hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szirmai Gergely és Pamkutyáék Strasbourgba mentek tiltakozni

Strasbourgba utazott szerdán három ismert magyar videós, Szirmai Gergely és a Pamkutya Youtube-csatornát alapító testvérpár, hogy az Európai Unió új szerzői jogi irányelvének veszélyeire hívják fel a figyelmet. A tervezett szerzői jogi direktíva alapján például a Despacito-paródia sem jöhetett volna létre. Az esemény apropóján Szabó Gergő, a YouTube-csatornák építésével és menedzselésével Special Effects Media alapítója véleménycikkben foglalta össze aggályait a tervezetről.

hirdetés

Szabó Gergő
Szabó Gergő
Végső európai parlamenti szavazás előtt áll az EU szerzői jogi irányelve, amelynek a magyar youtuberek szempontjából legfontosabb része az elhíresült 13-as cikkely, amely átrendezheti a kreatív iparágakat. A tervezet ellen széleskörű tiltakozás bontakozott ki, a Change.org online petícióját több mint 5 millióan írták alá, amely ezzel hivatalosan is a valaha volt legnagyobb online petíció lett. Ezen okból a petíció szervezői március 13-án YouTuberek részvételével szerveztek eseményt az Európai Parlamentben, amely során a magyar YouTube-közösséget Szirmai Gergely és a Pamkutya YouTube-csatorna testvérpárja képviselte. A vloggerek többek között egyeztettek Julia Reda európai parlamenti képviselővel, aki a tervezet elleni tiltakozás egyik kulcsfigurája.

Ellehetetlenülhet a paródia és a filmelemzés

Műfaji sajátosságaik miatt mindkét YouTube-csatorna alkotói nagyon is érdekeltek abban, hogy a mostani, YouTube-on alapvetően stabilan működő szerzői jogkezelés fennmaradhasson. Ellenkező esetben ellehetetlenülne többek között a filmelemzés és a paródiavideók gyártása is. Egy példa, mellyel jó eséllyel minden Kreatív-olvasó is találkozott: Pamkutyáék közel 30 millió megtekintést elért Despacito-paródiája a sem jöhetett volna létre.

Pamkutyáék és Szirmai Gergely
Pamkutyáék és Szirmai Gergely

Ha esetleg bárki azt gondolná, hogy a törvényhozás legalább rendet hoz a szerzői jogok online platformokon való felhasználásában, fontos tudni, hogy az olyan platformokon, mint a YouTube, a Pamkutya-paródiákhoz, vagy a Szirmai-féle filmelemzésekhez hasonló tartalmak jelenleg is a jogok figyelembevételével és tisztázásával jönnek létre. A folyamatba tipikusan beletartozhat a felhasznált tartalmak (akár egy melódia) tulajdonosaival való egyeztetés, de elsősorban a YouTube által biztosított szofisztikált rendszer a szerzői- és tartalomjogok védelmére, amivel minden tartalomtulajdonos használhat.

Röviden a tervezett európai uniós szerzői jogi irányelvről

Az Azonnali januári cikke alaposan összefoglalja az Európai Unió új tervezett szerzői jogi irányelvének két leginkább problematikus pontját. Szabó Gergő publicisztikája szempontjából a legfontosabb a 13. cikkely, mely a felhasználók által generált tartalmak felhasználására vonatkozik. Ebbe beletartozik szinte minden, a Youtube-videóktól a Twitteren át a Facebook-posztokig, netes mémekig. A tervezet szerint az eredeti tartalom – kép, hang, mozgókép, stb. – gyártói szerzői jogsértés esetén beperelhetik a tartalmat megjelenítő céget (Google, Facebook), így az adott cégnek kötelessége lenne előzetesen kiszűrni a jogsértéseket, a tervezet szerint valamiféle automatikus tartalmi előszűréssel. Ez az ellenzők szerint a felhasználói kreativitással és szólás/véleményszabadsággal menne szembe, hiszen a lehetséges bírságok miatt az esetlegesen aggályosnak tűnő tartalmakat is előszűrné az oldal, azok meg sem jelennének, ezzel a nézők/internetezők is rosszul járnának. Erre utal a publicisztikájában Szabó, amikor arról ír, hogy szigorú értelmezés szerint sem a Despacito-paródia – a zenei tartalom miatt –, sem filmkritikák – a filmes betétek miatt – nem jelenhetnének meg például a Youtube-on.

A másik problematikus pont a „linkadónak” is becézett 11. cikkely, mely szerint a Google-nek, a Facebooknak és a Twitternek licenszdíjakat kellene fizetniük a híroldalaknak és hírügynökségeknek a rövid idézetek és a borítóképek használatáért, magyarán az üzenőfalakon és keresőkben megjelenő hírtartalmakért azok előállítóinak. A cél nemes, a tartalomgyártók védelme a belőlük élő techóriásokkal és keresőmotorokkal szemben. Azonban ez a megoldás is vitákat generál, és nincs egyetértés abban, hogy ez vajon megfelelően helyzetbe hozná-e a kisebb tartalomgyártókat, kiadókat.

Nagyon fontos részlet, hogy a rendszer működése a tartalomtulajdonosok valóban aktív részvételét kívánja meg, hiszen az általuk biztosított, úgynevezett „referencia file-ok” alapján tudja a YouTube automatikus rendszere beazonosítani a más videóban történő tartalomfelhasználást. A rendszer lehetőségeivel bárki élhet, így tartalomtulajdonosi szempontból a YouTube egy biztonságos hely, ahol a tartalomtulajdonos teljes körű kontrollt gyakorolhat.

Ezzel a jól működő gyakorlattal megy szembe az irányelv 13-as cikkelye, ami azt követeli meg a közzétevő platformoktól, hogy a felhasznált tartalmakról még a feltöltés közben – és az esetleges harmadik feles tartalmak tulajdonosainak jelzése nélkül is - állapítsa meg, hogy kikhez tartoznak a jogok. Ez utóbbi azonban fizikailag lehetetlen. Susan Wojcicki, a YouTube CEO-ja novemberi blogposztjában azt fogalmazza meg, hogy nincs olyan szervezet a világon, aki fel tudná vállalni a fentiek okozta kockázatot.

Wojcicki egyébként szintén a Despacito (az eredeti) példájával érzékelteti a problémát: a videó számos szerzői jogot tartalmaz a hangfelvétel jogoktól kezdve, a kiadói jogokig. A YouTube számos szervezet felé fizet ezek alapján, de néhány jogtulajdonos kiléte ismeretlen maradt. Emiatt a bizonytalanság miatt az új tervezet szerint a YouTube-nak blokkolnia kellene a videót. Ha ezt a fajta kockázatot felskálázzuk a YouTube méreteire - ahol minden egyes percben 400 órányi videó kerül feltöltésre - érthetővé válik, hogy mit ért Wojcicki vállalhatatlan mértékű kockázat alatt.

Árthat az EU kreatív és digitális gazdaságának

A tervezet szövege fejlődött, de a jogi szakértők szerint még mindig nem elég pontosan fogalmaz. A részletek itt nagyon fontosak, mert a tervezetnek a nem szándékolt mellékhatásai nem hogy segítenék, hanem ellenkezőleg, visszafognák és sértenék az EU kreatív és digitális gazdaságát. A 13-as cikkely hatása nem csak a YouTube-ot érintené, hanem minden platformot az EU-ban, nagyokat és kicsiket egyaránt. Ez egyértelműen rossz a tartalomelőállítóknak és a nézőknek is, akik tömegesen szembesülnének olyan esetekkel, ahol a szolgáltatók feleslegesen blokkolnak tartalmakat pusztán azért, mert bizonytalanságok miatt nem vállalhatják a jogi és pénzügyi kockázatok mértékét. Szélsőséges esetben ez akár egy TV-szerű, csak licenszelt tartalmakat közzétehető YouTube-ot eredményezne, és lezárná a felemelkedés jövőbeni lehetőségét az olyan alkotók előtt, mint Szirmai Gergely és Pamkutyáék, akik a nulláról indulva, alulról építkezve lettek százezrek kedvencei.

Pamkutyáék és Szirmai Gergely
Pamkutyáék és Szirmai Gergely

A fiúk a strasbourgi akcióval kapcsolatban bizakodóak, felém úgy fogalmaztak, hogy fantasztikus dolog lenne, ha valódi hatást lehetne elérni a törvényhozásban azáltal, hogy ők, a közvetlen érintettek tudják közvetíteni az európai parlamenti képviselők felé azt, hogy az iránymutatás jelenlegi tervezetét nem szabad megszavazni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a szavazás március 25-28 között fog megtörténni – addigra megtudjuk, hogy magyar YouTuberek tudják-e befolyásolni az európai törvényhozást.

A címben eredetileg tévedésből Brüsszelt írtunk, elnézést - a Szerk.

Szabó Gergő, a YouTube-csatornák építésével és menedzselésével Special Effects Media alapítója
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A kutatócég a közösségi médiás események, vásárlói vélemények feltérképezésében segít.

Az egyszázalékos kampány „Együtt lehetséges!" szlogen alatt fut

Július 15-ig várják a nevezéseket. Négy új kategóriát is indítanak.

Autós, bokszos, hír- és műkereskedő portál is a sales house-hoz került.

Tenderen választották ki őket a borshow szervezői.

hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra március 22-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

JobXperience – HR konferencia a még jobb hangulatú munkahelyekért. Időpont: Április 02. 09:00

Konferencia az influencerek helyes bevetéséről, velük való gyümölcsöző kapcsolat kialakításáról, konzekvens imázsépítésről, hatékony eladásösztönzésről, saját tartalmak gyártásáról, külföldiek adaptálásáról április 4-én!

A CMA nevezései között ismét keressük az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásait! Új versenyünkre, az Influra az elmúlt két év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk. Nevezési határidő: április 11.

Idei kétnapos konferenciánk fókuszában a fogyasztó lesz. Dátum: 2019.04.25-16. Helyszín: Avalon Resort&SPA, Miskolc

hirdetés
hirdetés