hirdetés
hirdetés
hirdetés

Több mint egymilliárd dollárt buknak a cégek a kamu Insta-követők miatt

Nem újdonság, hogy a kamu Instagram-profilok megkeserítik a márkák életét, amelyeknek egy számítás szerint csak 2019-ben 1,3 milliárd dollárba kerül az, hogy sok influencer ilyen praktikákra vetemedik – írja a Wired. Épp ezért a fake profilok elleni küzdelem kezd az élsportolók, pontosabban az őket illegális teljesítménynövelőkkel ellátó bűnözők és a doppingellenes szövetség (WADA) macska-egér harcává fajulni.

hirdetés

A Wired cikke szerint jelenleg 95 millióra tehető a kamu profilok száma, amelyet több tucat, erre szakosodott cég kínál a mindenre kapható influencereknek. Egy belga művész, Dries Depoorter például nemrég arra hívta fel magára és a jelenségre a figyelmet, hogy készített egy nagyon egyszerűen működő kamuprofil-automatát, a QuickFixet, amellyel bárki úgy vásárolhat magának akár csak néhány euróért álkövetőket, mint egy doboz kólát. Sőt, Depoorter szerint a nagyvárosokban bérelt helye lenne egy ilyen gépnek a kólagépek mellett.

Kinek nagyobb?

Mivel az influencereket általában a követőtáboruk nagysága alapján evaluálják, nem csoda, hogy mindent megtesznek azért, hogy a valóságosnál nagyobbnak tűnjenek a márkák felé. Egy kiberbiztonsági vállalat, a Cheq szerint az álprofilok használata évi 1,3 milliárd dollárral károsítja meg azokat a márkákat, akik influencer-együttműködésre adják a fejüket, hiszen olyan követőkért fizetnek, akik vagy nem léteznek, vagy nem ott léteznek, ahol a cég működik. Ez pedig már elég nagy összeg ahhoz, hogy a hirdetők és ügynökségeik felháborodása elérje a kritikus pontot, és ösztönözze az iparág kifehérítését. 

Ezért az influencerekkel egyre inkább olyan szerződéseket kötnek, amelyek felelőssé teszik őket a valódi követőszámért, pontosabban vállalniuk kell, hogy nem használnak robot-felhasználókat, valódi emberek által működtetett kamuprofilokat és úgynevezett kommentgyűrűket (commenting pod). Ez utóbbi valódi felhasználókból áll, de megállapodnak abban, hogy folyamatosan lájkolják és kommentelik egymás posztjait, így dagasztva az elérésszámot és javítva az algoritmus által mért teljesítményüket. A robotfelhasználókat talán nem kell különösebben ecsetelni: ezeket egy mesterséges intelligencia irányítja, amelynek a fejlesztők megadják, hogy mely felhasználókat kell követnie (az aktivitás és a kamu követőtábor mérete változhat, attól függően, hogy ki mennyit fizet). A kamufelhasználók mögött pedig valódi emberi erőforrás áll, csak éppen nem annak adja ki magát, aki  valójában, ezért aztán végsősoron értéktelen a hirdető számára.

Csepegtetik a követőket

Az Instagram-marketinggel foglalkozó cégek ezért egyre nagyobb számban nyúlnak olyan online eszközök felé, amelyekkel ki tudják szűrni az álprofilokat, és felelősségre tudják vonni az „istállójukba" tartozó influencereket. Rengeteg ilyen szoftver áll már rendelkezésre (Social Audit Pro, IG Audit, Hypr, HypeAuditor vagy a Famoid), amelyek bár mind kicsit eltérően működnek, a lényeg az, hogy az átlagos mintázattól eltérő felhasználókat keresnek. Például egy profilkép nélküli account, vagy amelyik több tízezer felhasználót követ, de sose posztol, de ugyancsak gyanúsak a sok számból álló felhasználónevek, illetve azok, akik bár az IP-cím alapján például Törökországban élnek, de csak kaliforniai influencereket követnek.

Azonban, ahogy a doppingolás világában, úgy ezen a területen is egyre rafináltabbá válnak a csalók. Régen a kamuprofilok megvásárlását relatíve egyszerű volt kiszúrni, ugyanis nagyon ritka, hogy egy influencer egy nap alatt több tízezer új követőt szerezzen (kivétel például az, amikor valaki egy tévészereplés miatt kerül a figyelem középpontjába, de ezeket egyszerű ellenőrizni). Manapság viszont ha egy influencer 30 ezer új követőt akar, akkor azt a szolgáltató akár egy évre elosztva, egyenletesen adagolja, ami sokkal kevésbé feltűnő, mint az egyszeri kiugrások. Ezt a technikát csepegtetésnek hívja a szakma. 

Ezt is ki lehet persze szúrni, csak sokkal nehezebb. Az organikusan fejlődő influencerek esetében a növekedés inkább logaritmikus (tehát minél nagyobb a bázisa, annál nagyobb ütemben növekszik), míg a csepegtetés mintázata inkább lépcsőzetes. Ha ez a lépcsőzetes minta hirtelen feltűnik, akkor az influencer nagy eséllyel „bevásárolt" kamu követőkből.

A legnagyobbak is érintettek

Azok a vállalatok, amelyek ilyen szűrési megoldásokat kínálnak hirdetőknek és ügynökségeknek, úgy nyilatkoztak, hogy még őket is meglepte a hirtelen fellépő kereslet irántuk. A Social Audit Pro alapítója, Robert Harris például azt mondta a Wirednek, hogy soha életében egy centet se költött az önreklámra, a szolgáltatása egyszerűen magától virálissá vált. Talán elsőre meglepő módon, de mielőtt Harris kifejlesztette az auditszoftverét, 2006-ban megalkotta a remek névre hallgató FriendBlaster Pro nevű programot, amely Myspace-felhasználók számára kínált kamu követőket (avagy rablóból lesz a legjobb pandúr). 

A probléma nemcsak a feltörekvő influencereket érinti, hanem az olyan nagy, bejáratott neveket is, mint Ellen DeGeneres, a Kardashianok, Taylor Swift énekesnő, az egyik legmenőbb koreai popbanda, a BTS, vagy éppen Neymar, a brazil futballista (a sor a végtelenségig folytatható). Múlt hónapban az Institute of Contemporary Music Performance lefuttatta az IG Auditon a 100 legnagyobb Instagram-felhasználó követőbázisát, és arra az eredményre jutottak, hogy átlagosan a követők fele hamis.

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy 1. rászorulnak ezekre a követőkre, 2. ők maguk vásárolták azokat. Aki ugyanis kamuprofilok létrehozására adja a fejét, nyilván megpróbálja azokat úgy megcsinálni, hogy legalább távolról nézve valódi embereknek tűnjenek. A legegyszerűbb tehát a legnagyobb accountokat bekövetni, egyrészt azért, mert a létrehozáskor automatikusan ezeket ajánlja fel a legnagyobb eséllyel, másrészt pedig a legtöbb ember követ néhány hírességet. A nagy márkák és celebek esetében egyébként sem ritka, hogy a valódi követőik akár 30-40 százaléka inaktív (például mert abbahagyta az Instagram használatát). A szakemberek szerint jó taktika lehet az, ha az influencerek időről-időre auditáltatják a követőbázisukat, és kiszórják az inaktív, illetve kamunak tűnő felhasználókat a táborukból. Ez ugyanakkor nem egy erkölcsi, hanem pénzügyi kérdés: egy kisebb, de aktív rajongótábor nagyobb elérést biztosít számukra.

A hiúság mérőszáma

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szabad rákérdezni, honnan szerzik a követőiket az influencerek. Az Instagram követőszámra, kommentekre és lájkokra fókuszál, ezért aztán kialakul egyfajta „társadalmi" nyomás, hogy minél nagyobbnak kell láttatnia magát az influencernek. Ez az, amit a HelloSociety influencer marketinggel foglalkozó cég vezetője, Gabrielle Vogt a „hiúság mérőszámainak” (vanity metrics) hív. „Több olyan videót is láttam, amelyben az ember nyíltan kimondja, hogy követőket kell vásárolnod, amikor belevágsz ebbe az egészbe" – mondja Robert Harris, aki hozzáteszi, ez főleg a kis, induló vállalkozások körében mindennapos, hiszen senki nem akar például napszemüveget venni az Insta-shopon keresztül olyan cégtől, akit senki sem követ.

Az influencerek pedig a gyors meggazdagodás reményében vásárolják a követőket, amivel egyrészt kitűnhetnek a tömegből, másrészt jobb árakat csikarhatnak ki a hirdetőknél. „Felugranak a vonatra, mintha nem lenne  holnap, de nem jönnek rá, hogy könnyedén ki tudjuk szúrni őket, és nem fogunk velük együtt dolgozni" – mondja Vogt. 

(forrás: Kreatív Online, Wired)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Az aktivitással a cég arra akarja emlékeztetni a vásárlókat, hogy a Lego több egy sima játékgyárnál.

Az új arculat mellett a hirdetők is új lehetőségekkel találkozhatnak. 

A lakásfejlesztő vállalat először indított televíziós kampányt.

A Wieden & Kennedy New York váltja a DDB által három éve létrehozott dedikált ügynökséget, miközben a W&K Portland tovább dolgozik a KFC-n.

100 millió fontos bevétel után. Ez kevesebb, mint amennyit egy magánszemély évi 120 ezer fontos fizetés után adózik le.

hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A MOST Fórum szeptember 26-i eseményén a híres testvérpárral, DTK-val, D. Tóth Andrással, valamint ismert szakértőkkel járunk utána, hogyan szolgálják a családi együttműködést a digitális eszközök és lehetőségek. Időpont: szeptember 26., 18.00 Helyszín: Magyar Telekom székház, Puskás konferenciate

Mentes hype: rend a trendben! Időpont: október 3., 09.30 - 16.00

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

A legjobb márkaélményeket és aktivációkat keresi a 2019-es Lollipop! Nevezési határidő: 2019. október 11.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés
hirdetés