hirdetés
hirdetés
hirdetés

Sznob nyelvhasználat

„Come to Marlboro Country, azaz Gyere Marlboro országba” – olvashatjuk feltehetőleg a magyar nyelv védelmében javasolt törvény hatálybalépése után a cigaretta megszokott, vadnyugati hangulatú hirdetései alatt. Ki-ki eldöntheti ezután, hogy elégtételt érez-e, amiért végre érti a reklámüzenetet, vagy görcsbe rándul-e a gyomra a megerőszakolt imázs láttán. Arra azonban úgy tűnik, most sincs esély, hogy a törvényalkotók és a majdani jogalkalmazók egyetértsenek.
hirdetés
Kapcsolódó cikkek

Sznob nyelvhasználat
Beszélgetés Hende Csabával, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával

[2001.08.30.]

„Come to Marlboro Country, azaz Gyere Marlboro országba” – olvashatjuk feltehetőleg a magyar nyelv védelmében javasolt törvény hatálybalépése után a cigaretta megszokott, vadnyugati hangulatú hirdetései alatt. Ki-ki eldöntheti ezután, hogy elégtételt érez-e, amiért végre érti a reklámüzenetet, vagy görcsbe rándul-e a gyomra a megerőszakolt imázs láttán. Arra azonban úgy tűnik, most sincs esély, hogy a törvényalkotók és a majdani jogalkalmazók egyetértsenek.

A Kreatív korábbi összeállításából (Nem egy nyelvet beszélünk, Kreatív, 2001. június 15.) kiderült: határozott nézetkülönbség van a törvényt beterjesztő illetékesek és a reklámügynökségek általunk megkérdezett kreatívigazgatói között. A majdani „szabályozottak” ugyanis bizonytalanok a jogszabály által felvetett problémát, a nyelvromlást illetően, és a témában mindenképpen aggályosnak találják a törvényi szabályozást. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a törvény nem lesz képes elérni a jogalkotó megjelölte célokat. A törvény kezdeményezői és beterjesztői ezzel szemben biztosak benne, hogy a már most is észlelhető problémák kezelésére és a továbbiak megelőzésére a jogalkotó határozott és gyors intézkedésére van szükség. Az elvégzett háttérmunkáról és a kitűzött célokról a törvénytervezetet jegyző Hende Csabával, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárával beszélgettünk.

Hende Csaba
Létező jelenség a nyelvromlás? Nem csupán arról van szó, hogy a nyelv élő közegként alkalmazkodik a külső hatásokhoz?
– Előre bocsátom: nem vagyok nyelvész. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy létezik nyelvromlás, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan egy nagyon nehezen körülírható fogalom. A több mint ezeréves magyar nyelv azért maradhatott fenn a mai napig, mert kezdetektől fogva rendkívül toleráns volt a külső hatásokkal szemben. A hozzáértők a legtöbb szavunkról pontosan meg tudják mondani, hogy melyik nyelv hatása érződik rajta, melyik idegen nyelvből épült be a magyarba. Ki kell emelni azonban: az, hogy nyelvünk könnyen befogad idegen hatásokat, soha sem jelent teljes asszimilációt. Arról van szó, hogy a magyar nyelv mindig kész arra, hogy az idegen hatásokat saját képére formálja. Így volt ez az államalapítástól kezdve a török időkön át egészen a közelmúltig.

Mi változott azóta?
– Az utóbbi évtizedekben a tömegkommunikáció csatornáin keresztül olyan mértékű és hevességű állandó idegen hatások érik a magyar nyelvet, amelyek minden korábbinál határozottabb beavatkozást tesznek szükségessé. Úgy tűnik ugyanis, hogy a közelmúltban a nyelv egészséges alkalmazkodóképessége, vagyis az a sajátossága került végveszélybe, aminek tulajdonképpen a megmaradását köszönheti.

A jogalkotó tehát beavatkozást, törvényi szintű szabályozást sürget.
– Itt egy fontos félreértést kell eloszlatnom. Nem arról van ugyanis szó, hogy a kormány illetékesei az íróasztal mellett kitalálták: készítsünk egy törvényt a nyelv védelmében. A mostani tervezet a szakmai és társadalmi szervezetek 1998 óta folyamatosan megfogalmazott igényeinek eredménye. Korábban ezek a szervezetek, többek közt az Anyanyelv Ápolók Szövetsége, az Édes Anyanyelvünkért Mozgalom felhívást tettek közzé a jogi szabályozás érdekében. A témában aláírásgyűjtés is folyt, a mozgalomnak pedig Grétsy László állt az élére.

A szabályozott reklámszakma ugyanakkor nem nézi jó szemmel az újabb korlátozást.
– A törvényjavaslat semmiféle korlátozást nem tartalmaz. Arról van mindössze szó, hogy a korábban kizárólag idegen nyelven megjelenő reklámok szövegei mellett ugyanolyan terjedelemben, ugyanolyan hangsúllyal fel kell tüntetni azok magyar fordítását is.

Vagyis újabb jogszabály rendelkezik arról, hogy milyen körülmények között használhatja fel a hirdető az általa megvásárolt felületet.
– Ebben az országban az emberek magyarul beszélnek, túlnyomó többségük nem ismer semmilyen idegen nyelvet. Az pedig, hogy a közösségnek szánt tájékoztatást megismerje, minden magyar állampolgárnak alkotmányban garantált joga.

Ismereteim szerint az alkotmány e kitétele a közérdekű információkra vonatkozik. A reklámüzenetek feltétlenül közérdekű információnak számítanak? Mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor a reklámozó kizárólag a célcsoportját kívánja az üzenettel megszólítani, és a célcsoportja történetesen tud angolul?
– A törvényjavaslat részletesen rendelkezik bizonyos esetekről, amikor a fordítási kényszer nem áll fenn: így nem kell magyar szöveget megjelentetni az idegen nyelvű sajtótermékekben, televízió- vagy rádióműsorokban, és ugyanez vonatkozik a magyar nyelvű sajtó idegen nyelvű mellékleteire, részeire, kiadásaira. Ezekben az orgánumokban továbbra is megjelenhetnek kizárólag idegen nyelvű reklámok. Nem tartozik viszont ebbe a kategóriába például a köztéri óriásplakát, vagy a cégtábla. Az ezeken található szövegek a minisztérium álláspontja szerint közérdeklődésre tarthatnak számot.

Képes egy ilyen rendelkezés hatékonyan védeni a fogyasztókat, a nyelvet?
– Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy az emberek többségét frusztrálja a sok általa érthetetlen, idegen nyelvű felirat. Mindenképpen előnyös, ha ezt a felesleges frusztrációt legalább részben sikerül felszámolnunk. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a kizárólag idegen nyelven megjelenített reklámüzenetnek a sznobérián kívül bármiféle gazdasági értelme lenne.

Az idegen nyelvi hatások – köztük az angol szlogenek – az általános globalizáció irányába mutató kultúra részei. Úgy tűnik, mintha a törvénytervezet e kultúra korlátlan terjedésének kívánna lehetőségeihez mérten gátat szabni.
– A kormány semminek nem kíván gátat szabni, semmit nem kíván korlátozni. Csupán azt szeretnénk, ha a most kizárólag idegen nyelvű szövegek magyarul is megjelennének. Ennél szerényebbet aligha kívánhatunk.

A tervezet ugyanakkor több kérdést érintetlenül hagy. Nem kínál például védelmet az idegen nyelvű szlogenekhez hasonlóan nyelvromboló hatású, helytelen, magyartalan nyelvhasználattal szemben.
Úgy gondolom, nem volna korrekt egy törvényjavaslattól azt várni, hogy megoldja az öszszes nyelvvel kapcsolatos problémát. Az, hogy több lépést kell megtennünk, nem lehet érv az első lépés megtétele ellen.

Terveznek tehát további intézkedéseket?
– Egyelőre nem.

Többen tartanak attól, hogy egy hasonló törvénynek Kelet-Európában politikai többletjelentése van.
– Magyarország az elsők között csatlakozott a Kisebbségi Jogok Carthájához, a magyar törvények pedig a térségben szinte példátlanul nagy jogokat biztosítanak a hazánkban élő kisebbségeknek. A mostani tervezet külön kitér rá, hogy rendelkezései nem érintik a kisebbségek más törvényekben rögzített jogait. Ez tehát a plusz politikai üzenet, ami véleményem szerint egyértelműen pozitív.

A törvénytervezetnek egyébként kormányoldalon is jó néhány ellenzője van. Ők ugyanazokat az aggályokat fogalmazzák meg, amelyeket a Hende Csabával történt beszélgetésünk során érintettünk.

\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. >Balla Zsolt

hirdetés

kapcsolódó cikkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A brit napilap új kampányában birkák, kígyók, keselyűk vitakoznak.

Akár leépítés is jöhet a Hír TV-nél.

Az ügynökség PR, digitális és közösségi média üzletága nyerte a Mattel tenderét.

Egy youtubertől kölcsönözték az ötletet, hogy dalok szülessenek a videók alá érkező negatív beszólásokból.

Az új vezető tíz éve dolgozik az egyetemnél.

hirdetés

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Meghosszabbított nevezési határidő: március 1.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről az ipar kommunikációs szakembereitől.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye! A verseny shortlistesei és a díjazottjai pontokat szereznek az M+Listán! Nevezési határidő: március 8.

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására március 12-én!

Március 13-án ismét megrendezzük néhány órás Facebook, Instagram workshopunkat, ahol gép előtt, az oktatóval együtt, a saját accountunkra belépve közösen végigvesszük, hogy adjunk fel hirdetést.

Onboard - offboard a szállodaipar területén Félnapos konferencia a hazai szállodaipar HR-esei számára toborzás és megtartás témában. Tippek, tanácsok, praktikus tudás. Dátum: 2019.03.18.

Hasznos ötleteket, tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat mutatni a munkaerő-megtartással és -hiánnyal küzdő belső kommunikációs csapatoknak. Időpont: március 20., 09.00

JobXperience – HR konferencia a még jobb hangulatú munkahelyekért. Időpont: Április 02. 09:00

Konferencia az influencerek helyes bevetéséről, velük való gyümölcsöző kapcsolat kialakításáról, konzekvens imázsépítésről, hatékony eladásösztönzésről, saját tartalmak gyártásáról, külföldiek adaptálásáról április 4-én!

Idei kétnapos konferenciánk fókuszában a fogyasztó lesz. Dátum: 2019.04.25-16. Helyszín: Avalon Resort&SPA, Miskolc

hirdetés
hirdetés