hirdetés
hirdetés

Vörösiszap után, koronavírus és klímaválság közben – tanulunk-e a katasztrófákból?

10 évvel a vörösiszap-katasztrófa után kutatók kvalitatív módszerekkel megvizsgálták, hogyan élik meg ma a településen élők az egykori katasztrófát, elemezték a médiában megjelent híreket, és az eredményeket egy kommunikációs kríziselméletbe illesztve, felvázolták a felelősség szintjeit is, ezt követően pedig a klímaválság és a Covid-járvány kormányzati kommunikációs technikáira is vonatkoztatták őket. Az eredményeket a kommunikáció-elemzési munkacsoport vezetője, Sarlós Gábor kommunikációkutató fogalmazta meg vendégcikkében.

hirdetés

Tisztelt Látogatónk!

Ön még nem előfizetője a Kreatív Online-nak, vagy még nem lépett be előfizetői felhasználónevével és jelszavával.

Amennyiben szeretne előfizetni, itt megteheti.

E-mail cím:
Jelszó:
Sarlós Gábor, kommunikációkutató
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

A képviselő szerint nincs tökéletes állapot a sajtószabadság érvényesülése szempontjából, és közszájon forgó legendának tartja, amit a magyar sajtószabadságról állítanak a nyugati sajtóban.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé.

A készítők nagy rajongói Jancsó Miklós filmjeinek, ezért is választották Mucsi Zoltánt a narrátori szerepre.

Alma népszerűsítő kampányt indított a Felelős Gasztrohős Alapítvány és az ittaSzezon.com online termelői piactér.

Nincs több nyomkodás: elég ujjunkat a kivetített, hologramszerűen megjelenő piktogram fölé emelni.

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!