Fél nap alatt 190 ezer példány

1992. április 7., kedd. Az egy héttel azelőtt 30 ezer példányban utcára került Kiskegyed próbaszám sikere után az 1. évfolyam 1. számát már 250 ezer példányban nyomták ki. A címlapon addig nem látott színek, betűméretek és tartalom szerepeltek: „100 000 műmell veszélyben” – szólt az első címlapsztori címe. 

Aznap délelőtt a szerkesztőség tagjai a Déli pályaudvar alatti újságosstand közeléből figyelték, hogyan fogy az első lapszám. 12 óra után aztán már nem volt mit figyelni: az összes példányt elkapkodták. Miként országosan is elfogyott közel 190 000 példány. Nagy kezdés volt, és a java még csak ezután következett…

A Kreatívon most újraolvashatod a cikket.

Botrány a szépségbizniszben

Mellbe(vágó) operációk

Szilikonos mellbeültetést ma már mosókonyhából átalakított magánklinikák rendelésein „futószalagon” is elvégeznek.

Odaát 1991 decemberében robbant a bomba, amikor az amerikai gyógyszer-engedélyezési központ javasolta a szilikon használatának szüneteltetését. Gyártók és felhasználók azonnal és önként leálltak a szilikonos mellbeültetéssel.

Itthon a vettkeblű hölgyek, mert ritkábban olvassák a világsajtót, még nyugodtan aludtak. Sebészeink pedig percnyi szünet nélkül szabtak-varrtak.

Odaát a legnagyobb szilikongyártó céget néhány hónap alatt egymilliárd dollár kártérítésre perelték, Kétmillió hölgy figyelte hónapokon át szorongva önmagán a szilikon esetleges mérgező hatásának jeleit.

Itthon, bár több mint százezerre tehető az ilyen műtéten átesettek száma, a sajtó mindössze néhány kis hírt szentelt az ügynek.

Azért a botrány Magyarországon is megzavarta az esztétikai sebészeti bizniszben érdekelt orvosok és forgalmazók nyugalmát, hiszen két formás mellecske ára hatvan-százezer forint. Attól függ, hol csinálják.

A spórolósabb hölgyek olcsóbb anyagból, magánrendelések sokszor meglehetősen egyszerű körülményei között fekszenek a kés alá. Hiába, bátrak a mi asszonyaink! Nem különben orvosaink is, akiknek pedig tudniuk kéne, hogy még jól felszerelt műtőkben is milyen közel sétál egymáshoz élet és halál.

A félórás sebészeti beavatkozás előtt és után. A szilikon a mellállomány mögé kerül, ily módon az átformált mellek látványa és tapintása megegyezik a valódiéval.
A félórás sebészeti beavatkozás előtt és után. A szilikon a mellállomány mögé kerül, ily módon az átformált mellek látványa és tapintása megegyezik a valódiéval.

– Magának is jobb, ha ebbe a darázsfészekbe nem nyúl – tanácsolta a legnagyobb szilikonforgalmazó cég magyarországi képviselője.
– Várjuk meg a Magyar Plasztikai Sebészeti Társaság állásfoglalását – mondta a sebész főorvos.
– Na jó, jöjjön be – unta meg erőszakosságomat az ötödik telefon táján a népszerű fiatal sebész –, dél körül szabad vagyok.
– Tudja – neveti el magát –, szakma ez is. Egy zsírleszívás vagy mellbeültetés rutinbeavatkozásnak számít. A botrány pedig, ami kirobbant, szerintem egyszerű üzleti akció. Amerikában új terméket szeretnének piacra dobni, és ehhez előbb a szilikont le kell járatniuk. Egyébként nem lesz könnyű dolguk, hiszen a szakirodalom szerint harminc év óta nem volt egyetlen szilikon okozta daganatos megbetegedés sem.
– Hogyan lehet mégis, hogy a tengeren túl naponta tucatnyi pert indítanak a sebészek ellen?
– A hisztériakeltéshez elég néhány nagy példányszámú hetilap, pár dörzsölt ügyvéd és pénzéhes asszony. Ezekből jócskán van Amerikában. Ez még nem ok arra, hogy a magyar orvosok is bedőljenek a hisztériának.
– Ha ez így van, miért zárkózott el itthon mindenki a nyilatkozat elől?
– Az esztétikai sebészet olyan szakma, ahol nagyon sokszor egymás után dolgozunk. Komoly konkurenciaharc folyik. Hozzám is gyakran kerülnek hölgyek csúnyán felvarrt hassal, felemás módon leszívott combokkal. Én nem kérdezem meg, ki csinálta. És kérem, hogy az én nevemet se írja meg.

Dogossy Katalin

Cikkünk megjelenését a Ringier Axel Springer Magyarország támogatta.
A Kiskegyed 25 rovatban korábban megjelent cikkeket itt találja >>>
 
A Magyar Plasztikai Sebészeti Társaság közgyűlésének állásfoglalása
Miután az ülésen részt vevők áttekintették a hazai, európai és tengeren túli államokban a szilikonimplantátumokkal kapcsolatos szakmai tapasztalatokat, megállapították, hogy Magyarországon a szilikonos emlőimplantátumok által okozott daganatos, reumás vagy allergiás megbetegedést nem észleltek, ezért a legtöbb európai plasztikai sebészeti társasághoz hasonlóan a közgyűlés véleménye az, hogy az emlőimplantátumok felhasználásában nincs ok változtatni az eddigi hazai gyakorlaton."

 

Három névtelen

– Nézze, bár semmi köze hozzá, leírhatja, én három évig 175-ös szilikont hordtam, mert a barátom nem szerette a nagy melleket. Tavaly azonban egy gazdag német úrral sikerült tartósabb kapcsolatba kerülnöm, ő a teltebb formákat kedveli. Pénze van, miért ne tegyem meg neki? Már megvettem a 200-as szilikont, három hét múlva írtak ki műtétre.
– Tudja, én a barátomnak, aki történetesen plasztikai sebész, elhiszem, hogy ez az egész botrány csak afféle amerikai cirkusz. Nekem három éve csinálta meg a beültetést, és én azóta is tökéletesen jól érzem magam.
– 42 éves vagyok, és úgy érzem, tennem kell valamit, hogy kicsit jobban érezzem magam. Untam a szivacsbetétes melltartókat. A strandon takargatnom kellett, hogy a szivacsból ömlik ki a víz, amikor a partra érek. Éreztem, hogy férjem simogatása elkerül, hogy kamaszodó kislányom riadtan vizsgálgatja, hogy az ő melle nagyobb lesz-e, mint az enyém. 

 

A műtét
A szilikonos mellbeültetés félórás sebészeti beavatkozás. Lényege, hogy az emlő alatt vagy hónaljban vágott néhány centis nyíláson keresztül a mellállomány vagy a mellizom mögé szövetbarát tasakba zárt szilikont helyeznek. A sebész a vágáson keresztül a mellszövet mögé nyúl, s a protézist felhelyezi. Az ily módon átformált mellek tapintása megegyezik a valódiéval. Az ügyesen összeöltött vágás idővel szinte láthatatlanná válik, s az emlő minden funkcióját, melyet ellátni hivatott, ellátja. Beleértve a szoptatást is.

 

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A verseny célja díjazni azokat a kommunikációs megoldásokat, melyek támogatják és elősegítik, hogy egy vállalat termékét vagy szolgáltatását egy másik vállalatnak értékesítse. Nevezési határidő: szeptember 8.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.08.

Képzés marketingeseknek, akik tömegeket szeretnének megszólítani, de közvetlen, bizalmas formában, személyre szólóan. Enter!Digital a neoval szeptember 14-én.

A verseny célja, hogy megtaláljuk és díjazzuk a legszebben tervezett és kivitelezett médiatermékeket Magyarországon. Weboldalakat, alkalmazásokat, tévéműsorokat, magazinokat és más nyomtatott kiadványokat lehet nevezni. Nevezési határidő: szeptember 15.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én

Szeptember 28-án ismét Gyógyszerkommunikációs konferencia. Fókuszban a technológiai fejlődés előnyei és kihívásai: E-recept, Data Science, okos eszközök.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 6.