hirdetés
hirdetés
hirdetés

AB: A KESMA létrejötte nem sérti az alaptörvényt

Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította a parlamenti képviselők által kezdeményezett utólagos normakontroll-indítványt, amellyel azért fordultak a testülethez, mert szerintük a kormányközeli médiumokat tömörítő Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) által az Echo TV Zrt., Magyar Idők Kiadó Kft., New Wave Media Group és Opus Press megszerzése nem nemzetstratégiai jelentőségű – írja a Jogászvilág.hu.

hirdetés

A kormány lényegében azért hozta meg a rendeletet az ügylet nemzetstratégiai jelentőségéről még 2018 őszén, mert így a Gazdasági Versenyhivatalnak (és így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak) hatáskör hiányában nem kellett vizsgálnia a tranzakció piactorzító hatását. A kormány indoklása szerint a magyar sajtó védelme volt a cél, amikor mintegy 500 médiumot besorolt az alapítvány tulajdonába (pontosabban a Fidesz-közeli vállalkozók ajándékozták oda a KESMA-nak az addig tulajdonaikban lévő médiacégeket). 

Az indítvány tartalma

Az alkotmánybírósági eljárást az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik utólagos normakontroll-indítvánnyal fordultak a testülethez, mert állításuk szerint a kormányrendelet, amely a címben szereplő gazdasági társaságok összefonódását megállapította, sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt.

„A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés azzal a következménnyel járt, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kellett bejelenteni, ezért a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, így nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom-szolgáltatás releváns piacán. Az indítványozók álláspontja szerint ez sértette a média sokszínűségét, így az Alaptörvényben rögzített, a sajtó sokszínűségére vonatkozó rendelkezést” – emlékeztet a jogász szaklap.

Az indítványozó képviselők szerint a rendelet azért is alaptörvény-ellenes, mert a kormány érvelése a közérdek fennállásáról megalapozatlanok, és nem felelnek meg a nemzetstragéiai jelentőségűvé minősítés feltételeinek, a kapcsolódó hivatalos kommunikáció pedig csak érintőlegesen utalt arra, hogy az összevonás milyen közérdeket szolgál.

Az indoklás

Az AB, miután hangsúlyozta a sajtószabadság fontosságát, mint ami szavatolja a demokratikus közvélemény információs érdekét, illetve kimondta érvényesülésének állami feladatát, a médiapluralizmus fenntartásának alkotmányos kötelezettségét, egy gyors huszárvágással azt is kijelentette, hogy „a jogalkotónak széles mérlegelési jogköre van, hogy milyen biztosítékait teremti meg a médiapluralizmusnak. Ennek fényében az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét" – olvasható a Jogászvilágon.

Az AB azt is kimondta, hogy a közérdek mérlegelésénél a kormánynak széles mérlegelési lehetősége van, és a testületnek nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a kormány szerint mi tartozik a közérdek fogalma alá. 

Az Alkotmáynbíróság a GVH, az NMHH, az igazságügyi miniszter megkérdezésével, illetve más kormányrendeletek összehasonlító vizsgálatával arra jutott, hogy a jelen esetben az érintett médiacégek összefonódása tekinthető közérdeknek. Ennek megállapítása „egyenesen következik a rendelet érintett szakaszának nyelvtani értelmezéséből. Márpedig az AB szerint lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg” – írja a lap.

Az objektív intézményvédelem csökkenése?

Az ügy másik oldala, tehát a sajtó sokszínűségének alkotmányos értékével kapcsolatban az AB arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált ügyben az indítvány nem alapjogi korlátozást állít, hanem az ahhoz kapcsolódó tárgyi oldal, az objektív intézményvédelem szintjének potenciális csökkenését. Az indítványozók nem hivatkoztak olyan körülményre, amiből következne, hogy Magyarországon a sajtó sokszínűsége és szabadsága, a szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei ne lennének biztosítva. 

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kormányrendelet támadott szakasza nem alaptörvény-ellenes, így az utólagos normakontroll-indítványt elutasította – zárja cikkét a Jogászvilág.

A nyitókép forrása: 444.hu

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Cannes újra a nappalikba jön: október 19-23. között ingyen lehet meghallgatni, hogyan dolgoztak a korábban Grand Prix-ket és arany oroszlánokat begyűjtő ügynökségek.

Október első hetében a Hegyvidéki Sirály sétányra, a MOMkult elé kerül a vásár.

Idén hibrid formában érkezik a rendezvény.

Wéber Kata a Pieces of a Woman bemutatója után került fel a rangos listára.

Maszkot le! helyett most Maszkot fel! a jelszó.

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

A Kreatív és a Vodafone közös Ready pályázatának célja, hogy ösztönözze, elismerje és támogassa azokat a vállalkozásokat, vállalatokat és magánszemélyeket, akik 2020-ban alkalmazkodni tudtak a járványhelyzet miatt kialakult változásokhoz, és sikeresen leküzdötték a kihívásokat.

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Célunk, hogy megtaláljuk a hazai legszebb és legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásokat. Normál nevezési határidő: 10.30. Meghosszabbított nevezési határidő: 11.06.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés
hirdetés