Becsült olvasási idő: 3 perc
Rádiós piac – vitatott koncessziós díjak
Miközben az országos rádiók még mindig az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) viaskodnak és folyamatosan a magas koncessziós díjakat kifogásolják, addig a Szonda Ipsos és a GfK Hungária legfrissebb kutatásai szerint a helyi rádiók szép lassan több megyeszékhelyen is vezető szerepbe kerültek az országos csatornákkal szemben.

Három vesztett peres eljárás után az ORTT november végén 15 napos határidővel ismét felmondta a Sláger Rádióval kötött műsorszolgáltatói szerződését. Ugyanezt a lépést a médiahatóság már tavaly decemberben is megtette, de sikertelenül, ugyanis a Fővárosi Bíróság idei szeptemberi elsőfokú ítéletében jogellenesnek nyilvánította azt. Az ORTT indoklásában elmondta, hogy a társaság közel egy éve nem fizeti az esedékes műsorszolgáltatási díjat és annak késedelmi kamatait, tartozásának összege így már meghaladja a másfél milliárd forintot. A Sláger vezetősége hangsúlyozta, hogy a testület idei döntésének pillanatában már nemcsak ők, hanem más rádiók is megkérdőjelezik a jelenlegi piaci körülmények között aránytalanul magas műsorszolgáltatói díjak jogosságát.

 A Sláger véleménye szerint az ORTT nem teljesíti a médiatörvényben megjelölt feladatát, amely szerint kötelessége a magyar médiapiacon egyenlő lehetőségeket és kiegyensúlyozott működési körülményeket biztosítani a piac valamennyi résztvevőjének, ezért a rádió felkészült arra, hogy újra megtegye a szükséges jogi lépéseket az ORTT-vel szemben. Állandóan kifogásolt tény a Sláger részéről, hogy a hálózatokat kiépítő adók, mint a Juventus vagy a Rádió1 lassan országos lefedettséget érnek el, ugyanakkor nagyságrendekkel kisebb koncessziós díjat fizetnek, mint az országos rádiók.

Nagy Tamás, a Juventus kereskedelmi és marketingigazgatója némileg árnyaltabban vizsgálja a kérdéskört. A szakember elmondta, hogy a hálózatosodás miatt a rádiónak a korábbinál számottevően magasabb koncessziós díjat írt elő a médiahatóság. Másrészt a hálózatokba kapcsolódó helyi rádiók is fizetnek díjat, sőt a számukra kiszabott összeg is emelkedett a hálózatosodás miatt. Továbbá azt se felejtsük el, hogy a hálózatosodást a médiatörvény engedélyezi, így az ebből adódó, üzletileg esetleg negatív következmények nem az ORTT-t terhelik. Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy a törvény már 1997-ben is elérhető volt – egész pontosan annak 108-as paragrafusa –, amikor a rádiók saját üzleti döntéseik alapján beadták koncessziós díjajánlatukat az országos frekvenciákra, azaz már akkor számolhattak volna a következményekkel és a kötelezettségek teljesíthető mértékével. Ráadásul az az állítás, hogy a hálózatosodás jelentős pénztől fosztott meg bizonyos rádiókat, számokkal alátámasztva jelenleg nem bizonyítható.

Végül a Juventus szemszögéből az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Sláger pont a Juventus elől vitte el az országos frekvencialáncot, azért, mert magasabb díjajánlattal élt, mint a piacot és annak határait jól ismerő Juventus – tette hozzá Nagy Tamás. Míg az országos és a hálózatos rádiók egymással versengenek, addig a Szonda Ipsos és a GfK legfrissebb kutatásöszszegzése szerint sok megyeszékhelyen a helyi rádiók egyre erősebb pozícióba kerülnek. A két cég tavaly szeptemberben indította el a helyi rádiós piacokat felmérő kutatássorozatát, amelynek negyedik része idén szeptemberben zárult, majd ezután összegezték és elemezték az adatokat. A 18 megyeszékhely közül 8 városban – Debrecenben, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Tatabányán, Békéscsabán, Nyíregyházán és Szekszárdon – a helyi rádiók hallgatottsága felülmúlja az országos adók elérését. Egerben, Szolnokon, Győrött, Kaposváron, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Veszprémben és Zalaegerszegen viszont az országos rádiók vezetik a hallgatottsági rangsort. A vizsgálat az egyes térségek helyi rádióinak egymás közti viszonyára is kiterjedt. Békéscsabát, Nyíregyházát, Szekszárdot, Egert és Szolnokot leszámítva – ahol a helyi adók közti verseny szorosnak tekinthető – a többi megyeszékhelyen a vezető helyi rádió jelentős előnyt mondhat magáénak versenytársaival szemben.

Körzetükben vezető helyi rádiók hallgatottsága %-ban
Megyeszékhely Helyi rádiók
Átlagos napi elérés**
Békéscsaba Csaba Rádió
28
Debrecen Rádió FM95
40
Kecskemét Gong Rádió
35
Nyíregyháza Sunshine Rádió*
29
Székesfehérvár Fehérvár Rádió
26
Szekszárd Rádió Antritt
27
Tatabánya Kék Duna Rádió
51
Szombathely Rádió Szombathely
40
Forrás: Szonda Ipsos, GfK
*a Sunshine Rádió és a Danubius elérése megegyezik
**kerekített értékek