hirdetés
hirdetés
hirdetés

Van-e a figyelemnek gazdaságtana?

Georg Franck osztrák filozófus és Michael H. Goldhaber internetguru a kilencvenes évek elején jóformán egyszerre hirdették meg az új tant, a figyelem gazdaságtanát. A tézis szerint az információs technológiák új világát nem az anyagi javak szűkössége, hanem az el- és megosztható figyelem szűkössége jellemzi.
hirdetés
A média egyes szeleteit uraló sztárok és a politikusok az új gazdaság tőkefelhalmozói, és rajongói körük vagy klientúrájuk olyan speciális viszonyban áll velük, amelyben a figyelem pénzre váltható és viszont, a pénz figyelemre. Ez a társadalmi igazságosság merőben új kérdéseit veti fel. Nem vágyunk-e figyelemre mindannyian, blogolók, sőt nem blogolók? És nem érezzük-e naponta, hogy a figyelmünk iránti kereslet messze meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget? Sőt, ha a figyelem pénzre, a pénz pedig figyelemre váltható, akkor nem kell-e másképpen gondolkodnunk a figyelem elsődleges csatornájának, a médiának a szabályozásáról?

Goldhaber ötlete, hogy a pénzvaluta helyét átveszi a figyelemvaluta, és ezentúl gépkocsink javíttatását is figyelemben fogjuk mérni és fizetni, már az internetutópia leglángolóbb kezdeti időszakában is gyanakvást keltett a közgazdászokban. Meglehet, hogy a figyelem gazdaságtanából nem lesz nagy egyesített elmélet. De azt a kérdést, hogy van-e a figyelem elosztásának kulturális következménye, feltehetjük akkor is, ha még nem találtuk meg az egyenleteket a figyelem optimális egyensúlyi modelljéhez.

A figyelem révén nyerhető tőke ráadásul csak a történet egyik fele. A felvilágosult nyilvánosság eszméje iránt elkötelezett kultúrkritikusok a nyolcvanas évek kábeltelevíziós robbanása óta egyre többet aggódnak azon, hogy a médiatartalmak szegmentálása és specifikus célcsoportra szabása következtében elvész a tájékozódási képességünk és a közös nyelv, amelyet egy közös világra tudunk vonatkoztatni. Márpedig ha az állam 16 év alatti állampolgárainak figyelmét teljességgel normatív módon irányítja a tanári pulpitus felé, hogy a jövő közös nyelvét és a tájékozódási képességünket megalapozza, vajon mi indokolja, hogy ezen életkor felett lemond a figyelemtőke újraelosztásáról?

Ha tartózkodnánk is a Szabad Nép félórák újbóli bevezetésétől, a kultúrkritikusok figyelmeztetését érdemes megszívlelni. Egy egyre inkább mobil világban egy egyre inkább mobil népesség egyedül a médián keresztül képes arra, hogy közös nyelvet sajátítson el, közös orientációs pontokat alakítson ki. A médiába természetesen bele kell értenünk a hirdetési szpotokat és az óriásplakátokat is. Sőt. Még egy olyan kevéssé szegmentált piacon is, mint a magyar médiapiac, annak valószínűsége, hogy egy adott reklámkampány nyelvi és képi elemei sokakhoz jutnak el, jóval nagyobb, mint egy egyedi film vagy műsorszám esélye ugyanerre. A reklámok a közösséget összekapcsoló nyelvi és kulturális réteg legfontosabb összetevőivé váltak. Kényes helyzet ez. Az következik belőle, hogy közös valóságunk jórészt Photoshopban kipucolt arcokból és happy-happy érzésekből tevődik össze. A művalóság ezen egyedei ráadásul rövid távú figyelemmaximalizálásra törekednek. Tudjuk, miféle licithez vezet ez. A piros csipkés bugyira, amelyről tudhatni, hogy egy sztár veszi le, a bugyi alatti testrész lesz a válasz. Ha az ókori görögök Homérosz soraival szólították egymást, gyermekeink az elvaduló licitekben formálódó szimbólumokat kombinálhatják egymással, a hitelmutatóra csorduló könnyet a bugyival, miközben formálják a közös jövőt.

Ha nincs is még kidolgozott gazdaságtana a figyelemnek, van felelősség, amely a figyelem szűkösségéből ered. Úgy érzem, nem gondolkodtunk ezen még eleget.

Babarczy Eszter, médiakutató, kultúrtörténész, filozófus
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A márka nevét veszi fel az Aréna és a chill zóna, a Dreher 24 pihenőszigetet kap, az Asahi a VIP-ben jelenik majd meg.

Új évaddal folytatódhat az elmúlt évek egyik legsikeresebb TV2-es műsora, az Exatlon Hungary.

Bár csak 2022-ig jelentették be a felfüggesztését, a kormány tervezete 2023-ban sem számol belőle bevétellel.

Eric Tveter a UPC közép-kelet-európai szárnyának sikeres eladását követően vonul vissza. Az új vezér a Vodafone-tranzakció lezárásáig fogja ezt a posztot betölteni.

Eközben új női online bulvármagazint indítottak, több másik portáljukat pedig átpozicionálják.

hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nevezési határidő: július 5.

hirdetés
hirdetés