hirdetés
hirdetés
hirdetés

A használhatósági tesztek a közigazgatási honlapok fejlesztésénél is el kerülhetetlenek

Tesztelj korán, tesztelj gyakran!

Egyre többen értenek egyet azzal, hogy a weboldalak tesztelésére fordított összegek sokszorosan megtérülnek. A főbb tervezési és kivitelezési szakaszokon, valamint a már működő site-okon elkerülhetetlenné váltak a használhatósági vizsgálatok. A Web and Use online kutatócsoport alapítói, Fehér Katalin és Herendy Csilla az (ön)kormányzati, közigazgatási online kommunikáció legfontosabb használhatósági kérdéseit mutatják be.
hirdetés

Ha az online felületeken a felhasználó számára nem egyértelmű, hogyan tud keresni és találni, navigálni és hozzájutni a keresett információhoz, vagy egyszerűen komfortosan érezni magát, feszült lesz és továbbáll. Mivel ugyanezt a közigazgatási oldalak esetében (pl. állampolgári kötelezettségei miatt) nem mindig tudja megtenni, kellemetlen tapasztalatokkal szembesül, és az online ügyintézés helyett marad a sorban állás, a végeláthatatlan telefonálgatás és a rossz szájíz – amely mind a közigazgatás, mind a felhasználó részéről energiapazarlás.

A weboldalak tesztelésére számtalan megoldás létezik. Minden vizsgálat lényege, hogy a site-fejlesztés megfelelő szakaszaiban érdemes elvégezni. Más vizsgálatokat javasolt készíteni akkor, amikor még csak éppen elkezd összeállni az oldal felépítése és a tartalom tervezett elrendezése. Másfélét akkor, amikor már elkészültek a grafikai tervek (de még a programozó egy billentyűt sem ütött le), valamint mást akkor, amikor egy kész weboldalt szeretne valaki vizsgálat alá vetni, mert például a vásárlók a vásárlási folyamat egy bizonyos pontján tömegesen hagyják el az oldalt, vagy mert a jobb napokat is megélt fórumban senki nem akar beszélgetni. Az online fókuszcsoportos kutatástól a tekintetkövetéses (eye-tracking) vizsgálatig több, egymással kombinálható módszer létezik a buktatók kiszűrésére.
 
Magyarország, de hogyan?
Egy 2007-es pilotkutatás a www.magyarorszag.hu főoldalát vizsgálta tekintetkövetéses és online fókuszcsoportos módszerek segítségével. Mivel az oldal 2007 óta felépítésében, dizájnjában, színvilágában és linkstruktúrájában lényegében nem változott, ezért a kutatás eredményei máig relevánsak. A kutatás tapasztalatai hasznosak lehetnek az oldal esetleges újratervezésekor, illetve olyan értékes szempontokra világíthatnak rá, amelyekre sokszor sem a tervezők, sem pedig a megrendelők nem szoktak gondolni a weboldalak grafikájának, – felépítésének és navigációs rendszerének tervezése és elkészítése során.

A Magyarország.hu weboldal
A Magyarország.hu weboldal

A Magyarorszag.hu oldallal kapcsolatos kutatás célja többek között annak feltérképezése volt, hogy a kutatás résztvevői mennyire érzik használhatónak, átláthatónak vagy bonyolultnak a site felépítését, illetve milyen benyomások, következtetések, attitűdök alakulnak ki bennük a használat során. A Herendy Csilla  által készített kutatásban  két csoport vett részt, egy hétfős kísérleti és egy hatfős kontrollcsoport. * A kutatás során a kísérleti csoport tagjai tekintetkövetéses vizsgálaton estek át (15 gyakran használt funkció megkeresése volt a feladatuk), majd ugyanezek a kísérleti résztvevők egy kontrollcsoport tagjaival kiegészülve egy online fókuszcsoportos felmérésen is részt vettek (a fókuszcsoportok tagjai otthon, a saját számítógépüket használva egy internetes chatszobához hasonló, virtuális környezetben találkoztak egy előre egyeztetett időpontban, és oldottak meg különböző feladatokat).

A tekintetkövetéses vizsgálat eredményei és a kutatásban részt vevők visszajelzései alapján elmondható, hogy a Magyarorszag.hu portál főoldalának felépítése bonyolult és nehezen átlátható. Az oldalon bizonyos funkciók a weben megszokott, természetes észjárásnak megfelelő helyen érhetők el, azaz könnyedén megtalálhatók, mások azonban korántsem az optimális pontokon lelhetőek fel, és a felhasználók vagy hosszasan keresgélik ezeket, vagy egész egyszerűen feladják a keresést. A tekintetkövetéses vizsgálat képei pontosan megmutatták, hogy mely kattintási lehetőségek vannak jó és melyek vannak kevésbé optimális helyen.

Fantáziatlan bürokraták
Az online fókuszcsoportos kutatás igen érzékenyen mutatta ki a tekintetkövetéses vizsgálat során létrejött véleményváltozásokat: a kísérleti csoport tagjai szinte minden ponton kritikusabban ítélték meg az oldalt, mint a kontrollcsoport tagjai. Ennek oka valószínűleg a tekintetkövetéses vizsgálat során keletkezett negatív tapasztalat lehetett. Az online fókuszcsoport során a résztvevők különböző úgynevezett projektív feladatokat oldottak meg, amelyek részletesen rávilágítottak az oldallal kapcsolatos hangulati benyomásokra is. A résztvevők a weboldalt többnyire egyhangúnak, unalmasnak, egysíkúnak, fantáziátlannak és ridegnek találták. Visszajelzésük alapján a Magyarorszag.hu dizájnja szürke, az oldal felépítése bonyolult, a tájékozódást az információk nagy mennyisége nehezíti, valamint a felület struktúrája nem egyezik az oldal felhasználóinak logikájávál és tájékozódási stratégiáival.

A „dátum” funkció keresésének képe a Magyarország.hu-n (scanpath analízis)
A „dátum” funkció keresésének képe a Magyarország.hu-n (scanpath analízis)

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy az adatközlők meglepően hasonló következtetéseket vontak le az oldal mögött álló szervezetről – konkrétabban a virtuális (valójában nem létező) ügyintézőkről – pusztán a vizuális összkép alapján. Az elképzelt ügyintézőkhöz a következő jelzőket társították: fantáziátlanok, bürokraták, segítőkészek, hamar reagálnak a kérdésekre, ők sem tudják használni az oldalt, nem eléggé körültekintőek, valamint normális emberek, kávéznak, nem jó emberek, jó emberek, sótlanok és ráérnek, szürke ruhában járnak és csak karácsonykor van rajtuk egy piros szalag.

Online kommunikáció helyben
A földrajzi meghatározottság és az ahhoz tartozó közszolgálati, információs és a településmarketinggel kapcsolatos funkciók mentén az önkormányzati oldalak részben más logikát követelnek meg egy-egy site felépítésekor. Funkcionális szempontból  a használhatóság és a közszolgálatiság itt is elsődleges, mindehhez a folyamatosan frissülő hírek és egyéb tartalmak inkább csak üdvözítő pluszt jelentenek.

Ebből kiindulva részben a Magyarorszag.hu-kutatás eredményeiből levonható tanulságok ismételhetők meg: az általunk vizsgált önkormányzati oldalaknál jellemzőek az átláthatósági, navigációs és keresési problémák, gyakran épp a közszolgálati funkcióból eredően, kevésbé kreatív megoldásokkal. Sok település weboldalához gyakorlatilag „egyszemélyű intézmények” kapcsolódnak, azaz például az oldalt készítő informatikus egyben a webdizájner és a tartalomszerző is. A kreativitás és a használhatóság pozitív megoldásai a komolyabb anyagi lehetőségekkel rendelkező települések és a kistelepülések hobbikreatív-webdizájnerei esetén is megvalósulhatnak, jó példa az előbbire a www.hajduszoboszlo.hu az utóbbira pedig a www.ivad.hu oldal.

A „cégkereső” funkció keresésének képe a Magyarország.hu-n (scanpath analízis)
A „cégkereső” funkció keresésének képe a Magyarország.hu-n (scanpath analízis)

Az elsődlegesen elvárható tartalmi elemek az e-ügyintézési lehetőségek és a közszolgálati hivatalok elérhetőségének biztosítása, az űrlapok letölthetősége/kitölthetősége, a településen működő szolgáltatások bemutatása, a helyi és önkormányzati hírek folyamatos frissítéssel, valamint a településről szóló belső és külső kommunikációs lehetőségek használata (fotógaléria, eseménynaptár, fórum stb.).

A tartalomhoz pedig a forma is szükséges: alapvetően meghatározó az ergonómiai, navigációs kérdések figyelembevétele (ahogyan a Magyarorszag.hu és az üzleti szféra site-jai számára is), vizsgálata, az abból következő módosítások jelentősen növelhetik a hatékonyságot. A készülő és meglévő weboldalakat a felhasználók igényei szerint létrehozni és működtetni a közigazgatási szférában is megéri, sőt közérdek. Itt is érdemes már a site fejlesztésének kezdetétől bevonni a későbbi felhasználókat, tesztelni és egyeztetni velük, hogy egyértelmű-e számukra az oldal felépítése, az információk rendszerezése és elhelyezése, illetve hogy megtalálják-e a keresett információkat.

Nem mindegy ugyanis, hogy milyen (mennyire átlátható és érthető) felületen tud az állampolgár informálódni, elektronikusan ügyet intézni vagy időpontot foglalni az offline ügyintézéshez. Az elektronikus ügyintézésben komoly lehetőségek rejlenek, azonban a felhasználók csak akkor fogják ezt választani, ha a használat, az adott oldalon való eligazodás számukra is meggyőző és egyértelmű lesz.

* Az eye-tracking kutatás az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karának laboratóriumában zajlott, az online fókuszcsoport pedig a Meroving virtuális stúdiójában, az IQON nevű rendszerének segítségével történt. A kutatásról bővebben a Médiakutató 2008/4 és a 2009/1-es számaiban jelent meg egy kétrészes írás.

Fehér Katalin, a Web and Use alapítója
a szerző cikkei

Herendy Csilla, a Web and Use alapítója
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Ha van olyan témánk, szolgáltatásunk, amely felkelti az érdeklődést, szinte bárkivel képernyővégre lehet kerülni a globális lockdown kezdete óta – írja Incze Kinga.

Gyártók, kereskedők, forgalmazók és megrendelők egyaránt pályázhatnak.

A direkt erre a célra alapított AM Kiadó havi rendszerességel jelenteti meg a lapot.

Az elismerést korábban Urbán Tamás, Szebeni András és Rédei Ferenc vehette át.

Egy gáláns gesztus ingyen van, de a pozitív következményei beláthatatlanok lehetnek – mondják.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés
hirdetés