hirdetés
hirdetés
hirdetés

Van-e a figyelemnek gazdaságtana?

Georg Franck osztrák filozófus és Michael H. Goldhaber internetguru a kilencvenes évek elején jóformán egyszerre hirdették meg az új tant, a figyelem gazdaságtanát. A tézis szerint az információs technológiák új világát nem az anyagi javak szűkössége, hanem az el- és megosztható figyelem szűkössége jellemzi.
hirdetés
A média egyes szeleteit uraló sztárok és a politikusok az új gazdaság tőkefelhalmozói, és rajongói körük vagy klientúrájuk olyan speciális viszonyban áll velük, amelyben a figyelem pénzre váltható és viszont, a pénz figyelemre. Ez a társadalmi igazságosság merőben új kérdéseit veti fel. Nem vágyunk-e figyelemre mindannyian, blogolók, sőt nem blogolók? És nem érezzük-e naponta, hogy a figyelmünk iránti kereslet messze meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget? Sőt, ha a figyelem pénzre, a pénz pedig figyelemre váltható, akkor nem kell-e másképpen gondolkodnunk a figyelem elsődleges csatornájának, a médiának a szabályozásáról?

Goldhaber ötlete, hogy a pénzvaluta helyét átveszi a figyelemvaluta, és ezentúl gépkocsink javíttatását is figyelemben fogjuk mérni és fizetni, már az internetutópia leglángolóbb kezdeti időszakában is gyanakvást keltett a közgazdászokban. Meglehet, hogy a figyelem gazdaságtanából nem lesz nagy egyesített elmélet. De azt a kérdést, hogy van-e a figyelem elosztásának kulturális következménye, feltehetjük akkor is, ha még nem találtuk meg az egyenleteket a figyelem optimális egyensúlyi modelljéhez.

A figyelem révén nyerhető tőke ráadásul csak a történet egyik fele. A felvilágosult nyilvánosság eszméje iránt elkötelezett kultúrkritikusok a nyolcvanas évek kábeltelevíziós robbanása óta egyre többet aggódnak azon, hogy a médiatartalmak szegmentálása és specifikus célcsoportra szabása következtében elvész a tájékozódási képességünk és a közös nyelv, amelyet egy közös világra tudunk vonatkoztatni. Márpedig ha az állam 16 év alatti állampolgárainak figyelmét teljességgel normatív módon irányítja a tanári pulpitus felé, hogy a jövő közös nyelvét és a tájékozódási képességünket megalapozza, vajon mi indokolja, hogy ezen életkor felett lemond a figyelemtőke újraelosztásáról?

Ha tartózkodnánk is a Szabad Nép félórák újbóli bevezetésétől, a kultúrkritikusok figyelmeztetését érdemes megszívlelni. Egy egyre inkább mobil világban egy egyre inkább mobil népesség egyedül a médián keresztül képes arra, hogy közös nyelvet sajátítson el, közös orientációs pontokat alakítson ki. A médiába természetesen bele kell értenünk a hirdetési szpotokat és az óriásplakátokat is. Sőt. Még egy olyan kevéssé szegmentált piacon is, mint a magyar médiapiac, annak valószínűsége, hogy egy adott reklámkampány nyelvi és képi elemei sokakhoz jutnak el, jóval nagyobb, mint egy egyedi film vagy műsorszám esélye ugyanerre. A reklámok a közösséget összekapcsoló nyelvi és kulturális réteg legfontosabb összetevőivé váltak. Kényes helyzet ez. Az következik belőle, hogy közös valóságunk jórészt Photoshopban kipucolt arcokból és happy-happy érzésekből tevődik össze. A művalóság ezen egyedei ráadásul rövid távú figyelemmaximalizálásra törekednek. Tudjuk, miféle licithez vezet ez. A piros csipkés bugyira, amelyről tudhatni, hogy egy sztár veszi le, a bugyi alatti testrész lesz a válasz. Ha az ókori görögök Homérosz soraival szólították egymást, gyermekeink az elvaduló licitekben formálódó szimbólumokat kombinálhatják egymással, a hitelmutatóra csorduló könnyet a bugyival, miközben formálják a közös jövőt.

Ha nincs is még kidolgozott gazdaságtana a figyelemnek, van felelősség, amely a figyelem szűkösségéből ered. Úgy érzem, nem gondolkodtunk ezen még eleget.

Babarczy Eszter, médiakutató, kultúrtörténész, filozófus
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Érdemes megvárni, amíg a szétrobbanó báránylufik is megérkeznek a buliba.

Jávor Benedek, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely közösen adták be a panaszt.

A lap egyik új hirdetése a mianmari népirtás felderítésére épül.

Tarjányi Péter és Murányi András egykori hírigazgató szerint a 444 cikke csúsztat a lapnál történtekről.

Igazán nem szép tőlük, mert előtte eladtak neki egy taliga Whoppert egy fogadásra.

hirdetés

Díjátadó: január 30., kapunyitás: 19.00 Vedd meg a jegyed a bulira!

2018 legdíjazottabb ügynökségeinek és megbízóinak estéje. A 2018-as Kreatív-MAKSZ M+Lista és a Kreatív PR Toplista helyezettjeinek díjazása. Időpont: 2019. február 5.

A leghasznosabb, leginspirálóbb people management tartalmak február 13-án, hogy a 2019-es éved még sikeresebb legyen!

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 22.

Február 28-án a gép előtt, az oktatóval együtt, a saját accountunkra belépve közösen végigvesszük, hogy adjunk fel hirdetést a Facebookon és az Instagramon.

hirdetés
hirdetés