Napról napra több időt tölthet a monitor előtt, aki a magyar weboldalakon keres mozgóképes tartalmat. A televíziók többsége – szerkesztetlen, nehezen kezelhető weboldalaival – mindent megtesz ugyan, hogy műsorait ne lehessen interneten megnézni, az online médiumok közül egyre többen készítenek saját videókat, sőt megjelentek az első kifejezetten mozgóképekre építő tartalomszolgáltatók is. Az egyre több videós tartalom megjelenése egyelőre inkább presztízsberuházásnak tekinthető, mert az üzleti modell még nem kiforrott, a hirdető pedig kevés.

Fejlesztési irányok
Az interneten megjelenő mozgóképes tartalom fejlesztői alapvetően a jelenlegi tévéket tekintik fő vetélytársnak. Mindez nem meglepő, hiszen a weben elérhető mozgóképes tartalom hasonló fogyasztói igényekre válaszol, mint a hagyományos tévéképernyőn sugárzott kereskedelmi műsor, vagyis szórakoztató szeretne lenni.

Az már sokkal inkább kérdéses, hogy a kereskedelmi tévék miért nem teszik könnyen fogyaszthatóvá a tartalmaikat online felületeken. Ennek az egyik oka a jogdíj. A kereskedelmi televíziók csak a saját gyártású műsoraikat tehetik fel könnyedén a webre. A vásárolt tartalom esetében külön jogdíjat kell ugyanis fizetni az internetes közzétételért, ami – az ezen keresztül befolyó hirdetési bevételek mértékét figyelembe véve – egyelőre nyilván nem éri meg.

A legtöbb – hatvan százalék feletti – saját gyártású műsorral az országos csatornák közül a Magyar Televízió (MTV) rendelkezik, ezért van bőven anyag, ami fölkerülhet a csatorna weboldalára. Mucsi Csaba, az MTV Internet és Teletext Szerkesztőségének vezetője a Kreatívnak elmondta: hosszú távú céljuk az, hogy az összes, szerzői jogilag engedélyezett mozgóképes anyagukat hozzáférhetővé tegyék az online videós formát 2004 óta alkalmazó Mtv.hu weboldalon.

A kereskedelmi tévéknél már korántsem en.- nyire egyszerű a helyzet, mivel a műsorok kisebb része készül saját gyártásban. „A Tv2.hu elsősorban a televízió marketingfelülete” – fogalmazott Fülöp Tamás, a Tv2 üzletfejlesztési és digitális média igazgatója. A szakember hozzátette: „nem akarunk szerteágazó tevékenységet folytatni vagy a hírportálokkal versenyezni, hanem az a célunk, hogy minél több mozgóképes anyag legyen az oldalon, lehetőleg olyan exkluzív »kulisszavideókkal« kísérve, amelyek terjedelmi korlátok miatt nem kerülhettek adásba”.

„Az RTL Klub jelenleg egy extraszolgáltatásokkal kiegészített csatornatámogató website-ot üzemeltet, amelynek alapcélja a televíziós csatorna igényeinek kiszolgálása” – fogalmazott Rényi Ádám, az RTL Klub sajtófőnöke. Arra kérdésre, hogy miért nincsen teljes egészében megnézhető tévéműsor, a sajtófőnök a következőket válaszolta: „A technikai, jogiak és üzletmenettel kapcsolatos okokon kívül, nem gondoljuk, hogy az interneten egy az egyben a televíziót kell utánozni”. Rényi szerint a felhasználók nem a teljes tévéműsorokat, hanem sokkal inkább a rövid, 3- 5 perces műsorrészleteket szeretik.

Hírek és filmek
A kereskedelmi televíziók és az online videóra specializált szolgáltatók mellett az elmúlt hónapokban a nagy online médiacégek is ráfeküdtek a mozgóképgyártásra. „A szerkesztőségeknek nincs más választásuk, mint hogy videós tartalmakat állítsanak elő” – vázolta a versenyhelyzetet Gerentsér Imre, a Sanoma újmédiadivízióigazgatója, akitől megtudtuk, hogy a kiadó istállójából legelőször a Vezess.hu gyártott mozgóképes anyagot négy évvel ezelőtt. Két éve pedig a Story Tv tartalmaira is építő Story Online fogott bele a rendszeres videoközlésbe, ez a részleg a kiadó reményei szerint hamarosan saját videostúdióval gazdagodik.

A Ringiernél, ahol – Juhász György online divízióigazgató megfogalmazásában – már az asztalon van egy konkrét stratégiai terv a videós tartalomfejlesztési irányról, jelenleg a Nemzeti Sport Online a mozgóképes vonal zászlóshajója, ahol másfél éve láthatnak a látogatók beszállítócégek által készített videókat – élő közvetítéseket és tárolt adásokat egyaránt – a felhasználók. Mint megtudtuk, a kiadó terve, hogy hamarosan a Blikk.hu-n, középtávon pedig a Népszabadság Online-on is megjelennek a hasonló tartalmak.

A két leglátogatottabb híroldalon, az Origón és a hamarosan minden mozgóképes tartalomszolgáltatást egy szervezeti egységben integráló Indexen már 2001-től, illetve 2005-től lehet találkozni videókkal, amelyeket mindkét online lapnál közösen állítanak elő filmes szakemberek és a filmes munkák alapjaira kiképzett újságírók. Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője és Kardos Gábor, az Index ügyvezető igazgatója abban is egyetértett, hogy a videós tartalom erősen műfajfüggő, vagyis nem kell minden anyaghoz mozgóképet rendelni.

Bizonytalan terület
A fejlesztés fontosságában az összes médium képviselője egyetértett, bár az még nem világos, hogy a befektetések milyen távon hoznak majd hasznot a tartalomszolgáltatóknak. Máth András, a Ringier kutatási igazgatója szerint az online videós fejlesztések mögött általában a trendkövetés áll. „Ezek presztízsberuházások, de még nincs meg mögöttük a kiforrott üzleti modell” – fogalmazott Máth. Szerinte a videós hirdetési piac kialakulatlan és korlátozott. „Jelenleg még nincs fix piaci ára és gyakorlata a videókba beágyazott hirdetéseknek” – fogalmazott a szakember. Majd hozzátette: „az online híroldalaknak az jelenthet problémát, hogy egyegy mozgóképes anyag túlságosan lefoglalja az olvasót: három-négy percre a cikkeknél szokásos 30-80 másodperccel szemben, ami elsősorban a médiumoknak előnytelen, hiszen a látogatók kevesebb oldalt néznek meg azonos idő alatt”. Ezzel a megállapítással sem Weyer Balázs, sem pedig Kardos Gábor nem értett egyet. Szerintük az olvasók lekötése a cél, amit videókkal éppen annyira el lehet érni, mint cikkekkel.

A Kreatív által megkérdezett tartalomszolgáltatók egy része még nem értékesít beágyazott hirdetéseket, hanem inkább hagyományos online hirdetési formákkal – bannerekkel, linkajánlóval, vagy a lejátszó márkázásával – párosítja a videókat. Ennek az egyik oka, mint arra Gerentsér Imre rámutatott, hogy egyelőre nem nagy, és főleg nem stabil az általános látogatottsága a videós tartalmaknak. A Sanoma is a lejátszó mellett megjelenő linkajánlókat értékesíti, beágyazva egyelőre csak saját termékek promóciós anyagai szerepelnek. Mint megtudtuk, jelenleg a kiadónál még nem alakult ki a videós hirdetési stratégia, több üzleti modellt is terveznek, amelyeket várhatóan 2009-ben fognak bevezetni.

Az Indexnél Kardos Gábor szerint az új reklámfelületek érlelése közben az „olvasóbarát” megoldásokat preferálják a beágyazott, videók elé fűzött reklámokkal szemben, így például hagyományosabb, banneres hirdetéseket tesznek a lejátszó mellé. Hasonló a helyzet az Origónál is, ahol még szintén nincsenek a filmekbe beágyazott hirdetések, de – ahogy Weyer Balázs fogalmazott – hetek kérdése, és eldől, hogy pontosan milyen hirdetési formákat fognak használni a videós tartalmaknál.

A kifejezetten mozgóképes online tartalomra építő Webcsatorna, az MTV és a Tv2 már értékesít beágyazott hirdetéseket is, igaz, eltérő módszerekkel. A Webcsatorna amellett, hogy egyes filmjeihez 5-7 másodperces bevezető szpotokat csatol, sorozataihoz is keres szponzorokat, valamint nyitott a termékelhelyezésre is. Az MTV – amelyet az online értékesítésben mennyiségileg nem kötnek a médiatörvény szabta korlátok – tíz másodperces szpotokat árul a Webcsatornához hasonlóan letöltésszám alapján.

A Tv2 egy, a korábbiaktól eltérő értékesítési rendszerben gondolkodik. Fülöp Tamás, elmondta, hogy ők a televíziós értékesítéssel azonos modellben kezelik a videókba ágyazott hirdetéseket is, azaz a webcast-ot. „Ahogy a tévés kampányoknál, úgy itt is történik egy megrendelés, melyhez mi az adott időszakra garantált letöltésszámot vállalunk, ezután követjük a kampányt, hasonlóan a GRP-alapú televíziós értékesítéshez. Ha a kampány végén kevesebben tekintették meg a filmet a vállaltnál, kevesebbet fizet az ügyfél, ha pedig többen, akkor is az eredeti ajánlat érvényes” – magyarázta Fülöp.

A legnépszerűbb videók

Akárcsak a hirdetési modell, a tartalomszolgáltatók videós statisztikái is bizonytalanok. Kérdésünkre, hogy melyik volt a legnézettebb videós tartalmuk, az Origótól, az Indextől, a Webcsatornától és a Sanomától nem kaptunk választ. A Magyar Televízió videotárában legtöbben az esti Híradót nézik meg naponta. Az egy napra eső, legnagyobb nézőszámot vonzó videó ugyancsak a Híradóhoz kapcsolódik: több tízezren látták azt a képsort, amelyen egy motoros karambolozik egy másik motorossal a Mecsekben. A szórakoztató anyagok közül a Tűzvonalban című bűnügyi sorozatot, valamint a Gundel Takács Gábor-féle Örökös című vetélkedőt nézik a legtöbben az Mtv.hu-n. A Tv2 legnézettebb videója ebben az évben a Mokkához kötődik, Paudits Béla színész emlékezetes kirohanására átlagosan 38 ezer egyedi látogató volt kíváncsi január végén. A Ringier legnépszerűbb videója a Nemzeti Sport Online-ról származik, Ronaldinho csodagólja a Villareal ellen címen található meg.