hirdetés
hirdetés
hirdetés

Őskori aggyal próbálunk eligazodni a jövőben

A homo sapienstől a homo digitalisig – ezt a címet kapta az idei utolsó Telekom MOST Fórum, amelynek résztvevői azt vitatták meg, hogy milyen alapvető módon alakítja át életünket az egyre gyorsabban fejlődő technológia. Képesek vagyunk-e lépést tartani a változással? Vagy nekünk kellene megváltoznunk ahhoz, hogy kontrollálni tudjuk a digitális világot? Azaz a technológia alkalmazkodik hozzánk - ahogy szeretnénk hinni - vagy éppen fordítva? (X)

hirdetés

Az eddigi legnagyobb MOST Fórumot november 27-én, a Magyar Telekom high tech székházának impozáns aulájában rendezték meg rekordmennyiségű érdeklődővel. A futurisztikus érzést fokozta, hogy a meghívott vendégek között olyan szakmák képviselői is felvonultak, amikről sokan valószínűleg még nem is hallottak.

Először Frankó-Csuba Dea innovációs coach érkezett a színpadra, aki rövid előadásában arról beszélt, hogy történelmi időket élünk. Ma már nem a telekommunikációs fordulatot hozó harmadik ipari forradalom határozza meg az életünket, hanem épp a negyedik ipari forradalomba lépünk, ez pedig már nemcsak a környezetünket, hanem magát az embert is megváltoztatja. Az egyre gyorsabban jelentkező radikális technológiai újításokkal olyan tapasztalatok, élmények és lehetőségek nyílnak meg előttünk, amire korábban nem volt példa. Ezek a fejlesztések viszont társadalmunk és emberi létünk eddig teljesen adottnak vett, alapvető biológiai és morális kérdéseit feszegetik. Ráadásul, míg korábban generációk álltak rendelkezésre ahhoz, hogy az emberek hozzászokjanak egy-egy radikális technológiai újításhoz - mint például a könyvnyomtatás vagy a gőzgép-, most valós időben kell tanulnunk és alkalmazkodnunk, olyan gyorsan érkeznek az újabb technológiák. Frankó-Csuba Dea szerint ezek után nem csoda, ha néha nem találjuk a helyünket ebben a világban. A hardverünket és a szofvterünket 50 ezer éve nem upgrade-elték – mondta arról, hogy alapvetően ugyanúgy működünk, mint az első homo sapiensek, miközben a világ egyre gyorsabban változik körülöttünk.

Frankó-Csuba Dea
Frankó-Csuba Dea

Frankó-Csuba Dea azonban azt is hangsúlyozta, hogy az újítások nemcsak kihívást, hanem rengeteg lehetőségeket is rejtenek magukban, ha elég céltudatosan állunk hozzájuk. Az innovációs coach szerint mikor egy új technológiával találkozunk, fel kell tennünk a kérést, hogy miért is van szükségünk erre. Alapvető a jó képzelőerő is, hiszen a múltból nem mindig tudunk tanulni. A harmadik legfontosabb dolog a tudatosság, hiszen vannak olyan fejlesztések is, amelyeknek a hatásait egyelőre még nem tudjuk felmérni - ez esetben jobb nem alkalmaznunk ezeket, hiába lennénk képesek rá. Frankó-Csuba Dea szerint ezek olyan tanácsok, amiket nemcsak azoknak érdemes megfontolniuk, akik a munkájuk során foglalkoznak technológiai újításokkal, hanem a hétköznapi életünkben is hasznosak lehetnek.

Az innovációs coach bevezetője után megérkezett a többi vendég is a színpadra: dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője, Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere és Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.

Máté Krisztina és Meskó Bertalan
Máté Krisztina és Meskó Bertalan

Máté Krisztina, az est moderátora először arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit - illetve egy applikáción keresztül a hallgatóságot -, hogy vajon az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog lesz-e a jövőben. Egyetértés volt abban, hogy ez valószínűleg így lesz, a kérdés már csak az, hogyan lehet ezt megvalósítani. Wéber Mátyás szerint egy ponton túl nem az a fontos, hogy mindenkihez elér-e az internet, hanem hogy képesek vagyunk-e a technológiát szervesen és hasznosan implementálni az emberek életébe. Ebben pedig már az államnak is nagy felelőssége van.

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató arról beszélt, hogy most például semmilyen, az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos információhoz nem férünk hozzá, csak ha elmegyünk egy ellátóhelyre – kórházba, rendelőintézetbe. Mintha úgy vezetnénk egy autót, hogy a műszerfalán semmiféle visszajelzés nem érkezik a működéséről. Szerinte fontos lenne, hogy folyamatosan legyen alapvető mennyiségű információnk a testünkről, annyi, amennyi az egészségmegőrzéshez szükséges – ehhez a technológia részben már rendelkezésre is áll. De nem szabad átesni a ló túloldalára, hiszen pusztán az információtól nem leszünk szakemberek. Dr. Meskó Bertalan szerint a jövő az olyan egészségügyé, amelyben a beteg nemcsak passzív szereplő, hanem az orvos partnere a gyógyításban és a gyógyulásban.

Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője hangsúlyozta, hogy lefedettséget és a hálózat gyorsaságát tekintve világviszonylatban is nagyon jól állunk Magyarországon, de abban van még mit fejlődnünk, hogy hogyan és mire használjuk ezt. Hozzátette, hogy ma már nem az a kérdés, hogy van-e internetünk, hanem hogy milyen: elvárjuk, hogy a felhasználói élmény mindig, mindenhol és minden eszközön ugyanolyan jó legyen. Viszont mivel egyre több eszközünk használja a hálózatot, ez a szolgáltatóknak is kihívást jelent. Szilas Gábor úgy fogalmazott, hogy azon dolgoznak, ne nekünk kelljen alkalmazkodni a technológiához, hanem az alkalmazkodjon hozzánk.

Szóba került az is, hogy milyen morális kérdéseket vet fel a legújabb technológiák használata. Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetőjeként elmondta, hogy az MI és a gépi tanulás nem valami távoli dolog: rengeteg területen lehet már használni, és sokszor észre sem vesszük, ha a hétköznapi életünkben ilyen megoldásokkal találkozunk. Szerinte a mesterséges intelligencia nem olyasmi, ami egyszer csak betoppan az életünkbe és mindent megváltoztat, hanem problémavezérelten, fokozatosan épül be a mindennapjainkba az ügyfélszolgálatok chatbotjaitól kezdve a vezetéstámogató rendszerekig. A legfontosabb morális kérdés pedig az intelligens gépekkel kapcsolatban az, hogy hogyan osszuk meg jól a felelősséget ember és gép között.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológia önmagában nem teszi jobbá az életünket, a felhasználás minőségén van a hangsúly, ez pedig már nem a gépeken, hanem az emberen múlik. Mindenképpen szükség van kulturális változásra: a technológiai fejlesztések mellett az ezekhez való viszonyulásunkon is dolgoznunk kell.

 A beszélgetést online közvetítettük, teljes hosszában itt megtekinthető:

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Bejelentették: várható az új arculat és a b2b-profil további erősítése is 2020-ban.

Úgy volt, hogy nem lesz hivatalos mörcs karácsonyra, de aztán észhet tért a cég.

Az árnyalat hivatalosan persze nem a kólásdobozról kapta a nevét, hanem nemes egyszerűséggel „klasszikus kéknek” hívják.

Robert De Niro saját gyűjteményének darabjait is felajálotta a könyvhöz.

A fenntarthatóság jegyében állt össze a két nagy múltú amerikai vállalat.

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

hirdetés
hirdetés