hirdetés

Budapest az Instagramon: új helyre költözött az útikönyv

Új úti cél előzetes feltérképezéséhez sokan már nem a Lonely Planet legújabb kiadását vadásszák le, hanem csak rákeresnek a városra az Instagramon. Szinte már minden városnak van egy „képgyűjtő” fiókja, az ott talált legtetszetősebbek pedig aztán újabb fiókokhoz vezethetnek, akár igazi gyöngyszemekhez is. New York, London, Berlin jó fotópontjait határátlépés nélkül szerintem egyszerre tízezren is meg tudják mondani. De Budapestről vajon mit mesélnek a közösségi fotómegosztó posztjai? Melyik stílus a legdominánsabb, és hányan csináltak a magyar fővárosból jó üzletet? 

hirdetés

Michael Schulz Berlin egyik legnépszerűbb instagrammere. Berlinstagram fiókját hat éve indította el, ma már közel félmillió követője van, egy-egy posztját pedig átlagosan tízezren lájkolják. Annyira bejött neki a városfotózás, hogy három éve már csak ebből él, a reklámos főállását dobta sutba érte. Bár inkább csak átment magánzóba, mert most is folyamatosan márkákkal dolgozik. Posztjainak jelentős része egy együttműködés dokumentációja, ha rákeresünk a honlapjára, annak nyitóoldalán is ezeknek a munkáknak a felsorolása ugrik elénk. De így is működik! Az Insta-oldala olyan, mint egy jó magazin: mesél, inspirál és újat mutat – szép, színes teljes oldalas reklámokkal megtűzdelve. Az online marketingesek valószínűleg képeinek ismerete nélkül is tudják Schulz titkát: hogy nem csúszkál a stílusban, hogy őszintén kommunikál, hogy ügyesen hashtagel, amellett, hogy jó képeket is lő. Schulz amolyan hagyományos városkép-épületfotós, bár egy interjúban nemrég már azt mondta, hogy új nézőpontokat már nehéz találnia Berlinben (pláne, hogy ott tényleg mindenki ezt keresi), ezért ő is az utóbbi időben inkább hangulatképeket készít a városról.

Michael Schulz fotója

Hasonló, hobbifotózásból kinőtt Insta-karriereket a német főváros még szép számmal őriz. Ha csak a szűkebbre vett képeslap-megújító városfotósokat nézzük (kihúzva ezzel a gasztroélvezőket, a buliképekkel operálókat, az utca emberét a keresőbe pakoló streetphotography művelői mellett az egyszeri turistákat is), akkor is akad vagy több tucat izgalmas account. @Lindaberlin is egy jó példa a maga 80 ezer követőjével, ő pár kedvenc szűrőjével keretezi újra a várost, vagy a 140 ezer követővel bíró @Konaction, aki a Berlintagramhoz hasonlóan már nem egy márkaegyüttműködést tudhat magáénak, akár Berlinen kívül is.

Budapesti anzix

A cikkemhez is ők és barátaik voltak a kiindulási pontjaim, hasonló, sokszor inkább minimalistába húzó, nem látványosan utómunkázó alkotókat kerestem Budapesten is, kiegészítve azzal, hogy a hazai arányokhoz mérten kellő mennyiségű követő felmutatása is elvárásom volt. De majdnem lyukra mentem. Budapest arca az Instagramon (az én benyomásom és ízlésem szerint) sokkal inkább hasonlít egy Váci utcai képeslap-állványra, mint egy galériába (vagy ne legyünk telhetetlenek, a konyhafalra) is kirakható erős képválogatásra. A szétfényezett, szétszaturált, csak a város mindenki számára ismert nevezetességeit lencsevégre kapó fotók dominanciáját aztán az általam megkérdezett városfotós instások is megerősítették.

Hlinka Zsolt képe

Hlinka Zsolt (@zsolt_hlinka) nem ezt a képeslapos vonalat erősíti. Bár fotóiról nem marad le a Parlament vagy a Bazilika, de ezeket a témákat alárendeli egy erős vizuális koncepciónak, aktuálisan a szimmetriának. Budapest jellegzetes bérházait modellként használó, végtelenül letisztult sorozata, az Urban Symmetry az idei Sony World Photography Awards legjobb tíz munkája közé is bekerült az építészet kategóriában. A fotózással – ami nála is hobbiból indult – nyomdavezetői főállása is barátsággal megfér, igaz, az előbbi egyre fontosabb szerepet tölt be az életében, mesélte. Hlinka képeihez webshopjában is hozzá lehet jutni, bár elmondása szerint nem a profit a fő hajtóerő, inkább csak azt szeretné, ha képei minél több helyre eljutnának. Márkákkal még nem dolgozott együtt, épületfotózás jellegű megkeresésekkel viszont már megtalálták.

Lepsik Norbert fotója

Alulról, azaz hobbiból induló projekt Lepsik Norberté is, aki @norbertlepsik fiókjával már közel 19 ezer követővel büszkélkedhet. A mindössze 20 éves, amúgy az ELTE földrajz szakos hallgatója (természetesen terület- és településfejlesztő szakiránnyal) öt éve van jelen a közösségi oldalon, és egy szüleitől kapott kompakt gépnek köszönhetően vette két és fél éve komolyabban a fotózást, ezzel együtt pedig a fotómegosztást is. Követőinek száma organikusan nőtt, de sok energiát feccölt bele az autodidakta tanulásba is: figyelt a hashtagelésre, illetve a külföldi jó gyakorlatokra is. Lepsik képein is Budapest legszebb épületei köszönnek vissza, de Hlinka Zsolthoz hasonlóan ő sem a gondos utómunkára hagyja a munka nagyobbik részét. Kompozíciókban gondolkozik, játszik a meglévő környezeti elemekkel (legyen az egy pocsolya vagy egy megijedt galambcsapat), ahogy a fény sem csak a karácsonyfadísz típusú esti világításokat jelenti. A képein Budapest annyira menőn néz ki, mintha egy nagy Andrássy út lenne az egész város. Ez persze lehet, hogy valakinek túl sok, ízlés kérdése megint, de az biztos, hogy a fiatal fotóstól marketingtrükkök mindenképp elleshetők.

Párizs is megér pár estet

Az @ig_budapest egy gyűjtőoldal (10 ezer követővel), magyar instások működtetik, ha hashtagként használjuk a nevüket, akkor a fiók szerkesztői akár a mi képünket is beválogathatják a napi posztok közé. Szerintem az összes @ig_földrajzi_név oldal a felturbózott képeslapirányzatot követi, de persze akadnak mindig szép kivételek, Lepsik és Hlinka képeire is rajtuk keresztül bukkantam rá.

Lepsik Norbert fotója Rómáról

Talán pontosan azért, mert a fiókot többen kezelik, ezáltal a stílus sem merev annyira, beférnek ilyenek is, olyanok is. Egy időben Lepsik is a válogatók között volt, de őt ez a sokféleség zavarta, és ezért csatlakozott egy másik gyűjtőoldal-birodalomhoz, a „toposokhoz”. A @topbudapestphoto-nak több mint 26 és félezer követője van, a névhasználati licencet egy francia instástól kapta meg Lepsik, aki most egyedül szerkeszti a fiókot. A @topbudapesttel a saját oldalára is terel, árulta el, de amúgy a menedzseléssel konkrét bevételt még nem szerzett. Ellenben irigylésre méltó kapcsolatokat már igen. A fióknak köszönhetően egyre többször hagyja el Budapestet úgy, hogy a szállást ingyen kapja, a kapcsolt repülőjegyén meg a ferihegyi reptéri részmunkaidős állása miatt tud spórolni. Párizsban nemrégiben például úgy szállt meg egy ötcsillagos hotelban az Eiffel toronnyal szemben egy héten keresztül, hogy a szálloda cserébe pár posztot kért csupán, illetve néhány városképét saját Instagram oldalukon használták fel. Lepsik dolgozott már együtt a Telenorral is, a Volvóval is, óramárkákkal is (Daniel Wellington, Paul Hewitt), de egyelőre ügynökség nincs a feje felett, mindent maga intéz. Ahogy a karrierjét sem tenné fel az instázásra, mindenesetre mint hobbit, nagyon élvezi.

Social médiás eszközök a profiknál is

Az Instagramon persze – ahogy a márkák is – úgy a profi fotósok is jelen vannak, munkáik így érdekes kölcsönhatásba lépnek az amatőr fotósokéival. Egyik a beállítást lesi el a másiktól, visszafelé meg a hashtagelés művészetét tanulhatják meg.

Kálló Péter fotója

Erről mesélt Kálló Péter fotós is, aki az elmúlt tíz évben számos díjat nyert, a világ legjobb dokumentarista fotóblogja elismeréstől kezdve nem egy Magyar Sajtófotó díjat is magáénak tudhat. Témái változatosak, sokszor adják maguk az utazásai (itt főleg a még érintetlenebb tájakat keresi, a Balkán például nagy kedvenc), de a nagy nyári fesztiválokra is rendre visszatérő, egy időben úgy is, mint a Sziget fotós csapatának művészeti vezetője, a Rockstar photographers ötletgazdája. De Budapest önmagában is nagy szerelem, mesélte, közösségi oldalain, a Facebookon és az Instagramon is a város az egyik fő témája. Jelenleg is fut például a Balance című sorozata, a fekete-fehér képeken egy esernyős ember álldogál (és ez nem photoshop) Budapest nevezetességein, így az Erzsébet téri óriáskeréken vagy a Szabadság híd tetején. Az újabb képek megszületését az engedélyezési eljárások lassúsága nehezíti. A sorozatot drónnal is rögzíti – az első Magyar Sajtófotó díjat nyert drónos képet is Kálló jegyzi –, a technikával készült videóit pedig a YouTube-ra is felteszi. Nem megrendelésre készül szintén drónnal Budapestről egy rövidfilmje, éppen az utómunka zajlik. A Hortobágyot bemutató drónvideója  november elején szépen körbeszaladt a világban, például a Lonely Planet weboldal is megmutatta a projektet.

3 + 3 + 3

Nagyok (lelőhelyek)

Budapestről az említett gyűjtőoldalakon kívül még jó válogatást kínál (igaz random témákban) a @welovebudapest.

40 ezer követővel a @thisisbudapest is egy képgyűjtó hely, újakért érdemes átpörgetni.

A legnagyobb Budapest tematikájú gyűjtőoldalnak a @budapest_hungary tűnik a 136 ezer követővel, de ennek megfelelően elég vegyes a felhozatala.

Feltörekvők (felfedezésre várók)

Bódis Krisztián még keresi stílusát, de szerintem jó úton halad: @budapestimages.

Gelencsér Adrián Budapest épületsztorijairól blogot is ír (budapesterblog.blogspot.com), ez az instája: @adriangelencser.

Káni Péter minimalista kompozíciókban utazik: egy csomó olyan izgalmasat lát a városban, amit halandó nem: @peter_kani.

Befutottak (sokat idézettek)

Krenn Imre a fény különböző árnyalataiért rajong képein, Budapestet ennyiféle sárgában kevés helyen találni (17,5 ezer követő): @krenn_imre

A közlekedési járművek szerelmese a mozdonyvezető Rizsavi Tamás, akinek főleg Facebookon nagy a rajongótábora (110 ezer követő): @tamas_rizsavi

Változatos színekben a streetphotography nyomaira bukkanunk Soós Bertalan sokszor líraiba forduló képein, érdemes rákeresni: @soosbertalan

Kandó Eszter
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!