hirdetés
hirdetés
hirdetés

Sem a tanárok, sem a celebek nem rúgnak már labdába az influencerek mellett a gyerekeknél

Húsz éve még az volt a baj, hogy egy gyerek legszívesebben fel sem állt volna a tévé elől, ma viszont már le sem ülnek elé - de a telefont sem lehet kicsavarni a kezükből. A helyzetben komoly kettősség lapul: az internet segítségével a gyerekek nem csak a világot ismerhetik meg jobban, de az idei év arra is rámutatott, hogy bizony az iskolapad helyett már otthonról is lehet teljes értékű tanórán részt venni, ugyanakkor az érme másik oldalán ott van az, hogy korábban nem látott veszélyekkel és számukra káros tartalommal találkozhatnak a neten. Egy szülő nem állhat állandóan a gyerek háta mögött, hogy fél szemmel folyamatosan azt lesse, mit csinál a neten – de ugyanakkor jó lenne tudni, nem? (X)

hirdetés

 Hogy mivel töltik a képernyő előtt elpörgetett perceket vagy órákat a fiatalok, arra a Telekom megbízásából a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kutatása kereste a választ.

 

 

Nagy meglepetés talán nincs abból, hogy kiderült: a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78 százalék), ezt követi a tanulás (közel 64 százalék), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56 százalék) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54 százalék). Az influencerek lenyomták a tanárokat, a kutatást kitöltő válaszadók 30 százaléka ugyanis azt mondta, ha tájékozódni kell, akkor 30 százalékuk népszerű Youtube és Insta-oldalakról teszi azt – a tanárokéról csak 22,8 százalék.

De nem csak a tanerőnek kell összekapnia magát, ha a fiatalok figyelmét meg akarja szerezni, bajban vannak a hagyományos celebek is, akiket szintén maguk mögé utasítanak a tizenéves véleményvezérek, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket, vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában.

A Magenta podcast csatornán megszólal egy, a kutatást kitöltő fiatal lány is, aki bevallja: az ő korosztályuk inkább csak játszik a neten, vagy kikapcsolódik, és teljesen más képet mutat magáról a Facebookon, mint az Instagramon, vagy éppen a Snapchat-en, de talán a legfontosabb megállapítás, ami mellett nem szabad elmenni, hogy a fél életüket ott élik.

Ha már a virtuális térben megtalálják egymást, a reklámok is utat találnak hozzájuk, ám a marketingesek varázslatai nem túl hatékonyak: a tanulmány szerint a fiatalok szkeptikusak, a sok reklám zavarja és elidegeníti őket.

 

A szülők komoly lemaradásban vannak a tudatosságra nevelés terén, ugyanis a netes zaklatás és bántalmazás egyre nehezebben kerülhető ki a közösségi médiában, mégis, a témában a tizenévesek közel 40 százaléka csupán 5-10 perces gyorstalpalót kap a szüleitől, részletes magyarázatig csupán 16 százalékuk jutott el. Az online kommunikáció terén egyébként igen érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között ugyanis többségben voltak azok, akik azt jelezték, hogy online beszélgetésekben sokkal nehezebben nyílnak meg, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztott válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.

„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Alma népszerűsítő kampányt indított a Felelős Gasztrohős Alapítvány és az ittaSzezon.com online termelői piactér.

Lassan, de biztosan csökken a különbség a férfi és női sportokból származó bevételek között.

Egy virális videó elég volt ahhoz, hogy szárnyra kapjon a márkaismertség.  

A Variety mutatta be a Berlinben bemutatkozó film trailerét és plakátját.

A megbízás egy évre szól, az ügynökség új termékek bevezetésén is dolgozik a jövőben a céggel.

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 12.

hirdetés
hirdetés