Gyanús idegenből barát: miért egyre fontosabb az Instagram a sajtónak?

Nem csak az állatmentő videókkal, vagy egzotikus tájakról készített fotókkal lehet a fiatal közönséget komoly újságírói tartalmak felé irányítani. Sőt, néha épp adatokkal, hosszú szövegekkel szólítható meg az a generáció, amely már nem a hagyományos forrásokból fogyasztja a híreket. Több komoly hagyományokkal rendelkező lapnál (Economist, Guardian, BBC) is rájöttek, hogy az Instagramon nagyrészt új olvasókat szerezhetnek azzal, ha nem szükséges rosszként, hanem remek kísérleti terepként tekintenek a közösségi oldalra.

Az Instagram és a sajtó viszonya a kezdetektől fogva ellentmondásos: mintha az alkalmazás egyszerre segítené és gátolná a tartalomszolgáltatókat. A közzétett fotókhoz, videókhoz például nem enged közvetlen linket (az Instagram Story funkciónál ez már csak részben igaz), így a Facebookhoz képest nehezebb a forgalmat a saját tartalom felé terelni, és Youtube-al ellentétben még hirdetés sem tölthető fel egy-egy videó elé.

Viszont itt a legkönnyebb elérni azt a fiatal réteget, amely már nem hagyományos módon (újságból, rádióból, tévéből)  fogyasztja a híreket: a 18-29 év közötti online felhasználók 60 százaléka lóg az Instagramon. Ráadásul a Facebook és a Snapchat stagnálása mellett az Instagram továbbra is folyamatosan növelni tudja felhasználóinak számát, ami idén júniusban lépte túl az egymilliárdos határt.

Így ha egy oldal tényleg új olvasókat, későbbi potenciális előfizetőket akar szerezni, akkor ezt leghatékonyabban az Instagramon teheti meg.

Újrahasznosításból és adatokból várat építeni – a Financial Times

Az egyik legsikeresebb sztori a nagy médiavállalatok közül a Financial Timesé, amelynek Insta-filozófiája egyszerű:

az Instagram kezelése a Twitterhez és Facebookhoz képest több időt és kreatív energiát igénylő feladat. Ezért teljesen másra is használják, mint a két másik közösségi oldalt.

A Financial Timesnál 2016 óta veszik igazán komolyan az Instagramot: azzal kezdtek el kísérletezni, hogy csak ritkán raktak ki olyan fotókat, videókat, amelyek a saját cikkeiket promózták. Elindították például az FT Photo Diaryt, amely a napi anyagokból kimaradó, vagy oda nem passzoló fotókat hasznosítja újra, vagy az Instagramtól első blikkre idegen adatvizualizációknak is külön posztokat szenteltek.

 

Financial Times (@financialtimes) által megosztott bejegyzés, Ápr 25., 2018, időpont: 12:19 (PDT időzóna szerint)

 

Mindkét húzásuk bejött: egy év alatt 40 ezerről 280 ezerre növelték a követőik számát. A fiatal közönséget elvileg elijesztő szöveggel sem spórolnak a posztokban, szinte teljesen kihasználják a bejegyzésekhez írható 2200 karaktert. 2017-ben például a legtöbb reakciót kiváltó Insta-bejegyzésük egy Meghan Markle-fotó és egy hozzá fűzött, hosszabb portrészöveg volt.

Jelenleg az amerikai piacon kiugró eredményt produkálnak, hiszen az Instagram-reakcióik száma messze túlszárnyalja a Facebookos-eredményeiket, és ma már 800 ezer követőjük van Instán.

 

PROMÓCIÓ: Instaprint

„Nagyon komoly erőforrásokat kell mozgósítania annak, aki ma Magyarországon értékelhető mennyiségű olvasót akar printre terelni az online felületeiről – látogatóból olvasót, vásárlót csinálni nehézkes a hazai médiafogyasztási szokások mellett” – mondja Fekete Lajos, a Blikk online felelős szerkesztője. „Tehát a kérdés nem az, hogy az Instagram segítségével közvetlenül print támogatást tudunk-e nyújtani, hanem az, hogy tudjuk-e vele legalább olyan hatékonyan támogatni integrált szerkesztőségünk online pillérét, mint eddig a Facebookkal.”

„A régi fényét vesztett Facebook elkényelmesítette a híroldalak kezelőit, ezek után egy jó Insta oldal építése több erőforrást, munkát, kreativitást tesz szükségessé. Egy biztos: nyitni mindenképp kell. Járható út lehet, ha a korábban a Facebookra fordított energiák egy részét az Insta brandépítő hatásának csúcsra járatására fordítjuk, közben pedig gőzerővel javítunk a többi forgalmi forrás hatékonyságán. Egy integrált szerkesztőség online lábának ilyen típusú támogatása közvetve a print helyzetét is gazdaságosan javíthatja.” (X)

 

 Valami mást kell megvillantani a brandből – The Economist, CNN

Egy másik sikeres médiacsoport, a The Economist sikeres Instagram-taktikájának lényege az, hogy folyamatosan új formátumokat próbáltak ki a felületen. A képekkel elmesélhető rövidhír mellett idézeteket, grafikusaik illusztrációit, adatvizualizációkat, podcast- vagy videorészleteket töltöttek fel, amelyek nem tukmálták a felhasználóra az Economist cikkek linkjeit.

De az Economist aloldalai is felülethez jutnak a főprofilban: a főleg kulturális és életmód témákkal foglalkozó 1843 Magazine Krasznahorkai-portréja ezért is válthatott ki 6 ezer reakciót (kedvelést és hozzászólást) világszerte.

 

From @1843mag: When he was young, the Hungarian novelist László Krasznahorkai often slept in pubs and at railway stations. Because he had nowhere to work, he would construct sentences in his head. Now Krasznahorkai is a writer of renown. His readings sell out; fans queue up for his autograph. Yet he still drafts his novels in the same way: in his head. For Krasznahorkai, the whirls and eddies of language capture the reality of human thought and emotion. The snappy, short sentences we’re more used to reading in modern fiction are “artificial”, he says. When we say “I love you” it means not a terse statement of fact, “but an entire flow of words and feelings. And there’s no way just to put a dot at the end of it.” To read our profile of the great European novelist, click on 1843’s handle and follow the link in their bio. Image: Eyevine #LászlóKrasznahorkai #literature

The Economist (@theeconomist) által megosztott bejegyzés, Aug 4., 2018, időpont: 2:06 (PDT időzóna szerint)

Jelenleg közel kétmillióan követik az Economistot Instán, ami főleg annak köszönhető, hogy

a felületet elsősorban különálló, brandépítő lehetőségként, és csak másodsorban a saját tartalmaik hirdetőfelületeként kezelik.

Szintén a brandépítés bevált eszköze a komoly híroldalak között a CNN riportereinek Instagram-aktivitása. Az újságíróik a személyes brandjük erősítése mellett sokszor adnak ízelítőt egy-egy riportjukról, vagy nyújtanak betekintést egy-egy munkájuk kulisszái mögé. Így az is értesül a témáikról, anyagaikról, aki mondjuk egy hosszú politikai elemzést már nem olvas el.

Száraz híreket szórakoztató és érthető formába önteni – BBC News

„Nem feltétlenül passzol minden hír az Instagram-sztorikba. Olyan tartalom nem is éri meg a fáradságot, ami nem mesélhető el gyorsan és nem fogható meg könnyen vizuálisan” – mondta Instagram-tapasztalatairól a BBC social felelőse, Mark Frankel. A BBC egyik legsikeresebb Insta Storyja például aból az egyszerű, de portréfotókkal jól megragadható ötletből fakadt, hogy muszlim amerikaiak reagáltak egy-egy gondolattal Trump muszlimokat érintő kijelentéseire.

Forrás: BBC News Instagram
Forrás: BBC News Instagram

A BBC News heti két sztorit indít, amelyek általában vagy egy, a hírek visszakereséséből már csak nehezen összegereblyézhető információhalmazt magyaráznak el néhány érthetően (például azt, hogy miért tart sokáig a Brexit?), vagy vezető híreket tömörítenek könnyedebb formába (pl. a Trump-Kim Dzsongun találkozó, vagy királyi unoka születése), amolyan hírösszefoglalóként.

Új rovatok csak az Instagram-felhasználóknak – The Guardian

A Guardian egy év alatt megduplázta követőinek számát (jelenleg egymilliós a táboruk), a siker pedig nagyban itt is a direkt csak az Instagramra fejlesztett tartalmaknak köszönhető. Egyik visszatérő Instagram Story-sorozatuk, (Fake Or Real) a fake news jelenségre reagál szellemesen. Ezekben a videókban a követők szavazhatnak arról, hogy az újságíró által felsorolt hírek közül melyik hírt tartják igaznak vagy hamisnak. A Fake Or Realt hetente 50 ezren nézik meg, de

még ennél is árulkodóbb adat, hogy az Instagram-linkekről érkezők 60 százaléka új Guardian-olvasó.

A lapnál egyébként hárman foglakoznak főállásban az Instagram-bejegyzésekkel, szoros együttműködésben a grafikus, videós és fotós csapattal, de ha kell, külsős erőforrást is igénybe vesznek témától függően. Utóbbira volt remek példa, amikor Valentin-nap alkalmából Obamáék vagy a Frida Kahlo és Diego Rivera egymásnak írt leveleit és archív fotóit dolgozták fel egy Insta Storyban.

 

The Guardian (@guardian) által megosztott bejegyzés, Febr 14., 2018, időpont: 2:07 (PST időzóna szerint)

Az erőlködés és a pesszimizmus Instán nem nyerő

Persze létezik olyan sikersztori is, ahol egy már bevált receptet ültettek át az Instagramra. A National Geographic például sokat nem kísérletezett, és híres minőségi fotóik mellé a szokásos oktató jellegű, komoly hangvételű szövegeket fűzik. A NatGeo esetében például elég rosszul sült volna el, ha erőltetetten fiatalos hangnemre váltanak, vagy teleszórják emojikkal az Insta-posztjaikat.

A Guardiannél dolgozó Eleni Stefanou szerint az is fontos, hogy a híroldalak ismerjék az Instagram-közösségüket, ezért olyan témákat dolgozzanak fel a felületen, amelyekre fogékony a 18-29 éves korosztály. Ilyen sok rakciót generáló és egyben közösségteremtő témának számít például a környezettudatosság, az alapvető emberi jogok, vagy a helyes állattartás.

Stefanou szerint az is alapelv a Guardian Instáján, hogy a poszt valamilyen megoldást, üzenetet közvetítsen, a Facebookon sokszor szépet futó panaszáradatok, és pesszimista víziók, összeesküvés-elméletek helyett.

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

2014 után ez a második alkalom, az első nagyon népszerű volt.

A Bayer megtette, közel százmilliós bírság lett a vége, de csak azért, mert együttműködőek voltak.

A Válasz Online napi frissülést, „oknyomozó” cikkeket és interjúkat ígér, hét volt csapattag fémjelzi.

Az energiavállalat szerint az igazi ajándék a fenntartható jövő. Ennek jegyében folytat 360 fokos kampányt és adventi aktivitásokat.

Az egycentes Whoppert kínáló kampánnyal megint a rivális agyát húzzák.