hirdetés

Egy Wass Albert-filmmel is lehet veszíteni?

Kádár-sorozat, túlélős Trianon-horror, betyárfilm Rózsa Sándorral, háború utáni állapotok a jövő Magyarországán. Ezek mind Pálfi György filmtervei, amelyek közül legalább kettő megvalósulhat. Az Úr hangja premierjének alkalmából ültünk le a rendezővel beszélgetni, az interjú a Kreatív december számának címlapsztorija. Ebből olvasható most egy rövid részlet online. A teljes verzió a nyomtatott lapban.

hirdetés

Hány futó projekted van jelenleg?

Válasszuk ketté az épp futó projekteket és azokat, amik egyelőre csak az én agyamban futnak. Azok közül, amelyek már elindultak az útjukon, a legfontosabb Az Úr hangja. Ez foglalta le a leginkább a mindennapjainkat az elmúlt 4-5 évben. Emellett Shakespeare Titus Andronicusát rendezem Szombathelyen egy heavy metal-szetting-ben. A Filmalap közben épp elfogadta a Cserna-Szabó András Sömmi című regényén alapuló forgatókönyvünket, ez Rózsa Sándor betyárlegendáriuma egy kis fausti megkísértéssel: húzós, humoros, magyaros.

Voltál valaha az a típusú alkotó, aki előre elképzeli a karrierjét és a nagy műveit? Illetve ezzel szemben a kényszerhelyzetek mennyire határozták meg a pályádat, illetve a rendezői nyelvedet?

Voltak álmaim, de a legtöbb esetben kényszerpályán kellett mozognom. Amibe viszont belevágok, azt teljes szívvel és aggyal csinálom, mindent megteszek az éppen futó projektjeimért. Tiszta lelkiismerettel vagyok mindig épp ott, ahol nem gondoltam volna, hogy leszek.

Ez egyrészt jól hangzik, másrészt erősen kompromisszumos dolognak tűnik.

Muszáj volt rengeteg kompromisszumot kötni. De ezekben mindig elmegyek a falig. Én gyerekkoromban az Indiana Jones-on, a Csillagok háborúján nőttem fel, és mindig azt gondoltam, hogy én ilyen filmeket fogok csinálni. Azért lettem rendező, hogy visszaadjam az akkori 14 éves önmagamnak ezeket az élményeket. Nekem most ez alapján a Venomot vagy a Trónok harcát kellene rendeznem.

Fotó: Koleszár Adél

Ezért próbálkoztál a Toldival és most a Rózsa Sándorral?

Igen! Az elmúlt tíz évemet azzal töltöttem, hogy próbáltam olyan filmterveket létrehozni, amikkel a közönség felé tudok nyitni. Írtunk egy Vadhattyúk-történetet Andersen meséje alapján, és már a Sonyval tárgyaltunk, de beütött a válság, és nem lett belőle semmi. Klipfolyamban képzeltem el, nemzetközi zenészekkel, sztárokkal. Kengo Kuma sztárépítész lett volna a díszlettervezője, már megvoltak a tervei, amikor kútba esett az egész. Ezután elkezdtünk Rejtő Jenő-filmekben gondolkodni, megírtuk a Csontbrigádot, de túl szomorú lett. Aztán női főhősben gondolkodtunk, így vettük elő a Szőke ciklont, és írtunk belőle forgatókönyvet. De a Toldit is azért írtuk, hogy ne csak itthon, hanem külföldön is megnézzék párszázezren, és hogy végre kiélhessem az akciórendezési vágyamat. Végül a Szőke ciklon a Toldival együtt repült a Filmalaptól. Most megint nekiveselkedtünk a Sömmivel.

(...)

Úgy tudjuk, HBO-sorozatterved is volt. Azzal mi a helyzet?

Volt bent egy terv az HBO-nál, azt nem én fejlesztettem, hanem rendezőnek kértek fel. Köbli Norbert írta, és Kádár Jánosról szólt, egy miniszéria lett volna négy részben. De nem lesz végül belőle semmi, az HBO nem csinálja meg.

Kár. Hogy áll a Mindörökké című Tar Sándor-projekt, amelynek utómunkájára két éve közösségi kampányt indítottál? Mi volt annak a produkciós finanszírozása?

Annak a filmnek a felét forgattuk le körülbelül, azért maradt félbe a forgatás, mert közben jött Az Úr hangja, ami a Filmalap által finanszírozott projekt volt. A Mindörökké forgatására Galambos Zoltán és Pusztai Ferenc szedtek össze pár millió forintot. Úgy maradt félbe, hogy elfogyott a pénz. Most főleg rajtam múlik a dolog, le kéne forgatni valamiből a második felét. Pusztai is elkezdte amúgy kérdezgetni pár hónapja, hogy mi lesz ezzel. Nehéz újra rácsatlakozni két év után.

Nehéz úgy folytatni egy ilyen filmet, hogy ne veszítsen aktualitásából? Mintha erősen reflektált volna a jelenre.

Ennél a történetnél az aktualitás még erősödött is. A Mindörökké egy posztapokaliptikus sztori, amely Kelet és Nyugat háborújának hátországában játszódik Magyarországon. Tar Sándor A mi utcánk című könyvének egyik novellája alapján írtuk. Nincs villany, az emberek fegyverrel mászkálnak az utcán, és a főhősünk azt látja, hogy lelőnek a feje fölött egy utasszállító gépet. És ő se arra gondol, hogy ki kéne menteni bárkit, hanem hogy lesz rajta cigi, kaja.

Az Úr hangja nem a legegyszerűbb Lem-regény, miért pont ezt választottad?

Na, ez pont egy kompromisszum volt. Legszívesebben A kudarcot csináltam volna meg Lemtől, ami egy elhagyatott bolygón játszódik, nagy robotok vannak benne, a szereplők pedig felszállnak egy űrhajóra, ahol a társaság felemészti magát. Gyönyörű regény. De arról tudtam, hogy egyszerűen képtelenség lenne rá összeszedni a pénzt. Az Úr hangjáról viszont tudtam, hogy ezt lehetne a legszerényebb költségvetésből megcsinálni. Így is elég idegesítő azt hallani, amikor Pálfi „egymilliárdos sci-fijeként” hivatkoznak a filmre. Ez az egymilliárd pont arra elég, hogy a film ne játszódhasson az űrben, ne legyen benne végig űrhajó, és pont ne tudjanak kietlen tájakon robotok mászkálni. Ez arra elég, hogy rendezzek egy családi drámát, amibe egy kis sci-fit tudunk csempészni. Az összes többi álom.

(...)

A Filmalap történelmi filmterv pályázatára adtál be tervet?

Igen, és a sajtóból értesültem, hogy nem nyertem. Az együttműködésemről akartam meggyőzni mindenkit, úgyhogy egy Wass Albert-szövegre épülő Trianon-sztorit adtam be horrorfilm zsánerben. Azt gondoltam, hogy ezzel nem lehet veszíteni. A funtinelli boszorkányban van egy zárványszerű novella a havasokban bárányokat tenyésztő családról. Ez egy alacsony költségvetésű filmnek készült, az lett volna a címe, hogy 1919, és valóban nem arról szólt volna, hogy Apponyi Albert bánatosan ül az asztalnál a versailles-i kastély egyik termében. A sztori az 1919-es kemény tél alatt játszódik, amikor a családnak menekülnie kell a túlélésért a Fogarasi-havasokon keresztül, eljutnia A pontból B pontba, miközben a bárányokra és a családra farkasok leselkednek. Ez a történet arról szól, ahogy szépen lassan elveszítesz mindent, amiért egy életen keresztül dolgoztál. Veszteséghorror, ami gyakorlatilag egy Cápa-mozi, amelyben benne van Trianon fájdalma is.

(...)

Még több érdekesség és részlet Az Úr hangjáról és Pálfy egyéb folyó ügyeiről a Kreatív decemberi számában olvasható, amelynek beszerzéséről erre találhatók hasznos információk.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!