hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szakáll és vokál

Nem az számít, hogy online legyél, hanem csak az, hogy mit csinálsz ott. Az a márka, amelyik még mindig a tömegkommunikációban hisz, vesztésre van ítélve – kiabálta a Brand & Music konferencia színpadán a Merlin színházban Alexander Bard svéd szociológus, író és zenész, az Army of Lovers nevű diszkópopzenekar egykori frontembere. A közönség pedig imádta.

hirdetés

„Már rég nincs Iphone-om, mert már nem új, nem elég izgalmas. Eszeveszetten imádom a technológiát, megőrülök a kütyükért” – adta meg az alaphangot a Kreatív Csoport által szervezett Brand & Music konferencián Alexander Bard, aki szerint azoknak a márkáknak, amelyek a mai világot próbálják megérteni, leginkább 18 év alatti, mobiltelefon-függő tinédzserekkel érdemes beszélgetni.

Bardban (http://en.wikipedia.org/wiki/Alexander_Bard) nem az az igazán zseniális, amit mond, hiszen, valljuk be, hallottunk már ilyen gondolatokat másoktól is, jó párszor, hanem az, ahogyan mondja. A kopaszra borotvált, majdnem Engels-szakállas, rövidnadrágos figura egészen szokatlan keveréke az éleselméjű tudósnak (http://en.wikipedia.org/wiki/Netocracy) és a popsztárnak(http://www.youtube.com/watch?v=vYT2aWavXlc), aki maximálisan tisztában van azzal, hogyan kell az ujjai közé csavarni a közönséget, tetszőleges színpadon. Ha kell, akkor cinikus provokátor, ha arra van szükség, ordító őrült, mindeközben pedig őrülten szórakoztató előadó. Mondanánk, hogy György Péterbe kevert Réz András, de van még minimum egy harmadik elem is benne, amit nem tudnánk egészen pontosan megnevezni.
Bard alapvető tétele, hogy a történetírásunk a mai világból nézve teljesen irreleváns hagyományon alapul, és különböző nyersanyagok történetén keresztül meséli el az emberiség útját a majmoktól a kapitalizmusig. Szerinte pont ez utóbbi, az ipari kapitalizmus okolható ezért: a modern történetírás a kapitalizmus és a gyáripar kialakulásával egy időben született, és nem szolgált mást, mint a „gyárosok” hatalmi érdekeit. Szerinte ez akkor teljesen érthető dolog volt, ma már viszont nem erre van szükség, hiszen a fizikai anyagok helyett a mai társadalomban az információ a gazdaság mozgatója. Ezért szerinte az emberiség történetét a kommunikáció történetén keresztül kell elmesélni. A némileg akadémikus, ám annál szórakoztatóbb eszmefuttatás elvezetett addig, hogy a tömegkommunikáció felodódik majd az internet világában, és azok a márkák, akik ezt nem értik, és nem képesek beszélgetni a fogyasztókkal, esélytelenek a sikerre. Bard szerint a márkák a párbeszédben nagyjából két eszközre támaszkodhatnak: a sportra és a zenére. Ez a két univerzális tematika alkalmas arra, hogy segítségével  a legkülönfélébb szubkultúrák megszólíthatók legyenek. A kettő közül is a zene, méghozzá az okosan választott zene az alkalmasabb a figyelem felhívására és megragadására. Márpedig az információn, azaz a médián alapuló globális gazdaság mozgatórugója a figyelem megszerzése. Akinek ez sikerül, pénzre is tudja váltani.
A svéd poptudós után Ralf Lülsdorf, a Magyar Telekom-tulajdonos Deutsche Telekom zenei szponzorációs vezetője,az Electronic Beats sorozat (http://www.electronicbeats.net/)atyja állt a pulpitusra. Vele együtt, ha virtuálisan is, szerencsére megjelent a színpadon egy másik elektronikus zenei legenda, Dieter Meier (http://de.wikipedia.org/wiki/Dieter_Meier), az egykori Yello szintén nem kevéssé extravagáns frontembere is. Lülsdorf bemutatta a Touch Yello (http://www.electronicbeats.net/Events/EB-Events/Electronic-Beats-Classics-presents-Touch-Yello-in-Berlin) nevű projektet, ami során virtuálisan ébresztették újra a zenekart, és ezen keresztül elmagyarázta a telekommunikációs cég szponzorációs stratégiáját. Elmondása szerint az Electronic Beats egyértelműen arra lett kitalálva, amiről Bart is beszélt: bizonyos szubkultúrákban szerették volna a márkanevet mindennél erősebben a zenéhez kapcsolni.
A későbbi előadásokból kiderült még az is, hogy a magyarok leginkább rádión és számítógépen hallgatnak zenét, és rendkívül nyitottak lennének egy bármikor elérhető ingyenes és bőséges tartalmat kínáló zeneletöltési megoldásra. Fizetni viszont, akár néhány száz forintot is, már nagyon kevesen lennének hajlandóak érte. Szintén a Kutatócentrum kutatásából derült ki az a nem túl meglepő dolog, hogy honfitársaink nagy része a popzenét kedveli a legjobban, ezt követi a rock és a metál. Az viszont talán adhat okot meglepődésre, hogy a harmadik legnépszerűbb műfajnak a komolyzene bizonyult. Az úgynevezett alternatív zenéért – jelentsen ez bármit is – viszont nem rajonganak a magyarok, mindössze a válaszadók alig egytizede sorolta ezt a kedvenc műfajai közé. Hallhattunk még a délelőtt folyamán az eladáshelyi zenéről is: Fehér Barbara, a Stylewaker Promotion dizájnmarketing-menedzsere ismertetett egy svéd kutatást, amelyből kiderült, hogy a jól kiválasztott bolti zene jelentősen képes növelni a vásárlók ott eltöltött idejét, és nagyobb pénzköltésre is rá tudja őket venni, míg a rossz választásnak ugyanilyen negatív hatása lehet.

További képekért kattintson!

Bardban nem az az igazán zseniális, amit mond, hiszen, valljuk be, hallottunk már ilyen gondolatokat másoktól is, jó párszor, hanem az, ahogyan mondja. A kopaszra borotvált, majdnem Engels-szakállas, rövidnadrágos, piros zoknis figura egészen szokatlan keveréke az éleselméjű tudósnak és a popsztárnak, aki maximálisan tisztában van azzal, hogyan kell az ujjai közé csavarni a közönséget, tetszőleges színpadon. Ha kell, akkor cinikus provokátor, ha arra van szükség, ordító őrült, mindeközben pedig őrülten szórakoztató előadó. Mondanánk, hogy György Péterbe kevert Réz András, de van még minimum egy harmadik elem is benne, amit nem tudnánk egészen pontosan megnevezni.

Bard alapvető tétele, hogy a történetírásunk a mai világból nézve teljesen irreleváns hagyományon alapul, és különböző nyersanyagok történetén keresztül meséli el az emberiség útját a majmoktól a kapitalizmusig. Szerinte pont ez utóbbi, az ipari kapitalizmus okolható ezért: a modern történetírás a kapitalizmus és a gyáripar kialakulásával egy időben született, és nem szolgált mást, mint a „gyárosok” hatalmi érdekeit. Szerinte ez akkor teljesen érthető dolog volt, ma már viszont nem erre van szükség, hiszen a fizikai anyagok helyett a mai társadalomban az információ a gazdaság mozgatója. Ezért szerinte az emberiség történetét a kommunikáció történetén keresztül kell elmesélni. A némileg akadémikus, ám annál szórakoztatóbb eszmefuttatás elvezetett addig, hogy a tömegkommunikáció felodódik majd az internet világában, és azok a márkák, akik ezt nem értik, és nem képesek beszélgetni a fogyasztókkal, esélytelenek a sikerre. Bard szerint a márkák a párbeszédben nagyjából két eszközre támaszkodhatnak: a sportra és a zenére. Ez a két univerzális tematika alkalmas arra, hogy segítségével  a legkülönfélébb szubkultúrák megszólíthatók legyenek. A kettő közül is a zene, méghozzá az okosan választott zene az alkalmasabb a figyelem felhívására és megragadására. Márpedig az információn, azaz a médián alapuló globális gazdaság mozgatórugója a figyelem megszerzése. Akinek ez sikerül, pénzre is tudja váltani.

A svéd poptudós után Ralf Lülsdorf, a Magyar Telekom-tulajdonos Deutsche Telekom zenei szponzorációs vezetője,az Electronic Beats sorozat atyja állt a pulpitusra. Vele együtt, ha virtuálisan is, szerencsére megjelent a színpadon egy másik elektronikus zenei legenda, Dieter Meier, az egykori Yello szintén nem kevéssé extravagáns frontembere is. Lülsdorf bemutatta a Touch Yello nevű projektet, ami során virtuálisan ébresztették újra a zenekart, és ezen keresztül elmagyarázta a telekommunikációs cég szponzorációs stratégiáját. Elmondása szerint az Electronic Beats egyértelműen arra lett kitalálva, amiről Bard is beszélt: bizonyos szubkultúrákban szerették volna a márkanevet mindennél erősebben a zenéhez kapcsolni.

A későbbi előadásokból kiderült még az is, hogy a magyarok leginkább rádión és számítógépen hallgatnak zenét, és rendkívül nyitottak lennének egy bármikor elérhető ingyenes és bőséges tartalmat kínáló zeneletöltési megoldásra. Fizetni viszont, akár néhány száz forintot is, már nagyon kevesen lennének hajlandóak érte. Szintén a Kutatócentrum kutatásából derült ki az a nem túl meglepő dolog, hogy honfitársaink nagy része a popzenét kedveli a legjobban, ezt követi a rock és a metál. Az viszont talán adhat okot meglepődésre, hogy a harmadik legnépszerűbb műfajnak a komolyzene bizonyult. Az úgynevezett alternatív zenéért – jelentsen ez bármit is – viszont nem rajonganak a magyarok, mindössze a válaszadók alig egytizede sorolta ezt a kedvenc műfajai közé.

Hallhattunk még a délelőtt folyamán az eladáshelyi zenéről is: Fehér Barbara, a Stylewaker Promotion dizájnmarketing-menedzsere ismertetett egy svéd kutatást, amelyből kiderült, hogy a jól kiválasztott bolti zene jelentősen képes növelni a vásárlók ott eltöltött idejét, és nagyobb pénzköltésre is rá tudja őket venni, míg a rossz választásnak ugyanilyen negatív hatása lehet.

A konferenciáról a Trendlabor élőben tudósított majdnem egész nap, további információmorzsák ott.

Szigeti Péter, tartalomfejlesztési vezető
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Fileok

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A flamand szélsőjobboldali párt plakátjait használta fel projektjéhez a menekültekkel foglalkozó belga szervezet.

Steve Wozniak a CIB Bank által szervezett Novathon konferencián tart előadást.

A Winestone Étterem Instagram-kommunikációját nyerte el az online marketinggel foglalkozó ügynökség.

Bo – Live Branding Agency néven folytatják, és egy 27 Names nevű nemzetközi hálózathoz is csatlakoztak.

Nem igazán sajnálják azt, aki emiatt távozott. „A követők fontosak, de a szeretet fontosabb" – állítják. 

hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nyári ráadás! Végleges nevezési határidő: július 31.

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

hirdetés
hirdetés