„Mindenképpen pozitívum, hogy kiderült: nem lehet hosszú távon működni anélkül, hogy a műsorszolgáltatók fizetnék a díjakat” – mondta Ugodi Tibor, a Rádió1 kereskedelmi igazgatója. Nagy Tamás, a Juventus kereskedelmi igazgatója pedig kiemelte: a létrejött megállapodás arra utal, hogy az ORTT végre hajlandónak mutatkozik a díjak újratárgyalására. A Kreatív Intern értesülései szerint a Danubius már tárgyal is a médiahatósággal, de a Juventus és a Rádió1 is szorgalmazza a megbeszélések megkezdését.
A Sláger szerződésének meghosszabbításával és a fizetendő díj mérséklésével kapcsolatban tehát a piac szereplőinek nincsenek különösebb kifogásai, inkább a körülmények vetnek fel aggályokat. Ugyanis egyértelműen látszik: az ORTT-nek kényszerű kompromisszumot kellett kötnie annak érdekében, hogy hozzájuthasson az őt megillető pénzösszeghez. Vagyis nem feltétlenül saját hajlandóságából ült le tárgyalni valamennyi rádióval a díjak korrigálásának ügyében, hanem csak a Slágerrel állapodott meg a módosításról, hiszen más lehetősége – miután a kétszeri szerződésbontás sem vezetett eredményre – nem nagyon maradt.
Az ORTT) december elején a médiahatóság megállapodott a Sláger Rádióval az 1997-ben kötött szerződés módosításáról. A tárgyalások értelmében az országos kereskedelmi rádiónak 2004-től majdnem 40 százalékkal alacsonyabb koncessziós díjat kell fizetnie. A döntés a többi rádiós piaci szereplőt is bizakodással tölti el az irreálisan magas díjak lehetséges csökkentésével kapcsolatban. Mindeközben szintén december elején lemondott Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke. A volt vezető többször hangsúlyozta, hogy a médiahatóság helyzete ellehetetlenült, az esetek döntő többségében határozatait, büntetéseit kellő jogerő hiányában nem tudja érvényesíteni.
A médiumok általában sikeresen fellebbezhetnek a döntések ellen. Hűen tükrözi ezt a Sláger Rádió példája is, hiszen az országos adó egy éve tartozik az esedékes műsorszolgáltatói díjjal, amit az ORTT kétszeri szerződésbontással sem tudott behajtani. De említhetnénk a két országos kereskedelmi tévét is, amelyek szintén több ízben sikeresen kibújtak a médiahatóság büntetései, legutóbb a szintén decemberben esedékes elsötétítés alól.
Az ORTT december 5-i ülésén egyhangú szavazással döntött a Sláger Rádióval kötött műsorszolgáltatási szerződés módosításáról. Az ORTT és a rádió közös sajtóközleménye szerint az elmúlt napok egyeztetéseit követően a felek megállapodtak abban, hogy a kereskedelmi rádió vállalja a szerződés szerinti hétéves koncessziós díj megfizetését azzal a feltétellel, hogy a testület méltányos – a jelenleginél 40 százalékkal alacsonyabb, egymilliárd forintos – díj ellenében újabb öt évre, 2009-ig meghosszabbítja a Sláger 2004-ben lejáró műsorszolgáltatói szerződését.
A médiahatóság november 22-én mondta fel második alkalommal a műsorszolgáltatói szerződést 15 napos határidővel. Azzal indokolta döntését, hogy a rádió több mint egy éve nem fizette a műsorszolgáltatói díjat, illetve annak késedelmi kamatait, így a tartozás összege meghaladta a másfél milliárd forintot. Bogdán Tibor, az ORTT jogi képviselője elmondta, hogy a megkötött írásos szerződésmódosítás, -hosszabbítás csak abban az esetben lép jogerőre, ha a Sláger a megállapodás szerint az elkövetkező hónapokban kifizeti a 2004-ig esedékes teljes frekvenciahasználati díjat.
A rádiós piac szereplői már hoszszabb ideje sürgetik a műsorszolgáltatói díjak mérséklését, mivel egybehangzó véleményük szerint azok irreálisan magasak a jelenlegi magyarországi piaci helyzetben, de európai összehasonlításban is. A szerződésben foglalt összegeket a rádiók képtelenek kigazdálkodni, ma itthon szinte nem lézetik nyereséges csatorna.
Az utóbbi egy-két év reklámpiaci recessziója is a legnagyobb mértékben a rádiókat sújtotta. A szűkített büdzsékből rádiós megjelenésre sokszor már nem futja, a rádióreklámok jelentősen veszítettek súlyukból. Erre mutat az is, hogy az Arany Penge Reklámfesztiválon 2001-ben rádió kategóriában nem osztottak díjat, 2002-ben pedig már short listet sem állítottak össze a nevezett alkotásokból.
Ráadásul Magyarországon a rádiók száma aránytalanul magas, ma már meghaladja a 160-at, miközben például a 78 millió lakosú Németországban csupán 224 adó működik. Így a rádiós piacra eső reklámköltés is igen elaprózódik. A Mediagnozis mérései szerint 2001-ben listaáron számolva 13,1 milliárd forintot költöttek a rádiókban, 2002 első félévében ez az összeg 6,5 milliárd forintot tett ki.
| A rádiók listaáras reklámbevételei 2002. január–október (1000 forintban) | |
| Rádió | Összesen |
| Danubius Rádió | 4 271 477 |
| Juventus Rádió | 1 884 186 |
| RÁDIÓ1 | 596 337 |
| Sláger Rádió | 2 756 154 |
Forrás: Mediagnozis | |
