem, bár ezt lehet azzal magyarázni, hogy egy-egy márka esetében ragaszkodnak a nemzetközi sztenderdekhez.

Egy falu életében nagy izgalom a forgatás. Bevontatok helyieket is?
Igen, ők nemcsak helyet adtak nekünk, hanem szerepeltek is. A film húsz falusi emberét tíz helyi és tíz színész alakította. Nagyon nehéz volt instruálni őket, hiszen mindnyájuknak más volt a játékmódja, és nekem mindenkire oda kellett figyelnem, hogy hogyan ül le a kocsmában, hogyan köszön. Nem könnyű a finomságokat kontrollálni, hogy a forgatás második és huszonhatodik napján is minden ugyanaz legyen.

A Mázli több alkotóját elismerték a filmszemlén, de gondolom, hogy a húszezres nézőszámnál többet vártál.
Persze jó lett volna, ha többen látják, de nem vagyok csalódott, mert a mozikba elsősorban a kamaszok járnak, és ez a film nem igazán nekik szól. Azok, akiknek tetszene, vagy nem járnak moziba, vagy vidéken élnek, ahol nincs mozi. De hamarosan jön a dvd, és a film egyik támogatója, a Magyar Televízió májusban egy hétvégén műsorára tűzi a filmet. Azt gondolom, hogy ennek a nézőszáma messze túlszárnyalja majd még a legsikeresebb filmek mozis nézettségét is. Egyébként nem biztos, hogy a mozis mérce az egyetlen, sokan csak dvd-n néznek filmeket, még többen csak tévén és egyre többen vannak, akik letöltik a filmeket az internetről. Például a lemezeladás rég meghalt, mégse mondják azt egy zenészre, hogy rossz, ha nem ad el százezer lemezt. A német és a francia koprodukciós partnereknek a saját országukban is tervük van a filmmel, készül már a német szinkron, és a Mázliban szereplő magyar származású francia színész, Lorant Deutsch húzónév kint.


De magyar híresség nincs a filmben, pedig a nézettségért őket be szokták vetni.
Ez teljesen tudatos volt, mert azt gondoltam – és ez bevált –, hogy a színészeket a szerep szerint és nem a médiapiaci értékük szerint válogatom. Hozzáteszem, a filmforgalmazók nem tudnak mit kezdeni a magyar filmekkel, nem tudnak belőle brandet építeni. Ez egy külön szakma, és sokkal nehezebb dolog egy film brandépítése, amire három hónap van, mint például egy mobiltelefon-márkáé, amire sok év. Az amerikai filmeknél könnyen megoldják a kommunikációt, adaptálják a kinti kreatívot. Egy hazai filmnek pedig csak akkor megy a híre, ha szerepel benne valamelyik kereskedelmi tévé sztárja, aki a saját, a kereskedelmi tévé által épített brandjét hozza a produkcióba. Annak idején a Valami Amerika jól működött, meg tudták lovagolni a váratlan sikert és brand vált belőle.
 

Keményffy Tamás
Keményffy Tamás 1996-ban alapította meg Hidasi Dalmával az Extreme Filmet. Kezdetben főleg videoklipeket készítettek, majd áttértek a reklámfilmezésre. Dolgozott az Euro RSCG-vel a Győri Keksz, a Grey-jel a Globus és az Ogilvyvel a Pannon kampányain. 2004-ben egy kisfilmet rendezett Szerencsés ember címmel. Most egy transzcendentális dráma forgatókönyvén dolgozik a Mázlit is író Hegedűs Bálinttal.


(forrás: Kreatív)
hirdetés
Hozzászólások (4 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ezt folytathatnánk egy sör mellett...

#
Azt gondolom, hogy eddig rossz helyen kopogtattál eddig. Válaszod első részével teljesen egyetértek, azzal a megjegyzéssel, hogy véleményem szerint az is hiba lenne, ha a
produkciónak nem lenne köze ezen anyagokhoz. Közös gondolkodás és munka kell, ahol a forgalmazó hozza a piaci ismeretet és tapasztalatot, a producer / rendező pedig tudja
hozni a film ehhez kapcsolód "legjobb" arcát. Nyilván a limitált magyar piacon a költség fontos kérdés, de szerintem a cél érdekében erről lehet beszélni és meg lehet
oldani a megosztást.
Nyilván nem lehet a firlmforgalmazókat egy kalap alá venni - ahogy írtam igen kevés cég szakosodott magyar filmek forgalmazására - az egyik gyártja is őket. Talán
érdemes lenne másokat is kipróbálni. Ha mindenkivel tárgyaltál, azt gondolom akkor lehet olyan általános téziseket felállítani, mint az interjúd címe.
A Mamma Mia kirívó példa volt és legalább annyira sarkosított, mint a Te kijelentésed, hogy csak kamaszok járnak moziba. Ez így - hidd el - nem igaz! Még azt sem lehet
mondani, hogy a bevétel gerincét ők alkotják. Abszolúte filmfüggő és van ilyen is, meg olyan is.
#
Én magam is egy olyan világra vágyom, ahol a forgalmazók készítenék a kreatív anyagokat egy filmhez. Mitőbb egy olyan világra, ahol a forgalmazó tudja pontosan,hogy hova
akarja pozicionálni a filmet és ezért van terve, hogy hogyan fogja eladni a filmet, ezért minden megjelenési formát, plakát, előzetes, sajtómegjelenés, miegymás, ennek
rendel alá és ennek a közelébe sem engedi a rendezőt, talán csak a producert, de őt is inkább meggyőzi.
De a legtöbb forgalmazói szerződésben, amit a forgalmazók iratnak alá a produkciókkal az van, hogy a kreatívot a produkció készíti, az előzeteset, featuretteket a
produkció készíti. azért, hogy spóroljanak és ezek a dolgok ne az ő költségvetésükben legyen benne. Holott ezekkel lehet igazán pozicionálni a filmeket azon a piacon,
amelyet olyan jól ismernek szerinted. Ismerik, csak nem akarják a termék megjelenését a piac igényeihez igazítani? Hidd el, nem erőszakoskodna egy produkció sem, ha ezt az
anyagi és szellemi terhet levennék a vállukról.
A Mamma mia!-val példálozni pedig olyan, mintha a könykiadás és az irodalom helyzetét a Henry Potter-hez viszonyítanánk, vagy a festők és a műtárgykereskedelem
mércéje Van Gogh képek eladási árai lennének.
#
A legnagyobb gáz, hogy a rendezőknek / producereknek lövésünk sincs a hazai forgalmazói piacról. Konzekvensen ahhoz a 2 céghez tudnak aljutni, melyek közül az egyik még
talán tud mit kezdeni filmekkel, a másikat már csak a tehetetlenségi erő viszi...
Ha esetleg megnéznék, hogy a filmjük a kompetitív eredmények alapján mire számíthat, és ennek fényében, reális elvárásokkal keresnének forgalmazót, még lehet,
hogy működne is a dolog.
Az, hogy a T. Rendező úr végképp nem ismeri ezt a piacot jól mutatja, hogy szerinte a külföldi filmek márkaépítése a kreatív magyarosításából áll.
Szintén erős utánajárásra utal, hogy meglátása alapján csak a kamaszok járnak moziba... Valszeg ők nézték meg 700 ezren tavaly a Mamma Mia!-t.
Persze a rendezőnek nem kell tudnia mindent, ehhez kellene mellé egy jó producer, aki legalább képben van és tájékoztatja...
A magyar film sikeréhez az is hozzájárulna, ha pl. a piacot ismerők (értsd forgalmazók) már a kreatív anyagok alkotási folyamatába is bevonásra kerülnének. Van erre
egy két jó példa, de kevés....
hirdetés

A HP-nak rendezett videó a képernyőfüggőség helyett az ünnep megélésére buzdít.

What a time to be alive! – mondaná a művelt angol.

Legalábbis a Sainsbury’s karácsonyi reklámja szerint.

A „Klub élmény” második felvonását november 23-án, szombaton rendezik. Közben épülget szépen az Instagramjuk is.

Folytatódik a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi kampánysorozata.

Díjátadó: 19.11.26. (19:30) Akvárium Vedd meg jegyed a bétéelesek bulijára!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!

hirdetés
hirdetés