„A 2011-2015-re vonatkozó olvasottság-mérési tendert a Millward Brown - TNS konzorcium nyerte. A kiadói és médiaügynökségi szakma megbízott képviselői lezárták a 2008 októberében kezdett pályázati folyamatot. A kutatás a nyomtatott sajtó adatai mellett számos területről nyújt információkat a hirdetők, kiadók és az érdeklődők számára, így téve lehetővé a professzionális médiatervezést.” – olvasható a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által felállított közös döntéshozó testület közleményében.

„A nyertessel megkezdődnek a szerződést előkészítő egyeztetések, azt követően 2010 harmadik negyedévében tesztmérésre kerül sor, amely után 2011. januártól indul az új mérés. A korábbi módszertan sikeres elemeit megőrizve továbbra is negyedévente jelennek meg a friss olvasottsági adatok. A jövőben 650 településről 24000 interjú adatai érhetőek majd el” – tette hozzá a közlemény.

Ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk közel húsz éve, 1991 óta készít az Ipsos (akkor még Szonda Ipsos) olvasottságmérést, 1995-től a Gfk Hungáriával együttműködve. Az utóbbi hat évben pedig már az MLE-vel szerződésben teszi ezt, a 2003-as első tenderben viszont csak a lapkiadók szerepeltek kiíróként. Az MLE által először kiírt tender megnyerése után 2004 és 2007 első negyedéve között a Nemzeti Médiaanalízis keretében kerültek piacra a hivatalos olvasottsági adatok. 2006-ban viszont az MLE nem írt ki új pályázatot, hanem 2010-ig meghosszabbította az Ipsos-Gfk szerződését.

A Nemzeti Médiaanalízis az AGB Nielsen nézettségmérése után az ország második legnagyobb értékű állandó médiakutatása, piaci értéke százmilliós nagyságrendben mérhető.

Az Ipsos-Gfk páros szerződése a héten március 31-én jár le, de azt már korábban tudni lehetett, hogy ezt meg fogják hosszabbítani 2010 végéig, mivel a kiíró szerint is az a logikus, ha az új év kezdetével indul az új kutatócég megbízatása.

A tender egyik legfontosabb újítása, hogy a tulajdonviszonyokon változtatna. A kiírók elképzelése szerint a jövőben a kutatás eredményei az ő tulajdonukat képeznék. Eddig ugyanis az anyag a kutatócégek birtokában maradt, amelyek az MLE-vel kötött szerződésnek megfelelően adták át az adatokat a szakmai szervezetnek. Eddig tehát a kutatócég dönthette el, hogy ezeket az információkat kinek és mennyiért értékesíti. Amíg a kutatócégek értékesítették a Médiaanalízis adatait, az egyes érdekeltek elvileg nem tudhatták, hogy más szereplők mennyit fizetnek az adatokért.

A módszertanról:

Hagyományos panasz a kis példányszámú médiumok kiadói részéről, hogy a kutatás alulbecsüli lapjaik olvasottságát. Ez a kutatás módszertanából is fakad, amelynek egyik eleme, hogy a megkérdezetteknek a lap vizuális ismertetőjegyei alapján kell eldönteniük, hogy olvasták-e az adott sajtóterméket. A Nemzeti Médiaanalízisben a kérdezés módja számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI), amely a megkérdezettek otthonában kérdőív segítségével zajlik. Nyomtatott sajtó esetében a kutatás az úgynevezett „recent reading” módszert használja, ami a legutóbbi olvasási időpontból indul ki. A lap vizuális ismertetőjegyei, logója alapján döntik el a válaszadók, hogy olvasták-e az adott sajtóterméket. Példányonkénti olvasónak (RPI – Readers Per Issue) ez esetben az minősül, aki a kérdéses lapot annak megjelenési gyakoriságán belül olvasta. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyakorta téves vélekedéssel szemben az olvasószám nem a példányszám és egy meghatározott súlyú szorzó szorzatából adódik, hanem a megkérdezettek válaszainak megfelelően alakul ki. Havonta 2610, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező személyt keresnek meg, a tizenöt éves és annál idősebb korosztályra országosan reprezentatív mintán. A minta teljes elemszáma így éves szinten több mint 31 ezer. Az eredményeket negyedévente hozzák nyilvánosságra, féléves aggregált formában.