Kérdezze meg benzinkutasát vagy trafikosát – élcelődtek a gyógyszerészszakma képviselői és a tiltakozásban segítségükre siető közéleti szereplők, publicisták, miután kiderült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) olyan tanulmányon dolgozik, amely a gyógyszerterjesztés liberalizációját veti fel.

A több mint hatvanoldalas írás kisebbik része azzal foglalkozik, hogy egyes nem vényköteles (az over-the-counter kifejezésből, OTC-nek rövidített) gyógyszerek közül a leggyakrabban használt, legnépszerűbb és legszükségesebb termékeket ne csak az erre szakosodott patikákban árulják, hanem kaphatóak legyenek más elárusító- helyeken is.

A felvetésre hamar ráugrott a teljes gyógyszeripar, minden szereplő tiltakozik. A gyógyszerészek drágulástól és a patikák tönkremenetelétől tartanak, a nagykereskedők szerint az egész iparágnak rosszat tenne a változás, a gyártók pedig a túlfogyasztást említik, emellett persze foglalkoznak az új terjesztési csatornákban rejlő lehetőségekkel.

Szabad szabályozás
A GVH tanulmányának kutatásvezetője szerint érthetetlen, hogy a szabadpiaci működést segítő ötleteket ilyen felzúdulás fogadta. Először is le kell szögezni, hogy ez a tanulmány még nem készült el teljesen – kezdi magyarázatát Torjákné Amberger Teréz. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a hazai gyógyszergyártás, -forgalmazás, nagy- és kiskereskedelmi szabályozása mennyire illeszkedik az EU-előírásokhoz – folytatja a kutatásvezető. A kiskereskedelem szabályozása ugyanis tagállami hatáskör, így mód nyílik a piacbarátabb szabályozás megteremtésére. Torjákné szerint a piacra lépési, patikaalapítási gátak feloldása, és az árverseny megkezdése kedvezően mozgatná a piacot.

A kutatásvezető úgy látja, hogy egy hármas struktúra lenne a legcélravezetőbb, amelynek első elemét a vényköteles gyógyszerek alkotnák, ezeket továbbra is gyógyszertárakban lehetne kapni. A második elem a napi, rutinszerűen használt OTC-gyógyszereket jelentené, amelyekkel kapcsolatban a fogyasztók már most is kellően tájékozottak. Ebbe a körbe 50-100 gyógyszer tartozna, amelyeket „vészkiszerelésben” árusítanának, ez tulajdonképpen addig elegendő, amíg a rászoruló nyitva tartó patikát nem talál. A hármas struktúra harmadik elemébe pedig beletartozna valamennyi egyéb OTC-gyógyszer, de ezeket csak szakképzett gyógyszerész asszisztens közreműködésével lehetne forgalmazni.

A miniszter közbelép
Az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) először óvatosan ugyan, de üdvözölte a tanulmányt. A szenvedélyes tiltakozást érzékelve azonban hamar az érintettek arcára fagyott a mosoly, és visszakoztak az ajánlások támogatásától. Az ESzCsM egyébként azért szimpatizál a javaslattal, mert kímélné a tb kiadásait, az OTC-s termékeken ugyanis nincs támogatás, és elképzelhető, hogy a szabad terjesztés miatt több gyógyszer kijelentkezne a támogatási körből.

Kökény Mihály politikai államtitkár kezdetben nem zárta ki, hogy kellő előkészítés után kísérleti jelleggel kaphatóak legyenek a legszükségesebb orvosságok a patikákon kívül is, ez azonban szóba sem jöhet, mivel a módosítás csak a jelenlegi szigorú törvények megváltoztatásával lehetséges. A minisztériumban jelenleg teljes nyilatkozat tilalmat rendeltek el, a sajtóosztály közölte: Csehák Judit miniszter azzal zárta le a vitát, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok az irányadóak, és nem terveznek változást a közeljövőben. Elképzelhetőnek tartják ugyanakkor, hogy a jövőben éppen a lakosság fogja kikényszeríteni a terjesztés kiszélesítését. Az ESzCsM szerint ha ez bekövetkezik, újra foglalkozni kell a kérdéssel, addig azonban nincs értelme.

Drágulást okoz
A leghevesebb elutasítás nem meglepő módon a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) részéről érkezett. Az elnökség szerint a gyógyszerpiac liberalizációja világszerte drasztikus árdráguláshoz vezetett. Ha kikerülnek egyes gyógyszerek a patikai árusítás kötelezvénye alól, a forgalomcsökkenés csődbe juttathatná az amúgy is nehéz helyzetben lévő gyógyszertárakat, a patikák számának csökkenése pedig ellátási zavarokat okozhatna. Azok a magánpatikusok, akik a privatizációs időszakban a törvényi előírásoknak megfelelve, szigorú szabályok szerint patikát alapítottak, és az esetek túlnyomó többségében ehhez hitelt is felvettek, most méltánytalanul igazságtalan helyzetbe kerülnének azokkal szemben, akik más profilú boltjukban kezdenének el OTC-ket árusítani.

A gyógyszerészek egyik legfontosabb érve a szakértelem fontossága. Szerintük a gyógyszerek kiadásakor – még akkor is, ha nem vényköteles termékről van szó — nélkülözhetetlen, hogy a patikus beszéljen a betegnek az esetleges mellékhatásokról, veszélyekről. Az MGYK álláspontja szerint a gyógyszerpiacon nem szabad teljesen szabad utat adni a fiskális szemléletnek, hiszen a gyógyszerek olyan speciális termékek, amelyek különös szakértelmet igényelnek, felelőtlen használatuk pedig komoly társadalmi veszélyeket rejtegethet. A Magyar Orvosi Kamara is állásfoglalást tett közzé, amely szerint a tájékoztatás hiánya veszélyeztetheti a lakosság egészségét, a széles körű gyógyszervásárlási lehetőség növelné az indokolatlan gyógyszerfogyasztást. [Lásd keretes írásunkat.] Az MGYK megjegyzése szerint a gyógyszertári asszisztens – aki a GVH javaslata szerint a benzinkútnál segédkezne – nem szakképzett eléggé, erre kizárólag a gyógyszerész jogosult.

Nagykereskedői kétely
„Ha nem tudjuk, hogy ki a partnerünk, akkor semmit sem tudunk”, fejtette ki egy, a Kreatívnak név nélkül nyilatkozó gyógyszer-nagykereskedő vállalat marketingvezetője. Ő leginkább abban látja a vita gyökerét, hogy a kormányzat félreérthetően nyilatkozott, nem zárkózott el egyértelműen, de nem is állt ki a javaslat mellett. Megítélése szerint a patikákon kívül kapható OTC-termékek olyan helyzetet teremtenének, amely indokolná a teljes rendszer újragondolását.

A marketingvezető szerint lehetetlen ésszerűen készülni az új helyzetre, hiszen amíg nem világos, hogy ki és milyen feltételek mellett árulhat gyógyszert, addig nem tervezhető meg az sem, hogy a nagykereskedőnek hogyan kell szélesítenie a terjesztési csatornáját, mennyire kell növelnie saját szállítási kapacitását. Jelenleg jól bejáratott, mindenki által ismert csatornák vannak, amelyek kényelmesen kezelhetőek, de nem tudni, hogy ezek hogyan változnának egy törvénymódosítás után. Nem tudható, hogy mekkora kör élne a gyógyszerárusítás lehetőségével. A vezető szerint egyáltalán nem mindegy, hogy kik kapnának engedélyt, hogy valamennyi éjjel-nappali benzinkút tartana-e gyógyszert, lenne-e ellátási kötelezettségük, mint a patikáknak, és mi történne a forgalmazási kapacitással akkor, ha még az ország legkisebb trafikjai is gyógyszert szeretnének árusítani. A nagykereskedő úgy látja, jelenleg egy a biztos: a patikáknak rossz lenne ez a változás. „És ha nekik rossz, akkor az nekünk is” – fejtette ki a szakember.

Számolnak a lehetőséggel
„Feleresztettek egy luftballont, és most figyelik, hogy ki tüzel rá.” – mondta lapunknak Kiss Sándor, az ICN Hungary Rt. gyógyszergyártó vállalat marketingigazgatója. Szerinte konkrét előterjesztés hiányában nem is lehet részletekbe menően készülni az új helyzetre, de érdemes gondolkodni az esetleges lehetőségekről. A gyártók sem tekintik jó ötletnek, ha egyes gyógyszerekhez könnyebb lenne hozzájutni, mert ez valószínűleg nem jelentene forgalomnövekedést. Mint mondta, alapjaiban át kellene gondolniuk termékeik promócióját, amely így szélesebb rétegnek szólna. A marketingvezető szerint amennyiben valóban lezajlik az átalakítás, először az új eladási pontok vevőkörét kellene elemezni, és adott esetben harsányabb módon hívni fel a figyelmet termékekre, hogy azoknak is eszébe jusson, akik addig nem feltétlenül vettek volna gyógyszert, vagy eddig következetesen a patikákba jártak a szerekért. Kiss szerint elemezni kell azt is, hogy érdemes-e változtatni a csomagoláson, kell-e bővíteni, még érthetőbbé tenni a betegtájékoztatókat.

A marketingigazgató kifejtette, hogy az eladás támogatása jelentős többletköltséggel járna, és nincs arra garancia, hogy ez megtérülne. Ráadásul külön energiát kellene fordítani arra is, hogy a gyógyszergyártó cég imázsa ne sérüljön. Nem mindegy ugyanis, milyen körülmények között, milyen polcokra kerül ki a termék. Kiss Sándor szerint nehéz lesz kiválasztani azt az 50-100 ismert gyógyszert, amelyeket mindenütt lehet majd kapni. A gyártók között már most is nagyon erős a verseny, aligha járulnának hozzá, hogy engedélyezzék egy rivális gyár OTC-jének patikán kívüli árusítását, míg az ő hasonló termékük nem lehetne kint a polcokon – fogalmazza meg további kételyeit a marketingigazgató.

Egy másik gyógyszergyártó cég marketinges munkatársa inkább az etikai problémát látja a napvilágra került javaslatokban. Szerinte a piaci mentalitás nem egyeztethető össze egy olyan speciális termékkel, mint amilyen a gyógyszer. Ráadásul a terv szerinti szélesítés nem is feltétlenül járna forgalomnövekedéssel, egyszerűbbnek látja, ha továbbra is a most meglévő egyetlen csatornán keresztül zajlana a gyógyszerek értékesítése.

Mint mondta, komolyan meglepődtek a GVH javaslatain, és ha a helyzet komolyra fordul, akkor alapos marketingstratégiát dolgoznak ki. Egyelőre azonban a gyógyszerszakma valamennyi résztvevőjéhez hasonlóan abban reménykednek, hogy az ötlet végül lekerül a napirendről.

Torjákné Amberger Teréz, a GVH kutatásvezetője szerint a nagykereskedők azért tiltakoznak, mert ha megvalósulna egyes OTC-k patikán kívüli árusítása, úgy a kibővült vevőkör tőlük is újféle, piaci alapú tárgyalási technikát követelne meg. Természetesen a gyártók sem boldogok, hiszen jobb üzletnek számít az alacsonyabb árú, lényegesen keresettebb TB-támogatott gyógyszer – magyarázza a gyógyszergyárak elégedetlenségének okait a GVH kutatásának vezetője. Szerinte a gyógyszerész társadalom fél minden lehetséges kieső forinttól, és igyekszik megakadályozni mindent, ami felkavarná a jelenlegi állóvizet ezen a területen.

Szabálytalan EU

Az EU-ban nincs egységes szabályozás az OTC-k, azaz nem vényköteles gyógyszerek elárusító helyeire vonatkozóan. Az Magyar Gyógyszerész Kamara kimutatása szerint a 15 uniós ország közül négyben működnek a versenyhivatal tanulmányában említett liberalizációs elemek, de együttesen sehol nem alkalmazzák azokat.

Ráadásul ezekben az országokban magasabb a gyógyszerek ára, nagyobb a gyógyszerfogyasztás, és jelentősebb mértékű a gyógyszerek okozta káros mellékhatás, mint ott, ahol a kormányok az egészségügy részeként kezelve a gyógyszerellátást a gyógyszerek forgalmazását szigorú szabályokhoz kötik.

Öngyógyítás

A fejlett világban egyre többen kísérleteznek az „öngyógyítással”. Az egyszerűbbnek tűnő betegségek esetében az orvos felkeresése helyett az emberek komoly hányada inkább a patikát választja, és többé-kevésbé találomra megpróbálja kúrálni magát a gyógyszerek leírásai alapján. Éppen emiatt újkori betegség a gyógyszertúlfogyasztás, a sok esetben fellépő mellékhatások, és a gyógyszerek nem kellő ismeretéből következő hatóanyagok közötti interakciók.

A magyar társadalom egyébként is a nagy gyógyszerfogyasztók közé tartozik, a felduzzasztott méretű házipatikák fenntartása pedig természetesen újabb veszélyforrás lehet mind a mértéktelen vagy nem hozzáértő gyógyszerfogyasztás miatt, mind pedig a lejárt szavatosságú orvosságok miatt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente 11 milliárd forintos többletköltséget jelent annak a 200 ezer embernek a kórházi ápolása, akik szakszerűtlenül adagolt, helytelenül szedett medicinák okozta betegségekben, illetve az orvosságok olykor elkerülhetetlen mellékhatásaitól szenvednek.

OTC termékek kiskereskedelmi árszínvonala

Ország	%

Írország (M)	126

Ausztria (E)	120

Belgium (M)	120

Luxemburg (E)	115

Finnország (E)	112

Egyesült Királyság (M)	110

Dánia (E)	107

Hollandia (M)	106

Olaszország (E)	104

Németország (E)	100

Franciaország (E)	99

Portugália (E)	95

Spanyolország (E)	77

Görögország (E)	69

Németországhoz viszonyítva (Németország = 100%)

E = „Etikus" gyógyszertármodell, M = „Merkantilista gyógyszertármodell

Forrás: Magyar Gyógyszerész Kamara