„Ha azt akarod, hogy az emberek olvassanak, ne adóztasd az olvasást!” Ez a mondat harsog annak a kiáltványnak a címlapján, amelyet négy nemzetközi kiadói szövetség közösen fogalmazott még 1998-ban, hogy az Európai Unió (EU) döntéshozóit a lapkiadás forgalmi adójának eltörlésére buzdítsa. Ennek a tendenciának kíván ellene menni a kormányzat, amikor az áfakulcsok átrendezésével 12 százalékról 15 százalékra emelné a sajtótermékeket sújtó forgalmi adót. A szakma tiltakozik, a döntéshozók érdemi reakciója azonban - szeptember közepi lapzártánkig - egyre várat magára.

Sok hűhó
„A hazai kiadókat tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) minden követ megmozgat az áfa-emelés elkerülése érdekében” – mondja az egyesület nevében Lengyel László, a Népszabadság kiadójának vezérigazgatója. A szervezet először a kormányfőnek és három miniszternek – a pénzügyi és a kulturális tárca vezetőjének, illetve a kancelláriaminiszternek – írt levelet, amelyben a döntés hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet. Ezek után a fenti kiáltványt kiadó nemzetközi szervezetek közül az ENPA-t (European Newspaper Publishers Association) és a WAN-t (World Association of Newspapers) hívta segítségül, amelyek szintén írásban fordultak a kormányzat illetékeseihez. A levelekre azonban formális válasz nem érkezett.

„A kormányzat képviselőivel találkozva megértést és szimpátiát tapasztaltam, bár a hivatalos álláspontot – legalábbis a kezdeményező pénzügyi tárca részéről – megjelenítő szóvivő nyilatkozatai semmi jóról nem árulkodtak” – mondja Lengyel László. – „Az a kormányoldalról elhangzott vélemény pedig, amely szerint az EU gyakorlata ellentmondásos, egészen egyszerűen nem igaz.”

Ki mit nyer
Először is szögezzük le: nem sok pénzről beszélünk. A sajtótermékekre vonatkozó jelenleg hatályos 12 százalékos áfakulcs három százalékpontos megemelésével az államkassza – az MLE kalkulációi szerint – megközelítőleg kétmilliárd forint többletbevételhez jut. Ez a jövő évi költségvetésben tátongó lyukhoz képest olyan kevés, hogy a döntést nem is ez motiválja. Sokkal inkább arról van szó, hogy a forgalmi adó kulcsok – egyébként pontosan az EU-elvárások miatti – átalakítása során megszűnik a 12 százalékos sáv, és az idetartozó termékekre és szolgáltatásokra automatikusan a 15 százalékos áfakulcs volna érvényes 2004 januárjától.

Csakhogy ezzel a lapok áfája Magyarországon magasabb lenne, mint bármelyik uniós tagállamban vagy csatlakozó országban. Ráadásul pontosan akkor, amikor a kiadók európai szervezetei végre elérték azt, hogy az Európa Tanács a lapkiadás kedvezményes áfakörbe sorolását javasolja a tagállamoknak a most körvonalazódó egységes európai forgalmi adórendszer kialakításánál.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamokban – amelyek többségében csak két áfakulcs van – ezeknek a termékeknek a forgalmi adója nem lehet magasabb, mint a kedvezményes sáv tetejének javasolt 14 százalék. Ettől lefelé továbbra is el lehet térni, ahogyan az országok zömében egyszámjegyű áfakulcs érvényes a lapokra, sőt több helyen – így például Nagy-Britanniában – a sajtótermékek és a könyvek egyaránt mentesülnek a forgalmi adó alól. Ez a gyakorlat – amit egyébként a nemzetközi szakmai szervezetek végső célként jelöltek meg – azonban várhatóan megszűnik, miután az Európa Tanács a nulla százalékos kulcs megszüntetését javasolja minél több területen.

Az ág is húzza
Az Európa Tanács ajánlásainak szellemében itthon már jövőre megszűnik a nullaszázalékos sáv, ezért a kiadók nem is erre utaznak. Eltökélt szándékuk csupán az, hogy az emelés helyett az életbe lépő legkedvezményesebb – ötszázalékos – áfakörbe kerüljenek. Mindez persze az állam felől nézve bevételkieséssel jár, bár az összeg ez esetben sem túl nagy, körülbelül négymilliárd forint. Viszont ez a pénz – ha nem a kincstárba vándorol – a nettó árbevételeket növelné, azaz azonos lapár mellett juttatná többletbevételhez a kiadókat. Ami nem is jönne rosszul, hiszen a szférát több más kormányzati intézkedés is hátrányosan érintette. Az árfolyam-politika változása következtében például nyolc százalékkal emelkedett a papír ára, ami jelentősen növelte a működési költségeket. Ugyanígy terhet rak a kiadókra az a munkaügyi rendelkezés, amely a szerződéses foglalkoztatás megszüntetésére hivatott. Az MLE szerint a szerződéses viszonyban állók – törvény betűje szerint értelmezett – alkalmazásba vétele csaknem hárommilliárd forint többletköltséggel járhat jövőre a kiadók számára.

„Ha ezeket a lépéseket az áfa-csökkenés nem ellensúlyozza, a kiadók inflációt meghaladó áremelésre kényszerülnek, ami elengedhetetlenül a példányszámok további csökkenésével jár majd” – állítja határozottan Lengyel László. Azt nem könnyű megválaszolni, hogy ez a csökkenés milyen mértékű lehet. A Népszabadság vezérigazgatója szerint sok múlik a gazdasági környezeten és az emberek hangulatán. Példaként említi, hogy 1995-ben – a Bokros-csomag évében – a lap példányszáma változatlan ár mellett hét százalékkal csökkent, idén januárban viszont a 16 százalékos áremelés ellenére mindössze két százalékkal. „Sajnos azonban 2004 a megszorítások éve lesz, ezért az áremelés különösen kritikus hatással járna” – ad hangot aggodalmának a szakember.

A kisebb, és főleg a lapárbevételre építő kiadókat a példányszámcsökkenés még súlyosabban érintené. A Napi Gazdaság kiadójának ügyvezető igazgatója is tart a kényszerű áremeléstől. „Másfél éve változatlan a lap ára, de az amúgy is alacsony jövedelmezőségű szektort érintő újabb negatív intézkedés hatását nehéz volna máshogy kigazdálkdni” – mondja Süle László. A szakember emlékeztet arra is, hogy az eddig szintén 12 százalékos kulcs alá eső terjesztés forgalmi adója is 15 százalékra emelkedik, ami a kiadók költségeinek további növekedését vonja maga után.

Ha a vége jó
A kiadók természetesen nem csak saját üzleti érdekeiket emlegetik fel a tervezett lépés kapcsán. Az áfa-emelés elleni érveik sora szinte végtelen: az európai elvek figyelmen kívül hagyásától kezdve a döntéskultúrára és általában az olvasásra gyakorolt negatív hatásain keresztül a tájékozódáshoz való alkotmányos jogok sérüléséig tart. Bár ezeknek a következményeknek a némelyikét akár túlzónak is gondolhatjuk, tény, hogy a döntést kormányoldalról sem hatástanulmány, sem konzultáció nem előzte meg. Ahogyan a Kreatív sem kapott lapzártáig választ a tervezet okait, hátterét és körülményeit firtató kérdéseire a legilletékesebbnek vélt pénzügyi tárcától.

A kiadói lobbi ugyanakkor nem csügged. Keresi a további konzultációs lehetőséget, és bízik a kormányzatra nehezülő nemzetközi nyomás hatásában. Információink szerint nemzetközi tulajdonosok is megmozdultak, és az európai döntéshozóknál próbálnak támogatókat találni az ügyhöz. Idejük még van: végső döntés a költségvetési törvény elfogadásával születik. „Bár a módosítási javaslat benyújtása is egy lehetőség, azt szeretnénk, ha a törvény már az általunk javasolt formában kerülne az országgyűlés elé” – mondja Lengyel László. Ehhez azonban még meg kell győzni a kormányt, amely eddig nem mutatkozott túl sajtóbarátnak.

A könyves szakma már csatát nyert

A hatályos áfatörvényben éppúgy, mint az európai ajánlásokban, a lapkiadás szinte elválaszthatatlanul együtt szerepel a könyvkiadással. Az idei évig mindkettőre egyaránt a 12 százalékos áfa-kulcs vonatkozott. Júniusban azonban váratlanul kormányjavaslat született a könyvek áfájának öt százalékra való csökkentéséről, azaz a könyvszakma elkerülte a forgalmi adó növelésének fenyegető rémét. Lehetséges, hogy a történtek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) vezetőinek jó kapcsolataival, a szervezet igazgatójának hosszú évek óta tartó lobbimunkájával magyarázhatók.

„Közel tíz éve küzdünk, ráadásul úgy, hogy a könyvkiadás áfájának csökkentése mindkét előző kormány programjában szerepelt” – mondja Zentai Péter, az MKKE igazgatója. Véleménye szerint a könyvkiadás kultúraközvetítő szerepe óriási, ráadásul a szakma saját erőből tudott a válságból kilábalni, ezért megszolgálta az adócsökkentést. Arra azonban, hogy miért kellene megkülönbözetni az írott szót attól függően, hogy újság vagy könyv formájában jelenik meg, sem ő, sem más nem tudott válaszolni.

Áfa a neten is

Egy nemrégiben elfogadott uniós törvény értelmében július 1-jétől forgalmi adó terheli az interneten keresztül értékesített, Európán kívülről származó digitális termékeket és szolgáltatásokat. A szabályozás a hivatalos álláspont szerint azért született, hogy védje az európai beszállítókat az amerikai és egyéb, Európai Unión kívüli versenytársaiktól.

A változások érintik az Európában gyorsan növekvő amerikai aukciós oldalt, az eBayt is, amely árainak emelésével reagált a döntésre, azaz a fogyasztókra terhelte a többletköltségeket. A nem európai jogtulajdonostól származó letölthető digitális termékek – film, zene, szoftverek – általános forgalmi adójának mértéke a felhasználó országában hatályos áfa-kulcsok függvényében alakul.

Ez azt jelenti, hogy a végső fogyasztói ár más lesz a 21 százalékos áfát alkalmazó Írországban és a 17 százalékos kulcsot használó szomszédos Nagy-Britanniában.

Áfa-kulcsok egyes európai országokban (százalékban)

	Napilap	Magazin	Könyv

Ausztria	10	10	10

Belgium	0	0	6

Csehország	5	5	5

Finnország	0/22*	0/22*	12

Franciaország	2	2,1	5,5

Lengyelország	7	7	0

Magyarország	12	12	12

Nagy Britannia	0	0	0

Olaszország	4	4	4

Spanyolország	4	4	4

Svédország	6	6	6

* előfizetés esetén 0, árushelyi példányokra 22

Forrás: ENPA