hirdetés
hirdetés
hirdetés

Melyek a legmenőbb startupok 2011-ben?

A Szilícium-völgy üdvöskéi, avagy mitől lesz menő egy startup a tech-, média- és online világban, kik miért és mennyi pénzért kelnének el a tőzsdén? Miskolczy Csaba írása.

hirdetés

A Szilícium-völgyben manapság menő lehet egy startup, ha (1) sokat írnak róla, (2) megasok pénzt kap valahonnét, majd (3) egyre jobban jegyzik az úgynevezett másodlagos piacon, azaz a Second Marketen. (A Secondmarket.com, mint a neve is mutatja, a másodlagos és tőzsdén kívüli piac virtuális piactere, ahol ajánlatot lehet tenni a legmenőbb online cégek tulajdonrészeire.). Vagy menő lehet a startup, ha legújabban (4) sikeresen megjelenik a tőzsdén, avagy szaknyelven sikeres IPO-t (azaz initial public offering-et, tőzsdei kibocsátást) hajt végre. De vajon miért is kell tudnunk Magyarországon ezekről a startupokról? Nos, leginkább azért, mert a tech-, média- és online világ új Google-jei, friss Facebookjai és Youtube-jai nőhetnek ki belőlük, akár hónapok alatt, ezzel pedig megváltoztathatják teljes iparágak működését, szabályrendszerét.

A startup definíciója korábban az induló cégekre vonatkozott. Négy-öt évvel ezelőtt akkor beszéltünk startupról, ha egy vállalkozás az üzletének a felállításán, pénztermelésén dolgozott, vagy éppen egy garázsban alapították meg (ilyen volt a Google is). Mára ez a fogalom jócskán megváltozott, és amíg korábban egy tőzsdei társaság nem lehetett „startup”, ez mára összemosódott. A tőzsdén jelen lévő Google éppen úgy benevez és büszkén részt vesz egy startupoknak szóló mobilos versenyen, mint mondjuk egy induló garázscég. Manapság a szakmai köznyelv minden céget startupnak nevez, ami kellően trendi, innovatív és divatos. Tehát a fogalom a technológiai, médiabeli és mobilos hi-tech cégek amolyan nagy olvasztótégelyévé és összefoglaló kulcsszavává vált – legalábbis a Szilícium-völgyben (és persze Európa nagy része és az egész világ is elkezdte ilyen kontextusban használni a startup fogalmát.)

Tehát ha megpróbáljuk besorolni a most divatossá váló startupokat, akkor elég nehéz helyzetben vagyunk. Hiszen például a 13 éves Google-t kell összehasonlítanunk néhány éve alapított, de nagyon divatos cégekkel. Alapvetően három osztályozási szintet különíthetünk el: 

A startupok úgynevezett felső osztályát (A) jelenti, ha egy céget már a Second Marketen jegyeznek, azaz a dolgozói opcióra komoly befektetői kereslet van. A képzeletbeli középosztály (B) az jelenti, ha egy vállalkozás megfelelően neves boardtagokkal (például a Wired-főszerkesztő Chris Anderson a hazai Prezi.com-nál) és alapítókkal bír (például Evan Williams, legendás Twitter-alapító és főnök a Milknél), vagy komoly kockázatitőke-társaság szemelte ki magának (például az August Capital, a Horowitz fivérek vagy a Sequioa Capital). Végül a legizgalmasabb, amolyan feltörekvő osztályba (C) sorolhatjuk azokat az induló cégeket, amelyek egyből, megjelenésük pillanatában az érdeklődés kereszttüzébe kerülnek, és a szakblogok, a szaksajtó rendszeresen ír róluk (ilyen például mostanában a Greplin.com keresőmegoldás). 

Az igazi siker mindenképpen az, ha egy cég a feltörekvő osztályból gyorsan, akár néhány év alatt képes eljutni a startupok képzeletbeli felső osztályába, és ezzel gyakran emlegetett és példaképül szolgáló, prosperáló vállalkozássá válik. 

(A) A startupok felső tízezre, azaz a milliárd dolláros cégértékűek klubja: Ide tényleg ismert cégek tartoznak, amelyeket sokan már talán nem is gondolnának startupnak, de a fenti definíció alapján bízvást annak tekinthetjük őket. Ebbe a csoportba sorolható néhány tőzsdei kibocsátásra váró cég: a Facebook, a Groupon, a Zynga. De ide tartozik a tőzsdétől egyelőre elzárkózó Twitter, a Foursquare, a tőzsdén lévőkből pedig a Google és a Linkedin. Ők mindannyian az 1 milliárd dolláros cégérték felett vannak már: a Twitter értékét 3,7-10 milliárd dollár közé, a Zynga értékét 10 milliárd dollárosra, a Facebook várható értékét 50-100 milliárd közöttire teszik, de a Groupon értékelését sem adják alább 25 milliárd dollárnál a szakértők.

A 10 legkeresettebb cég

A Secondmarket.com szerint ezek a cégek a legkeresettebbek a befektetők körében, legalábbis azok között, akik a tőzsdén kívüli, másodlagos piacon szeretnének hozzájutni a sztárcégek részvényeihez. Forrás: Secondmarket.com, 2011. május 17-ei jelentés

A Second Market 2011 első negyedéves toplistáját megnézve a jól ismert nevek mellett feltűnik azért néhány itthon talán kevésbé „bevezetett” cég, így a fájlok tárolását és megosztását megkönnyítő Dropbox, a digitális zenemegosztó Spotify vagy a befektetői körökben mostanában talán leggyakrabban emlegetett, luxustermékeket forgalmazó online áruház, a Gilt.

Itt döbbenetes a fejlődési ütem, hiszen a Dropboxnak másfél évvel ezelőtt még csekély 4 millió felhasználója volt, amely mára 25 milliós táborrá növekedett. A Square mobilos fizetési eszköz pedig az elemzők szerint hamarosan lehagyja a Paypalt is, hiszen májusban már 1 millió mobilos tranzakciót, mintegy napi 3 millió dolláros forgalmat generált.

A feltörekvők

A Secondmarket.com virtuális kereskedő site-on ezek a legdivatosabb feltörekvő cégek. Az ábra azt mutatja, hogy a Second Marketet felkereső befektetők érdeklődése mely startupok iránt növekedett a leginkább az utolsó negyedévben. Forrás: Secondmarket.com

(B) A startup cégek középosztálya: A startupközéposztály – ahogy a társadalomban is – a legfontosabb és legmasszívabb közeg. A startupvilágban ők az aktívan feltörekvő réteg, és leginkább belőlük várható az új Facebook, Google vagy Youtube megjelenése. Íme a ma legfontosabbnak tűnők:

1. Quora: két Harvardon végzett két, Adam D’Angelo és Charlie Chever beléptek a Facebookhoz, később aztán megunták a legmenőbb munkahelyet, gondoltak egyet, és kitalálták újra azt, amit már előttük olyan sokan tettek (például Yahoo, Ask.com). Csináltak egy kérdezz-felelek (azaz Question Answering, QA) rendszert, megbolondították azzal, hogy az első válaszokat a legmenőbb szilícium-völgyi potentátok írták nekik, és ezzel jelentős divatot generáltak maguk körül. Ezzel a wikik és pédiák újabb reneszánszát hozták el, amelyeket sokan már unalmasnak és belterjesnek gondoltak. A Quora megjelenése óta ismét sokan kedvet kaptak a tudás megosztásához, a site közösségi funkciókkal bővülve akár egy új Google-lé is válhat.

2. Square: a legfrissebb online és mobilos fizetési megoldás, amely lehetővé teszi bárki számára, hogy az Iphone-ján keresztül egy virtuális banki terminált nyisson és fizetéseket fogadjon el (egyelőre csak az Egyesült Államokban). A rendszer irdatlanul megy, állítólag napi 3 millió dollár értékű mobilfizetést bonyolítanak le rajta keresztül. Tehát nem csoda, hogy gyorsan lecsapott rá a Visa is, amely a pletykák szerint néhány hete 37,5 millió dollár tőkével szállt be a cégbe, ami ráadásul állítólag még csak a befektetés kezdete. Ezzel a Square beléphet az 1 milliárdos cégértékűek körébe, azaz várhatóan hamarosan a startupok felső osztályában köszönthetjük. A céget egyébként csupán két éve hozta létre Jack Dorsey, a Twitter egyik alapítója, aki korábban az Odeo zenei oldalt is gründolta. A cégbe rengeteg befektető szállt be, és természetesen a Sequioa Capital sem hiányozhatott azok közül, amelyek pénzt tettek a vállalkozásba. Ja, és ott van a csapatban Kevin Rose, a Digg és más menő startupok alapítója is.

3. Milk: a Milk egy mobilapp-műhely lesz, lapzártánkkor néhány hetes cég, amelynek elindulását óriási várakozás előzte meg. Ennek oka pedig nem más, mint az alapító személye, Ed Williams, a Twitter egyik létrehozója, aki már hónapok óta mondogatja különböző fórumokon, hogy unja a Twittert, és valami újat tervez. Williams iszonyú komoly befektetői listát szedett össze, és ezzel egyből slágertémává változtatta a Milket: legalábbis mindenki azt találgatja, hogy mit is fognak csinálni, merthogy erről még semmi konkrétat nem lehet tudni.

(C) A startupvilág fiatal tigrisei: A Szilícium-völgyben az egyik új trendi közösségi terület az úgynevezett group messaging. Ennek a lényege, hogy a fejlesztők elkezdtek arra a közösségi médiás problémára megoldást keresni, hogy mindenki unja már, hogy a Facebookon az összes felszínes ismerőse és bejelölt barátja látja a teljes aktivitását, esetleg értesül a bulikban feltöltött baráti csínytevésekről… Egyre fontosabbá válik a kisebb mikrocsoportok, azaz a közvetlen barátok felé történő megosztás és kommunikáció. Ennek a problémának a megoldására számos startup indult el az elmúlt hónapokban. Nagy sztár a Beluga, amelyet márciusban a Facebook felvásárolt, de szeretik még a Group Me-t és Pathot is. Emellett pedig a Google is valami ilyesmivel kísérletezik Disco nevű alkalmazásával.

A feltörekvő startupsztárok között vannak olyanok is, amelyek néhány hónapos működés után eltűnnek a piacról, méghozzá nem azért, mert befuccsolnak, hanem mert egy nagyobb cég szőröstül-bőröstül, pontosabban fejlesztőstül felvásárolja őket. A talán legnagyobb szenzáció néhány héttel ezelőtt történt, amikor a Google 35 millió dollárért (!) vett meg egy alig öthónapos startupot, a Talkbint, ami egy olyan mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazzanak meg, és ezzel segítsék a vásárlói döntéseket. A Talkbin három fejlesztője azonnal át is került a Google-höz, maga a cég pedig ezzel lényegében be is fejezte publikus működését. Így már nem tudhatjuk meg, hogy önmagában is megállta volna-e a helyét vagy nem. Persze olyan is előfordul, hogy egy sikervárományos cégbe rengeteg pénz kerül, ennek ellenére megbukik. Ilyen történt például a korábban divatos Blippyvel, ami szintén egy vásárlási szokásokat megosztó, termékértékelő alkalmazás volt. A Blippy tehát hasonló dolgot művelt, mint a most felvásárolt Talkbin, és annak ellenére, hogy tele volt pénzzel (12,9 millió dollár tőke) és sok híresség alapította, lassan mégis eltűnik a startupsüllyesztőben.

És végül, a legújabb tendencia az, hogy egy startup mögé hollywoodi sztárok állnak befektetőként. Júniusban röppent fel a hír, hogy maga Lady Gaga is elkezd startupokba fektetni, a mozicsillag Ashton Kutcherhez hasonlóan több induló céget is támogatni akar a szórakoztatóiparban megkeresett pénzével. Lady Gaga például az egyik befektetője a Backplane nevű induló cégnek, amely a feltételezések szerint nagy hirdetők közösségimédia-beli megjelenését kívánja támogatni.

(forrás: Kreatív)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A HP-nak rendezett videó a képernyőfüggőség helyett az ünnep megélésére buzdít.

What a time to be alive! – mondaná a művelt angol.

Legalábbis a Sainsbury’s karácsonyi reklámja szerint.

A „Klub élmény” második felvonását november 23-án, szombaton rendezik. Közben épülget szépen az Instagramjuk is.

Folytatódik a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi kampánysorozata.

Díjátadó: 19.11.26. (19:30) Akvárium Vedd meg jegyed a bétéelesek bulijára!

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!

hirdetés
hirdetés