hirdetés
hirdetés
hirdetés

Széttartó álláspontok a médiatörvény első vitáján

Többhetes halogatás után általános vitát tartottak tegnap a parlamentben a "sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól" szóló törvényjavaslatról. A Fidesz elégedett saját javaslataival, az MSZP diktátumnak tekinti, az LMP egész nyáron a törvénymódosító javaslatokon fog dolgozni, a Jobbik pedig reklámadót vezetne be.

hirdetés

A "sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól" üléseztek szerdán a parlamentben. A Fidesz által június 11-én benyújtott, médiaalkotmánynak becézett csomagról nyári ülésszak utolsó előtti napján tartottak vitát a parlamentben.

Csak hazugságra lehet válaszolni
A fideszes Rogán Antal kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is. A javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint az internetes orgánumokra. Rogán kiemelte, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza. Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. A válaszadás jogával kapcsolatban korábbi javaslatukat, mely a véleménnyel szemben is lehetőséget biztosítana a válaszadásra módosították, az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni. Rogán Antal az újságírók védelméről szóló passzusokat is üdvözítette, melyek lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíróknak ne kelljen felfedni információforrásaikat, valamint kitért a szerkesztői szabadság védelmére is. A médiaszabályozást a törvény kiterjeszti a lekérhető tartalmakra, illetve az internetes sajtóra is, amire Rogán szerint egyrészt az EU-s irányelvek miatt van szükség.

Mentsük, ami menthető
"Mentsük, ami menthető" - mondta az LMP-s Karácsony Gergely, aki szerint a párt a nyári szünetben is azon fog dolgozni, hogy módosító indítványokat dolgozzon ki a törvényjavaslathoz. A képviselő szerint ez a szabályozás egyáltalán nem differenciált, teljesen eltűnnek a különségek a közszolgálati, kereskedelmi vagy közösségi, az írott elektronikus vagy internetes sajtó esetében. Karácsony szerint az eredeti törvényben vannak olyan megfogalmazások, amelyeket rendkívül tágan lehet értelmezni, akár úgy is, hogy több százezer honlapot kell regisztrálni a hatóságnál. Vágó Gábor LMP-s képviselő a blogok és a közösségi tartalmak esetleges regisztrációjával kapcsolatban fejtette ki aggodalmát, elképzelhetetlennek tartja, hogy a blogokat is regisztrálni kelljen, még ha azokon közéleti tartalmak jellennek is meg. Schiffer András szerint a médiaalkotmény nem tesz mást, mint a kilencvenes évek paradigmáit használva próbál megoldást találni a jelenlegi médianyilvánosság problémáira. A válaszadási jogot kritizáló Schiffer szerint ha az eredeti formájában, a válaszadási joggal együtt fogadják el a törvényt, akkor az LMP át fogja venni a Jobbikhoz közel álló Barikád.hu hírportál szerkesztését.

A Jobbik szerint lassan életképes
A törvényjavaslat a módosítások után "kezd végre életképes formát ölteni" - mondta Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka, aki azonban kifogásolta, hogy a javaslat törölné a sajtótörvényből azt a rendelkezést, hogy a társadalmi szervezeteknek kötelességük tájékoztatást adni a sajtónak. A regisztrációs kötelezettséget is kifogásolta a Jobbik, Novák Előd szerint ez súlyos korlátozás, mert lehetőséget ad arra, hogy később egy kormányrendelettel úgy módosítsák ennek részletszabályait, hogy megakadályozzák egyes sajtótermékek elindulását. A  helyreigazítás kérésének jelenlegi harmincnapos határidejét nem csökkentené, hanem meghosszabbítaná a Jobbik, mert "nem olvasnak minden szennylapot, ezért időbe telhet, amire eljut hozzájuk az információ."

Diktátumnak tekintik
A médiacsomag benyújtásának körülményet kifogásolta Mandur László, az MSZP vezérszónoka, aki szerint egyetlen munkanapjuk sem volt megvizsgálni a három törvény- és két határozati javaslatot tartalmazó csomagot a bizottsági ülések előtt, majd hozzátette, hogy ezért vonultak ki júniusban a bizottsági ülésről. "A tervezet felszínes, és nem tartalmaz világosan megfogalmazott normákat" - idézett Mandur az Európai Újságíró Szövetség véleményéből, majd kifejtette, hogy a hazai újságíró és jogvédő szervezetek szerint a törvény politikai ellenőrzés alá helyezné a hírszolgáltatást, ezért az egész tervezetet vissza kellene vonni. Lendvai Ildikó az önkormányzati média függetlenségéről és a lapok 
objektív felelősségéről beszélt. Lendvai azt szeretné, ha a törvény külön fejezetben foglalkozna a közpénzen fenntartott médiával, amely jelenleg ki van szolgáltatva az állami vagy az önkormányzati politikának. Példaként említette, hogy a Magyar Nemzettel és a Népszavával is megesett már, hogy tudósított egy politikai eseményről, ahol elhangzott valamilyen állítás, ami miatt a lapokat beperelték és kártérítésre is kötelezték. A képviselő azt szeretné, ha a médiaalkotmányban külön rögzítenék, hogy a lapok nem tartoznak felelősséggel azért, ha valaki más állítását megírják.

Támogatják, de módosítanának
Pálffy István, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta, pártja egyetért azzal, hogy a szabályozás alkotmányszerűen terjed ki minden médiatartalomra, azonban módosító indítványokat fognak benyújtani arra vonatkozóan, hogy hangsúlyosabb védelmet kapjon a médiatartalmaknál a házasság, a család és az egyház intézménye.

Reklámadót javasol a Jobbik
A jobbikos Novák Előd szerint be kellene vezetni a reklámadót, ami elsősorban a multicégeket sújtaná, ugyanakkor kedvezményt adna az adó alól azoknak a reklámoknak, amelyek társadalmilag hasznos világképet sugároznak. Schiffer András szerint az állami és önkormányzati cégek reklámjait is szabályozni kellene, hiszen hiába független egy 
sajtótermék, ha a bevételeinek nagy részét – és itt Kósa Lajosra utalt – az önkormányzatok és annak cégei adják. Schiffer szerint időszerű lenne egy reklámkódex megalkotása.

(forrás: MTI, origo)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Egy digitális eseménysorozattal kötik össze a debreceni és budapesti dolgozókat. 

A Vertical Cinema címet kapó film egy dublőrről szól, aki krimiben, kalandfilmben és musicalben is megállja a helyét.

Hosszú távon minden második ember fogyasztási szokásait átalakítja az egészségügyi vészhelyzet világszerte – derül ki az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatásából.

A Médiaunió minden évben kiválaszt egy kiemelkedő társadalmi ügyet, amely kapcsán egy kommunikációs kampány segítségével aktivizálja az embereket, oly módon, hogy mérhető különbséget érjen el a magyar társadalomban. 

A zeneiparhoz hasonló mentőcsomagért is lobbiznak a rendezvényesek. 

hirdetés
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

Ünnepélyes online eredményhirdetésünket videóba ágyazva sugározzuk az evgyara.hu oldalon. Írja fel a naptárjába és drukkolja végig velünk az online közvetítést!

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Mentes-M Díj 2020-ban is! Idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2020 augusztus 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.