hirdetés

Nincs olyan jó helyzetben az Indamedia, hogy következmények nélkül bedarálhassa az Indexet

Az Index főszerkesztője, Dull Szabolcs június végén egy, szinte a teljes szerkesztőség által szignált cikkben jelezte, hogy veszélyben van a hírportál függetlensége. A következő hetekben több cikkben is lehetett olvasni arról, hogy az Index hirdetési felületeit kezelő, a 2018-as választások után kormányközeli kezekbe kerülő Indamedia milyen gazdasági eszközökkel tudja és akarja kivéreztetni az Indexet, magához idomítani a hangvételét. Megnéztük az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, nyilvánosan elérhető cégadatbázisban az Indamedia-csoport és az Index elmúlt néhány évben kiadott pénzügyi beszámolóit, kiegészítő határozatait, hogy legalább a számok terén lássuk, mekkora mozgástere van az Indamediának egy ilyen, fentebb feltételezett gazdasági háborúhoz, illetve mekkora ütést tud benyelni az Index anélkül, hogy napi működése veszélybe kerüljön.

hirdetés

Az Index tulajdonosváltásainak kálváriáját talán nem kell részletesen bemutatni a médiapiac iránt komolyabban érdeklődő olvasóknak, de aki ezzel nincs tisztában, kattintson az Index tulajdonviszonyait taglaló cikkünkre, vagy görgessen a cikk végén található gyorstalpaló keretes írásunkig.  

Amit mindenképpen tudni kell:

  • Az Index igazgatótanácsa több, a portál napi működését érintő tervezetet is tárgyalt, az egyiket Pusztay András, az Index Zrt. azóta lemondott vezérigazgatója terjesztette be, a másikat a külsős tanácsadóként megbízott Gerényi Gábor. A két tervezet egyikét se fogadta el az igazgatótanács, Pusztayt ezért felkérték egy olyan struktúra kidolgozására, amelynek alapját Gerényi terve adta (Pusztay ennek hatására lemondott, mint ahogy azóta utódja is). Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője, aki igazgatótanácsi tagi tisztéségben részt vett ezen a megbeszélésen, ezt követően egy cikkben kongatta meg a vészharangot, és kimondta: veszélyben az Index függetlensége. Dullt ezért az akciójáért kitették az igazgatóságból, mondván, üzleti titkot szivárogtatott. 
  • Az Index hirdetési felületeit is értékesítő Indamedia-csoport jelenlegi tulajdonosai Vaszily Miklós és Ziegler Gábor.
  • Az Indexet felügyelő Magyar Fejlődésért Alapítványt tulajdonló NP Nanga Parbat 17 Zrt.-n 50-50 százalékban osztozik Bodolai László, az MFA vezetője és a Vaszily-Ziegler páros.

Vaszily a 444.hu megkeresésére néhány hete azt nyilatkozta, hogy „nincs szándék második Origót csinálni, de arra sincs szándék, hogy az Index átsodródjon a túloldalra, és harciaskodjon, akár az Indamediával, vagy a lapvezetéssel szemben, és állandósuljon a mostani állapot. Annak üzleti kára lesz, ami senkinek sem jó. Az lenne jó, ha maradna, ami volt, normális újság“. 

Egy nyilatkozat persze önmagában nem mond semmit egy ilyen komplex ügyben, és természetesen nem lehet lesöpörni az asztalról az Index megregulázásának kormányoldalról érkező vágyát sem, azért, mert Vaszily Miklós azt mondta, hogy ez nem cél. Ebben a helyzetben az első – és jelenleg egyetlen –, amit tehetünk, az az, hogy tisztán pénzügyi szempontból megvizsgáljuk az Indamedia-csoport és az Index helyzetét, hogy lássuk, egyáltalán van-e olyan erőpozícióban az Indamedia, hogy valóban megtörhesse az Indexet.

Az Indamedia erős, az Index gyenge?

Az egyik érv szerint mivel az Indamedia kezeli az Index hirdetési felületeit, az Index ki van szolgáltatva az időközben „ellenséges“ kezekbe kerülő sales house-a kénye-kedvének. Az okfejtés az, hogy az Indamedia megteheti, hogy lezárja a pénzcsapokat, amellyel a magát 90-95 százalékban hirdetési bevételből fenntartó hírportál működését el lehet lehetetleníteni. A másik érv pedig az, hogy az Indexnek egyáltalán nincsenek tartalékai, és ha megszűnik a beáramló hirdetési pénz, akkor lényegében azonnal be kell zárni.

Lássuk hát először az Indamedia-csoport, majd az Index.hu Zrt. nyilvános pénzügyi beszámolói alapján megrajzolt helyzetét! (Az utolsó közzététel a 2019-es pénzügyi évre vonatkozik, tehát az idei évre tényadatok nem állnak rendelkezésre.) 

Az Indamedia Network Zrt. (ez lett a Cemp-x Online Zrt. utódvállalata – a szerk.) egy olyan ernyővállalat, amely összefogja magát a sales house-t, azaz az Indamedia Sales Kft-t, valamint különböző, a historikusan is a CEMP/Indamediához tartozó kiadóvállalatokat. Ezek a Napi.hu, a Femina Média, a Totalcar és a Port.hu, valamint az informatikai fejlesztőcég, az Inda Labs Zrt. A cégek pénzügyi helyzetét egyrészt az alább látható grafikonokon (bevétel, illetve nyereség terén), másrészt a pénzügyi beszámolók kiegészítő határozatainak kivonatolásával mutatjuk be.

 

A beszámolókból látszik, hogy az Inda-csoport összes tagja meredeken növelte eredménytartalékát (a rendelkezésre álló készpénzállományt). Például az Indamedia Sales 2018-as nyeresége nagy részét félretette, így 2019 végére az eredménytartaléka 29 millióról 487 millió forintra nőtt, miközben tulajdonosa, az Indamedia Network Zrt. 2019-ben 80 millió forint osztalékot vett ki, ezt viszont azon az oldalon már nem vették ki, a beszámoló alapján ez az osztalék a holding eredménytartalékába került, amely egy év alatt 1,6 millió forintról 135 millióra nőtt. Hasonlón tett a Port.hu, a Femina Média (56 millióról 138 millió forintra) és az Inda-Labs is (1,8 millióról 99 millió forintra).

A Napi.hu és a Port.hu teljesítménye talán a leggyengébb. Előbbi forráshiánnyal küzd, kötelezettségei 30 millió forinttal 86 millióra emelkedtek, a könyvvizsgáló megállapítása szerint a „tőkeszerkezet az előző évhez képest a külső források felé tolódott el”, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a vállalatnak kölcsönt kellett felvennie, de nem derül ki, hogy pénzintézettől vagy cégcsoporton belül. Jelentősen nőttek az anyagjellegű (155-ről 180 millió forintra) és a személyi ráfordítások (106-ról 133 millióra), innen nézve kisebb csoda, hogy egyáltalán tudtak nyereséget termelni úgy, hogy a bevételük csak 20 millió forinttal volt több 2018-hoz képest. A Port.hu-nál pedig amiatt főhet a tulajdonosok feje, hogy a hirdetési bevétel 237-ről 168 millió forintra esett vissza 2018-19 között, ami már jelzi, és ha hozzávesszük, hogy 2017-ben még 318 millió, 2016-ban pedig 342 millió hirdetési bevételük volt, már jól látszik az erős negatív tendencia. A két cég gyengülő teljesítménye pedig az eredményességre is rányomja a bélyegét.

A Totalcarnál csökkenő hirdetési bevétel (152-ről 139 millió forintra), de növekvő egyéb árbevétel (48-ról 64 millió forintra) látható, alapvetően stabil és teljesen kiegyensúlyozott működés jellemzi az autós portált.

A Femina Médiánál meg kell jegyezni, hogy tavaly szeptemberben beolvadt a cégbe a Divány.hu, ami nemcsak a cég tőkéjét, hanem a hirdetési bevételt is jócskán megdobta: a Femina Media 2018-hoz képest 219-ről 293 millió forintra tudta növelni a reklámokból származó bevételét. A cég kibővült portfóliója (Femina.hu, Divány.hu, Retikül, Női friss, Sóbors.hu) révén az Index után a második számú taggá lépett elő.

Az Inda-Labs 616 millió forintnyi bevételéből 398 millió forintot kapcsolt vállalkozástól nyertek, miközben 2018-ban ez még csak 120 millió forintot tett ki. Ezzel párhuzamosan a profit minimálisra csökkent: a 2018-as 64 millióból 2019-re 243 ezer forint maradt, bár nem tudni, hogy cégcsoporton belül hogyan csoportosították a pénzeket, illetve vegyük hozzá, hogy120 millióval nőtt a személyi költség a cégben, miközben 24-ről 40 főre nőtt az állomány. 

Lássuk most az Index gazdasági állapotát:

A működésből származó árbevételük 3 éve enyhén esik, de hozzá kell tenni, hogy 2014-15 környékén még bő 2 milliárdos forgalmuk volt. Az Index forgalma ugyanakkor az egyéb bevételeivel (könyvértékesítés, pályázati és olvasói támogatások) együtt stabilnak mondható. Az Index nyeresége 2017-18 között némileg megrogyott (99 millióról 43 millióra csökkent), de 2019-ben már ismét 61 millió forintot ért el (a korábbi években szintén volatilis volt, 2014-ben például 275 millió, 2013-ban viszont csak 13 millió forint nyereségük volt). 

Az eredménytartalék 2019-ben 91-ről 100 millió forintra nőtt, a lekötött tartalék 20-ról 25 millióra, majdnem 100 millióval, 350 millió forintra nőtt a követelésük (kinnlevőség), míg a személyi ráfordítások 553-ról 610 millió forintra nőttek.

Az Index egyéb bevételek címén 230 millió forintot szerzett, ebből 184 milliót egyéb bevétel címszóval könyveltek el, valószínűleg itt érhető tetten az olvasói hozzájárulásokból származó bevétel.

Arra nézve nincsenek adatok, hogy mennyi a cég reklámbevétele, talán azért, mert valóban 100 százalék körüli összeg jön hirdetésből (még egyszer, az értékesítésből származó bevételt tekintve, mert egyéb bevételből volt még 230 millió). Ezt a könyvvizsgálat úgy fogalmazza meg, hogy „az értékesítés nettó árbevétele egymástól jelentősen különböző tevékenységek, szolgáltatások szerint - annak homogenitása miatt - nem bontható meg”. 

Az Index legnagyobb problémája talán, hogy még a Spéder-érából örökölt egy jelentős, 270 millió forintos kölcsönt, amit az Indamedia (akkor még CEMP) adott az Indexnek, és amelyből még mindig hátra van nagyjából 180 millió forint (legalábbis a Media1 számításai alapján). Az Index, pontosabban az MFA ezt az Indexből kivett osztalékból fizeti évről évre az Indamediának, arra nézve viszont nincs információ, hogy meddig tart a kölcsön futamideje, mert Bodolai László üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt a Media1 ezt firtató kérdésére. Tehát bár a kölcsön részleteiről nem sokat tudunk, alapvetően az Index joggal tekinthet veszélyforrásként adósságára.

Béreslegény mezítláb ment szántani 

Egy Index nélküli Indamedia még jóindulatúan fogalmazva is sokadrangú szereplővé válna az egyre kiélezettebb, és egyre több szereplővel működő online reklámpiacon. Ha tehát azt a narratívát vesszük alapul, hogy az Indamedia ki fogja csinálni az Indexet, akkor valójában ez egyet jelent azzal, hogy a tulajdonosok a saját cégcsoportjuk sírját is megásták, vagy legalábbis sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe kormányozzák magukat, mint ha az Index is a portfóliójukban lenne. 

Sokan sok váddal illették már Vaszily Miklóst, de azzal nem, hogy egy önálló akarat nélküli stróman lenne, aki tűzön-vízen át végrehajtja a kormány akaratát. Tagadhatatlan a szerepe az MTVA áramvonalasításába, amely fellépése óta ha sokat nem is, azért ellépett a felelős gazdálkodási szervezet szótári fogalma irányába – még ha nem is szabad szem elől téveszteni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a közmédia ép ésszel felfoghatatlan, évi 90 milliárd forint körüli állami támogatással működik. Talán nem véletlen az sem, hogy Andy Vajna halála után rábízták a TV2 Csoport borzasztó pénzügyi mutatóinak gatyába rázását is, ami már a 2018-as évben meghozta gyümölcsét, 2019-ben pedig ismét nyereséges maradt a vállalat, amire tényleg időtlen idők óta nem volt példa.

Ha az Indamedia-csoport bedarálja az Indexet azzal, hogy nem visz oda hirdetést, vagy visszatartja a jussát, azzal kétféleképpen is maga alatt vágja a fát: visszatartott bevétel esetén azt bíróságon valószínűleg minden további nélkül behajthatná az Index. Ha pedig nem visz oda reklámot a sales house, az egyszeri hirdető joggal kérdezhetné meg, hogy miért nem? Senki nem menne bele egy olyan konstrukcióba, ami (elérés szempontjából) másodvonalbeli portálokon keresztül szedné össze a szerződésben vállalt megjelenésszámot, miközben a portfólió zászlóshajója parlagon hever: ezer más lehetőséget találhat a hirdető, ahol vonzóbb feltételekkel hirdetheti el a pénzét, és ezen lehetőségek között szerepel a nemzetközi óriáscégek felületein való még hangsúlyosabb jelenlét. Az Index gazdasági megrendszabályozása indirekt módon a hazai online hirdetési piac további torzulását eredményezheti a Google és a Facebook javára.

Harmadrészt pedig mivel Vaszily Miklós és Ziegler Gábor nemcsak az Indamediában, hanem az Index anyacégében is 50 százalékos tulajdonos, valójában saját vállalkozását darálná be. Nem valószínű, hogy a vállalatirányítási wunderkindként elkönyvelt Vaszily vállalná annak ódiumát, hogy politikai megrendelésre két cégét is tönkretegye.

Ami az Index forrásnélküliségét illeti: egy ekkora hírportál működése rengeteg pénzzel jár, tehát a tartalékában lévő nagyjából 150 millió forint készpénz valójában csak 1-2 havi működést fedezne. Ugyanakkor ennek a pár hónapnak a zavartalan működése is kulcsfontosságú lehet, ha az Index más bevételforrások után akarna nézni. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni 1. az Indamedia által adott, még mindig 180 millió forint körüli hitelt, 2. a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést sem, hiszen valószínűleg egyik – nem kitartott – sajtótermék sem úszta meg ennek negatív hatását: az elmaradó hirdetéseket, az ebből fakadó forráshiányt, a munkatársak fizetésének csökkentését, kényszerszabadságolását vagy éppen elbocsátását. Ezek a folyamatok egyelőre nagyrészt a színfalak mögött zajlanak, tényleges hatását csak a következő tavaszon benyújtott pénzügyi beszámolókban lehet tetten érni – rosszabb esetben a mindennapi valóságban, az Index görgetése közben.

Az Index tulajdonosváltásainak rövid összefoglalása

Spéder Zoltán vállalkozó 2017-es ikaroszi bukása után Simicska Lajos opciós vételi joga révén lényegében megmentette az Indexet attól, hogy már akkor kormányközeli tulajdonba menjen át, és egy alapítványi konstrukcióval garantálta, hogy a hírportál pénzügyi és ideológiai függetlensége megmaradjon. 

A 2018-as választások után Spéder Zoltán eladta az akkor még CEMP-csoport néven futó online sales house-át, pontosabban az azt összefogó Cemp-x nevű részvénytársaságot Ziegler Gábornak és Oltyán József KDNP-s politikusnak. Sokan már ekkor kongatták az Index fölött a vészharangot, és ez a lépés valóban furcsa helyzetet eredményezett, hiszen az alapvetően ellenzéki hangvételű Index hirdetési bevételei részben egy kormányoldali médiavállalkozót gazdagítottak. 

Fontos továbbá hozzátenni, hogy a CEMP megvásárlásakor a reménybeli tulajdonosok kikötötték, hogy Bodolai László adja el nekik az Indexet működtető alapítványt (Magyar Fejlődésért Alapítványt) alapító és tulajdonló Nanga Parbat 17 Zrt.-ben a kizárólagos tulajdonrészét. A lényeg: az adásvétel végén az MFA-t tulajdonló cégben 50 százalék volt Bodolai László és 50 százalék az Indamedia (akkor még Cemp-x) tulajdonosainak részesedése.

Idén tavasszal Oltyán eladta részesedését Vaszily Miklósnak, aki a 2000-es években tevékenykedett már az Indexnél, 2005-2009 között a CEMP vezére volt, majd az Origo vezérigazgatója lett, annak 2014-es kormányzati bedarálása után először az MTVA vezérigazgatója, majd az Echo TV nevű kormányközeli hírcsatorna vezetője lett, majd Andy Vajna halálának idején beült a TV2 Csoport elnöki székébe is, hogy bedeszkázza az ezer léken keresztül szivárgó kereskedelmi csatornát.

Nyitókép forrása: Index.hu

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!