hirdetés
hirdetés
hirdetés

Tíz hónapig randizott a Prezi és az Infogram

Egyelőre nem nyilvános, hogy mennyiért vette meg a Prezi a legismertebb lett statupot, és arról sem szívesen beszél a két cégvezér, hogy milyen termékeken dolgoznak. Bonóról, Hitler megkínzásáról, a digitális írástudásról és az olvasók felelősségéről beszélgettünk Árvai Péterrel és Mikko Järvenpääval a bejelentés másnapján, Budapesten..

hirdetés

Balra Mikko Järvenpää, jobbra Árvai Péter
Balra Mikko Järvenpää, jobbra Árvai Péter

A felvásárlást bejelentő közleményetek szerint a két cég régi ismerősnek számít, nem hirtelen bukkantatok egymásra. Honnan ez az ismeretség?

Árvai Péter: Meglátogattak minket az Infogr.am alapítói, amikor létrehozták a céget. Mi már akkor három évesek voltunk, irodát működtettünk San Francisco-ban, és milliók használták a szolgáltatásunkat. Hasonló utat akartak befutni, mint mi, ezért eljöttek megnézni, mi hogyan dolgozunk. A kapcsolat megmaradt az első találkozás után is, tovább épült a viszony a két cég között. Kilenc vagy tíz hónappal ezelőtt közös hackathont is tartottuk, most pedig ott tartunk, hogy bejelentettük a felvásárlást.

Mikko Järvenpää: Globális ambíciókkal rendelkező technológiai startupot akartunk építeni Lettországból, ezért indítottuk el öt éve az Infogr.am-ot. Mindig felnéztünk, példaként tekintettünk a Prezire. Segített, hogy sok hasonlóság is van a termékek között, mindkettő vizuális kommunikációs elemek létrehozására szolgál, hasonló felépítést követ. Amikor termékfejlesztési kihívásokkal szembesültünk, akkor is eszünkbe jutott, hogy hogyan oldották meg ezt Péterék.

Mit épített az akkor még különálló két csapat a hackathonon? Mi volt a legmenőbb, ami született?

ÁP: Ó, volt egy nagyon jó dolog, de sajnos egyelőre még nem mondhatjuk el, mi az. Az biztos, hogy a Prezit és az Infogr.am-ot megtartjuk külön termékként, de elkezdünk közösen dolgozni új, menő funkciókon.

A bejelentésben azt is említettétek, hogy a cégeitek lehetőséget biztosítanak a médiának az adatok új fajta felhasználására. Mit értetek ez alatt?

ÁP: Az Infogr.am bizonyította, hogy az adat nagyon fontos a történetmesélésben. Az oldal indulása óta 1,5 milliárdszor nézték meg a létrehozott diagramokat és grafikákat. Néhány éve – és ez a pólómról jutott eszembe, amit viselek – ott voltam a TED konferencián, ahol Bono arról beszélt egy prezis előadás segítségével, hogy a szegénységet meg lehet szüntetni. Érdekes téma, mert a közvélekedéssel ellentétben, amit média is meg szokott erősíteni, visszaszorulóban van a mélyszegénység. Még a mi életünkben megszűnhet ez a jelenség, de a sajtó inkább az érzelem teli történetekre helyezi a hangsúlyt.

Az adatnak különösen nagy szerepe van az ilyen történetekben: tisztán és érthetően bemutatja a teljes képet. Olyan komponense ez a történetmesélésnek, amit eddig mi és a felhasználóink is hiányoltak a Preziből.

Mikko, azt hiszem, a ti kapcsolatotok más a médiával. Nehéz lenne olyan újságot találni, ami még soha nem használt infogramos grafikont.

MJ: Igen is, és nem is. Máshonnan és más fókusszal indultunk. Már az oldal neve is mutatja, hogy infografikák készítésére szántuk. A mai napig igaz, hogy a média és a marketing komoly szegmensét teszik ki a vásárlóinknak. Viszont az idő előrehaladtával azt láttuk, hogy egyre több ügyfelünk használja arra az Infogr.am-ot, hogy prezentációkba illesztett grafikonokat készítsen vele. Természetes volt, hogy ebbe az irányba fejlesszük tovább a szolgáltatást.

Hogy visszhangozzam, amit Péter is mondott: az adatok adnak hitelességet a történeteknek. A Prezinek az a fókusza, hogy érthetőbbé és emlékezetesebbé tegyen vizuálisan elmesélt történeteket. Ez nagyon hasonló a mi küldetésünkhöz, hogy tegyük lehetővé egyszerű, érthető, intuitívan felfogható vizualizációk készítését. Olyan grafikonokét, amik a számok metaforájaként működnek.

Észlelni fogják bármilyen módon a mostani ügyfeleitek, hogy a Prezi felvásárolta az Infogr.am-ot?

ÁP: Az efel fog tűnni, hogy a két cég egyre többet beszél egymásról. Például ahogy most is beszélgetünk veled. De bejelenteni való termékünk egyelőre nincsen.

Kilenc-tíz hónapja tartottátok meg a közös hackathont, mikor döntöttetek úgy, hogy megveszitek az Infogr.am-ot?

ÁP: Pontosan nem emlékszem, de a hackathon környékén. Azt nem tudom megmondani, hogy előtte vagy utána kezdődtek meg a beszélgetések. De ez nem jogi vagy pénzügyi alku volt, főleg az emberekről szólt a tárgyalás, arról, hogyan válhatnak egy csapattá, mi lesz a közös munka módja. A cégen belül úgy emlegettük, hogy a két cég randizik.

Ez a randizás elég sokáig tartott, nem rohantunk a papírok aláírásával. Sokat utaztunk a két város között, a rigai csapat nagy része járt itt, a magyarok közül sokan jártak Lettországban. Most pedig, hogy megvolt a bejelentés, jövő héten jön a teljes rigai iroda ide, hogy tovább beszélgessünk a munka folytatásáról, és persze a várost is megmutatjuk nekik.

MJ: Kulturálisan nagyon hasonló két cégről van szó, az Infogr.am kultúrája is a nyitottságra, transzparenciára épül. Szerintem ritka, hogy egy cég eladása során a teljes csapatot beavatják, de nálunk ez történt.

Ritka dolog, hogy kelet-európai, balti startupok egymást vásárolják fel. Mi ennek a mostani üzletnek az üzenete Rigában és Budapesten szerintetek?

MJ: Rigában nagyon hasonló helyzetben vagyunk, mint a Prezi itt Magyarországon. Az Infogr.am az ország legismertebb technológiai cége, ami nagyon aktív a startup és a dizájn közösségben is. Törekszünk arra, hogy még többet tegyünk a tudásmegosztásért, és a Prezi részeként nemzetközi ajtókat tudunk kinyitni a többi lett startup előtt.

ÁP: Ismered a Bridge Budapestet és a Nyitottak Vagyunkat? Olyasmi a felvásárlás üzenete is. Mindkét cég elkötelezett a vizuális történetmesélésé iránt, és mindketten tesznek azért, hogy pozitív változások következzenek be. Emellett persze az is hasonlóvá tesz minket, hogy egészen váratlan helyen indítottunk globális babérokra törő céget. A Microsofttal, az Apple-lel és a Google-lel versenyzünk Budapestről és Rigából indulva.

MJ: Tegyük még hozzá, hogy az Infogr.am az elmúlt másfél évben cashflow pozitív volt, a bevételeinkből fejlesztettük a céget. Nem kellett volna eladnunk, de a lehetőségeket megvizsgálva úgy döntöttünk, hogy a Prezi ajánlata a legjobb a jövőnk és a céljaink elérése szempontjából.

Az érthető, hogy jobb lehetőség, mint például eladni a céget a Microsoftnak és az Excel grafikonszerkesztő csapatával egyesülni.

MJ: Nem kommentálnám. Illetve, ahogy korábban mondtam, a Prezivel szívesen dolgozunk együtt. De azt elkerülném, hogy egy másik céget minősítsek.

Gondolom, akkor az sem fog ma kiderülni, hogy a három nagy ellenfél, az Apple, Microsoft és a Google közé felkerül-e az adatelemzésben utazó Tableau?

ÁP: Meghagynánk neked, hogy spekulálj róla. Nem kommentálhatom.

Beszéltünk már korábban a médiáról, térjünk vissza oda. Hogyan változtatja meg az adatvizualizációk fejlődése a most zajló fake news vitát?

ÁP: Mikkónak biztosan lesz konkrét példája is. De ha kizoomolunk és a teljes képet nézzük, akkor szerintem észre kell venni, hogy túlzottan elaprózódnak a dolgok. Rövid időszeletek alatt kellene megértenünk jelenségeket. Az Infogr.am előnye, hogy pár másodperccel több időt töltenek az adatokkal az olvasók, ennyivel több jut a megértésre.

Természetesen az internet úgy működik, hogy több történet versenyzik, egyazon eseménynek is létezik több eltérő feldolgozása. Az előrelépéshez be kell ismerni fogyasztóként a felelősségünket, tovább kell menni egy kattintással, kritikusa gondolkodni, kutatni egy keveset.

MJ: Társadalmi küldetésünknek tekintettük az adattudatosság, az adat írásbeliség (literacy) terjesztését a világban. Akár szövegről, könyvről vagy vizualizációról beszélünk, az írásbeliség a fogyasztást és a létrehozást is jelenti. Annak a szükségét, hogy a fogyasztó értse, hogyan jön létre egy grafikon. Ha próbáltál már elmesélni egy történetet, akkor felismered, hogy egy másik történetben milyen eszközöket használnak, hogyan épül fel.

Hiszünk a vizualizációs eszközök használhatóvá tételében, és abban, hogy ez a kulcs az adatok írásának és olvasásának elsajátításához. Ha ez nincs meg, akkor az anekdoták, a személyes tapasztalatok ugyanolyan súllyal esnek a latba, mint a tények. Vegyük például az éghajlatváltozást! Van róla adatunk bőven, de ha nem tudod hogyan kell olvasni, hogyan keletkezett az adat, miként raknak össze egy grafikont, akkor nehéz elfogadni a végkövetkeztetést. Megmagyarázhatod magadnak azzal, hogy a hőmérséklet mindig fel-le mozog.

Az írásbeliség viszont nem az egyetlen probléma. Az adatokba vetett bizalomra is szükség van, nem?

MJ: A klímaváltozás átpolitizált téma, sokat beszéltek róla, egy csokornyi kapcsolódó vitával együtt érkezik. Az viszont biztos, hogy ha az embernek nincsenek meg az eszközei egy kommunikációs forma feldolgozására, akkor képtelen lesz befogadni az onnan származó információt.

Ha a cégek jövőjéről nem is beszélünk, az érdekelne, hogy az adatok és a tények előtt milyen jövőt láttok most, hogy a saját vélemények mellett lassan mindenkinek vannak saját tényei is.

ÁP: Egyre több eszköz és szolgáltatás versenyzik a figyelmünkért, ami nehezíti az elmélyülést. Ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor figyelemhiányos, zavart állapotban fog az agyunk reagálni minden őt érő ingerre, legyen az marketingüzenet vagy befolyásolási kísérlet. Már látszik, hogy az emberek egy része ellenáll ennek, és például kikapcsolja a telefonján az értesítéseket.

Amikor egy újabb technológia jelenik meg – most például a virtuális valóság –, akkor mindenki nagyon izgatott. Az emberek keresik az utat az értelmes élet megélésére a zajjal, zavaró tényezőkkel teli világban. Ezt az értelmet szerintem emberekhez kapcsolódó történeteken keresztül lehet megtalálni, amire mindig lesz igény, mert segítenek eligazodni a világban. 

Ha van időd és lehetőséged valaminek a mélyére ásni, akkor egyre kevésbé lesznek zavaros tényeid. Olyan világot szeretnék, ahol több időt töltünk pontok összekötésével, összefüggések megértésével, mint figyelemhiányos állapotban értetlenül bolyongva.

MJ: Kétfajta megközelítés van. Az egyik a mindennapi munka során alkalmazott praktikus, amely szerint egyre több adat áll a rendelkezésünkre, minden eszközünk köpi folyamatosan az adatokat. Ma minden irodai munkás felé elvárás, hogy képes legyen adatokat kezelni, gyártani, azokkal érvelni és dönteni. A másik filozófiaibb, episztemológiai, ami megkérdezi, hogy mi a tudás természete. Eszerint jó jel, hogy ez a kérdés felmerült, mert szükség van a kritikus gondolkodásra, a tudatosságra. Fel kell tennünk a kérdéseket, hogy ennek a politikai jelenségnek valóban az a háttere? A sales és marketing adataim tényleg azt mondják, amit kiolvastam belőlük? Ha erre megvan az igény, akkor lehetek optimista.

Péter, érdekes, hogy a VR-t hoztad példának, miközben a Prezi a kibővített valóság (AR) mellett tett hitet a közelmúltban.

ÁP: A történetet az emberi eleme alapozza meg, nem is célunk, hogy az embereket kiépítsük az előadásokból. Ezért nem is dogmatikusan közelítünk ehhez a kérdéshez, amit AR-ral csinálunk, azt meg lehetne csinálni VR-ben is. A lényeg, hogy megérinthesd az ötleteket. Biztos láttad a TED-előadást, amiben bemutatkozott a Prezi AR. Amikor a fegyveres rád fogja a pisztolyt, az annyira konkréttá teszi a helyzetet, hogy előadóként is végigéled a történést. Más eszközzel nem lehet ilyen élményt kiváltani. Ha az előadásnak az a célja, hogy a emberek beleélhessék magukat például a gyilkosságba vagy abba, hogy milyen egy fegyver csövével farkasszemet nézni, akkor ez a megfelelő eszköz rá.

Nagyon furcsa előadáson debütált a Prezi AR. A legtöbb cég nem egy olyan prezentációval mutatja be az új fejlesztését, aminek az eleje Hitler megcsonkításáról szól.

AP: Az egy stanfordi professzor előadása volt arról, mi zajlik le egy gyilkos fejében, mi alapján dőlhet el, hogy meghúzza-e a ravaszt vagy sem. Elmesélte a teljes biológiai, genetikai és evolúciós folyamatot. Remekül kötötte össze szerintem a pontokat.

MJ: Ez is egy közös jellemző a két szolgáltatásban. Adatok esetében a vizualizáció az egyetlen módszer, amivel be lehet azokat mutatni. Nincs értelme számokat sorolni, fizikai metaforák alapján értjük meg az arányokat, a méreteket. Egy oszlopdiagramot intuitíven is értünk, mert ott van egymás mellett két oszlop, és az egyik magasabb, mint a másik.

A hatvanas évek berkeley-i tiltakozói hordtak egy kitűzőt azzal a felirattal, hogy „emberi lény vagyok, ne hajts ketté, ne görbíts el, ne tépj el”. A felirat második felét az adatok tárolására szolgáló lyukkártyákról kölcsönözték. Nem lesz hasonló reakció a mostani adatrobbanásra?

ÁP: Látható a világban, hogyan változtatja meg az üzleteket az adat. A feldolgozás és a tárolás ára folyamatosan csökken, szűk keresztmetszet viszont az adatok birtoklása. Vannak már cégek, ahol az üzleti modell az adatgyűjtés és annak a feldolgozása. A Gmail is úgy ingyenes szolgáltatás, hogy felhasználói viselkedéssel, szokásokkal, információkkal fizetsz érte.

És mi a helyzet az ellenünk használt adatokkal? A Trump- és a Brexit-kampányban is közreműködő Cambridge Analytica felhívta a figyelmet arra, hogy az információkat nem csak jóra lehet használni.

ÁP: Mindent lehet egyaránt használni jó és rossz célra. A tűzzel főzhetsz és kínzásra is alkalmas. Nem az a kérdés, hogy az adataikat ellenünk fordíthatják-e, hanem hogy elfogadjuk-e az adatokkal való visszaélést. Hogy elég képzettek vagyunk-e, hogy felfedezzük, amikor rosszra használják azokat. Ezért tartják fontosnak a cégeink az adatos írástudást, ezen kell dolgoznunk.

Szedlák Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A Neo Interactive felelt az átalakításért.

Jönnek a Mások! Animált plakát is készült.

Ráadásul menekült művészek alkotásain keresztül.

A tőle megszokott agyament stílusban.

Nyári műsorstruktúrára vált a csatorna, lesznek szünetelő műsorok.

hirdetés

A verseny célja, hogy megtaláljuk Magyarország legszebben tervezett és kivitelezett termékcsomagolásait. Hosszabbított nevezési határidő: május 26.

A 2016-os Employer Branding Award díjazott kampányainak bemutatása május 23-án

Idén kilencedik alkalommal hirdetjük meg az online videótartalmak versenyét. Nevezési határidő: május 26.

Content+Marketing Award díjátadó és workshop május 31-én.

Gyakorlati képzés a sikeres Google AdWords kampányokhoz. Időpont: június 7.

Mitől érzi magát sikeresnek a munkavállaló? Valóban csak a hr-es felelőssége? Konferencia nem csak HR szakembereknek

Hotel, restaurant&more - Nevezési határidő: június 30. Nevezd be éttermed / szállodád Magyarország egyetlen vendéglátóipari dizájn versenyére!

hirdetés
hirdetés