A reklámipar szerepe szeptember 11. után
[2001.11.15.]
Edmund Burke a következőt mondta a brit parlamentben: „A gonosznak csak arra van szüksége a győzelemhez, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit.” Bár a marketingkommunikációs szakmában dolgozó jó emberek világszerte meglepődtek, megdöbbentek és megrémültek, spontán módon cselekedni kezdtek. Mintegy 46 országból érkeztek telefonhívások, dühös faxok és együtt érző e-mailek a Nemzetközi Reklámszövetség New York-i titkárságára.
Wally O'Brien |
A szakemberek előbb kifejtették, mennyire felháborítja őket ez az ördögi rémtett, és kifejezték megdöbbenésüket; azután vigasztaló szavakkal fordultak hozzánk, bátorítottak minket, és felhívták a figyelmet a nemzetközi reklámipar öszszetartozására.
Varázslatos közösségteremtő erő volt a szavaikban: olyan egység érződött, mint még soha. Ennek legnagyszerűbb megnyilvánulása az a mondat volt, amellyel az egyik üzenet végződött: „Ma mindannyian amerikaiak vagyunk.”
A világ és a nemzetközi reklámszakma új korszakba lép, ahol az alapvető változásokkal szinte mindennap szembesülnünk kell. Az egyének, azok az emberek – beleértve magunkat is –, akiket fogyasztóknak nevezünk, azzal küzdenek, hogy feldolgozzák az eseményeket és biztonságot találjanak.
Az érzelmi káosz közepette nagy felelősség hárul a reklámszakmára: amennyire ez lehetséges, segítenünk kell abban, hogy az emberek megkapják a szükséges bátorítást, visszanyerjék az önbizalmukat és megértsék azt a világot, amely szeptember 11-én kezdődött. A marketingkommunikációs szakemberek valamennyi kontinensről jelezték, hogy tenni kell valamit, és már el is kezdték meghatározni az új világot.
A mi szakmánk nem a semmittevésre épül. Szakemberként valamennyien a kommunikációval foglalkozunk, amely bemutatja a különböző márkákat az embereknek, hogy a szabad piaci viszonyok közepette szabadon dönthessenek arról, hogyan szeretnének élni.
A márkák olyan eszközök, amelyekkel az emberek alakíthatják az életüket. Most az embereknek minden korábbinál nagyobb szükségük van azokra a márkákra, amelyeket megszoktak, és amelyek melegséggel töltik el a szívüket és a lelküket. Azok a márkák, amelyek képesek erre, nagy szolgálatot tesznek a világnak. A hitelesség és a tisztesség okán felelősek lesznek azért, hogy kielégítsék a fogyasztók felmerülő igényeit.
Ettől kezdve csak a hitelességhez ragaszkodó márkák lesznek képesek arra, hogy megfeleljenek a fogyasztók létfontosságú elvárásainak. Ez pedig azt jelenti, hogy a marketingkommunikációnak a tisztességből kell gyökereznie, hogy tartós tiszteletet és bizalmat ébresszen, amely minden produktív kapcsolat alapja, legyen az társadalmi, üzleti vagy politikai jellegű együttműködés.
A reklám más szempontból is hasznos a mindennapi életünkre nézve. A hirdetési bevételek biztosítják ugyanis a független, plurális, mindenki számára elérhető média létét, amely különböző információs csatornákon verseng a fogyasztókért. Ez a demokrácia alapja.
Jól tudjuk, hogy a társadalmat érő új veszélyek jelentős kihívás elé állítják a szakembereket: vajon hogyan lehet fenntartani a fogyasztók bizalmát. Itt mutatkozik meg a reklámszakma különös felelőssége, hiszen mi vagyunk azok, akik az egész világon képesek vagyunk növelni a fogyasztói bizalmat. A marketinges döntéshozóknak kell azonban megtenniük az első lépést, és be kell fektetniük a márkák reklámozásába. A márkák azok az eszközök, amelyeket a fogyasztók a mindennapi életük során használnak. A reklámszakma – jellegénél fogva – képes irányítani az embereket, és el tudja érni, hogy a jövőre koncentráljanak.
Úgy vélem, hogy a marketinges közösség kulcsszerepet játszik az emberek mindennapjaiban: az üzenetekben, amelyeket látunk, és az értékekben, amelyeket kommunikálunk.
Fontos, hogy ne adjuk fel ezt a szerepünket.
Wally O’Brien
director general
International Advertising Association (Reklám Világszövetség – IAA)
