Szinte az új médiatanács tagjainak kihirdetésével egy időben jelentette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy egy magyarországi lakossági bejelentés nyomán a romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 340 ezer forinttal megegyező lejre büntette meg a Film+ csatornát egy délutáni filmben látható szexjelenet miatt. Ez volt az első láthatóbb eredménye annak a regionális együttműködésnek, amelyet még 2009. december 11-én hoztak létre Közép-európai Szabályozó Hatóságok Fóruma néven Prágában.

A fórum budapesti, második találkozóján idén szeptemberben jelentette be Szalai Annamária, az NMHH elnöke, hogy az új médiaszabályozásnak kedvezőbb anyagi feltételeket kell biztosítania a szolgáltatók számára, de tartalmi – főleg a kiskorúakat érintő – kérdésekben szigorítás várható. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

Az NMHH évi több százmillió forinttól esik el azzal, hogy jelenleg negyven feletti azoknak a magyar nyelvű csatornáknak a száma, amelyeknek műsorszolgáltatója külföldön van regisztrálva, tehát a magyar nyelvű vagy magyarországi célközönségnek is szóló csatornák közel fele ilyen. Ma egy országosan fogható szolgáltató éves műsorszolgáltatási díja nálunk 45 millió forint, míg Csehországban például nincs műsorszolgáltatási díj, csupán egy kétezer eurónyi (560 ezer forint) éves regisztrációs summa, és lényegesen jobb az adózási környezet is. A joghatóságváltás amúgy nem specifikusan magyar dilemma, egész Európában akut probléma. Svédországban például a svéd nyelvű vagy svédországi célközönségnek szóló műsorszolgáltatók negyvenhét százaléka a brit Office of Communications (Ofcom) joghatósághoz bejegyezte be magát.

A műsorszolgáltatók azonban nem elsősorban anyagi megfontolásból regisztrálnak eleve, vagy váltanak külföldi médiafelügyelet fennhatósága alá. „A mi döntésünknek elsősorban operatív okai voltak” – mondta kérdésünkre Farsang Péter, a magát 2009 áprilisában az Ofcom joghatósága alá áthelyező Viasat pénzügyi és operatív igazgatója. „Nem történt más, mint hogy csatlakoztunk a tulajdonos Modern Times Group struktúrájához. Egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb, ha a cégcsoport minden egyes csatornája egy joghatóság alá tartozik” – magyarázta Farsang, de hozzátette, hogy azóta jóval könnyebb az életük. „Az ORTT-vel ellentétben az Ofcom célja nem a bírságolás útján történő pénzbeszedés, hanem a szabálykövető magatartás kikényszerítése” – vélekedett a szakember, aki úgy tapasztalta, hogy a magyar médiahatóság nem képes különbséget tenni a kisebb és a nagyobb súlyú jogsértések között. „Nehéz elképzelni, hogy egy mindössze egy-két perccel este kilenc előtti műsorkezdés miért sértené súlyosan a kiskorúak védelmét, márpedig ilyen miatt is kellett több tízmilliós bírságot fizetnünk. A váltás óta bírságokra is jóval kevesebbet költünk” – ecsetelte az elmúlt másfél év tapasztalatait Farsang.

Galéria: Cikk[81532] galéria

Egyelőre – gyaníthatnánk, hiszen az új médiatörvényben Szalai Annamária elképzelései szerint éppen a kiskorúak védelméről szóló szabályozási pontok szigorítása várható. Ennek a tervnek alapja pedig a külhoni joghatóságokkal való szorosabb együttműködés lesz. Jelenleg a magyar–román megállapodás értelmében a magyarországi panaszokat a CNA kezeli, és a bírságot is ők róják ki a szolgáltatókra. Mivel az azóta megszűnt Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) korábban nem tudta hatékonyan érvényesíteni a hazai jogszabályok betartását, ezért ezt az együttműködést terjesztik ki most a régióra, aminek folyománya az lehet, hogy tartalomszolgáltatási okokból nem lenne értelme másik országot választani, hiszen a büntetést az esetleges magyar panaszokra ott is ki kellene fizetni.

Az elmúlt évben a Cool Tv adásaival kapcsolatban érkezett a legtöbb ilyen panasz, de Rasvan Popescu, a CNA elnöke szerint a bírság összege olyan alacsony, hogy a szolgáltatókat nem rettenti el a jogsértő tartalmak sugárzásától. Ez pedig egyelőre a Romániában bejegyzett hat, jelenleg elsősorban Magyarországra irányuló műsorokat sugárzó műsorszolgáltató, köztük az RTL Klub romániai leányvállalataként működő Iko Csoport (többek közt épp a Cool Tv és a Film+ tulajdonosa) számára nyújt a hazainál kedvezőbb feltételeket.

Az uniós direktíva 1997 óta a határon túli műsorszolgáltatások tartalomszabályozási egységesítését írja elő, de a gyakorlatban eddig a magyar médiahatóság épp a szerződéses együttműködés hiányában nem tudott hatékonyan fellépni a jogsértések ellen. Sok műsorszolgáltató eleve azért lett külföldön bejegyezve, mert a régiós központja más országban van, de ennek oka szintén a kedvezőtlenebb magyar médiaszabályozásban keresendő.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a közeljövőben a szorosabb együttműködés és a gyorsabb információcsere segítheti a magyar médiahatóság erélyesebb fellépését. Az év végéig várhatóan szigorodó magyar médiatörvény alól nehéz lesz majd kibújni, és ez alól az internetes és a lekérhető tartalmak sem lesznek kivételek. Valószínűleg ugyanis megszűnnek majd a határok a különböző terjesztési módok és műfajok között, így a szabályozásnak egyértelműen kell majd fogalmaznia azokkal a tartalmakkal kapcsolatban, amelyek a televíziós műsorfolyamban korhatárbesorolás miatt csak késő esti órákban mehettek, az interneten, vagy az IPTV-szolgáltatásokon keresztül viszont bármikor elérhetők. Az európai irányelv már jelenleg is kötelezi a szolgáltatókat, hogy szűrőprogramokat alkalmazzanak, hogy kiskorúak ne férhessenek hozzá ezekhez a károsnak tekintett tartalmakhoz.

„Fontos, hogy a Magyarországról elérhető tartalmakra egységes szabályozás vonatkozzon a neten is, hiszen csak így lehetséges, hogy a magyar tartalomszolgáltatók ne kerüljenek versenyhátrányba” – utalt Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója arra, hogy a vonatkozó magyar szabályozás nem lehet szigorúbb a nemzetközinél.

Galéria: Cikk[81532] galéria

Az NMHH úgy látja, hogy mindezek mellett a szolgáltatóknak nem lesz érdeke a költözés, ráadásul Szalai Annamária nemrég belengette az Európában nagyon magasnak számító műsorszolgáltatási díj drasztikus enyhítésének lehetőségét is, amelynek tarthatatlanságáról korábban is többször nyilatkozott. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen marad a tartalomszolgáltatók adózási környezete, továbbá hogy a büntetést melyik joghatóságnál lesz olcsóbb befizetni, márpedig erre vonatkozólag egyelőre még nem hallottunk semmiféle tervet.

Megjegyzendő mindemellett az is, hogy az Európai Unió audiovizuális direktívájának, amelynek a magyar jogrendbe történő beemelése már igencsak időszerű lenne, és vélhetően az új médiatörvény elfogadásával meg is történik, egyik kiemelt célja, hogy az unión belül a szolgáltatók szabadon mozoghassanak, az országok pedig versenyezzenek azért, hogy hatályuk alá vonhassák a médiacégeket.

Az már most látszik, hogy a következő neuralgikus pont a Való Világ negyedik szériája lehet az NMHH és a műsort koprodukcióban készítő RTL Klub–Iko Romania páros között. Szalai Annamária ugyanis már szeptember elején bejelentette, hogy szerinte a Való Világ 4 során vélhetően számos jogsértő tartalmat fognak sugározni, aminek megelőzésére etikai kódex bevezetését javasolta. Ezt a média egy része úgy értékelte, hogy ezzel az előzetes cenzúrával a műsor léte is veszélybe kerülhet, hiszen a lényege pont az, hogy a szereplők kamera előtt meztelenkednek és részegednek le. A másik narratíva szerint viszont a rázósabb részek Cool Tv-re való száműzésével épp a szigort próbálja a két szolgáltató kikerülni, hiszen egy romániai büntetés még mindig sokkal jobban megéri, mint egy fél napos adásszünettel járó magyar bírság.

„Ennek az égvilágon semmi köze nincs a jogi szabályozáshoz” – mondta viszont a felvetett kérdésre Kolosi, aki szerint a törvényi szabályozásnak az RTL Klub is meg tudna felelni, mivel az ORTT a korábbi szériákkal kapcsolatban is csökkenő számú törvénysértést állapított meg. „Az erősebb jeleneteket tartalmazó Belevaló Világot korábban is késő este sugároztuk 18 éven felülieknek szóló korhatármegjelöléssel. Az, hogy ez a műsor nem az RTL Klubon fog jelentkezni, hanem a Coolon, annak az az oka, hogy alapvetően kisebb csatornára való, nem pedig a legnagyobb adóra. Mindennek kizárólag tartalmi oka van” – szögezte le Kolosi.