Országosan bebetonozta vezető szerepét az egyetlen országosan elérhető kereskedelmi rádió, a Retro Rádió: a 15 éven felüliek körében a csatornát naponta 1,48 millióan hallgatták 2018 decembere és 2019 februárja között. A második leghallgattottabb rádió a Petőfi (napi 1,3 millió fő), harmadik a Kossuth (1,1 millió fő), ezt pedig a Rádió1 követi (912 ezer fő). A Rádió1 után jelentősen bezuhan az adók hallgatottsága, az ötödik helyen a Dankó Rádió található napi 294 ezer hallgatóval - derül ki a Kantar Hoffmann és a Mediameter által az NMHH megbízásából végzett rádiós hallgatottságmérés idei első adatsora alapján.

Látható, hogy a rádiós piac egészségének nem tett jót a Music FM kigolyózása (az NMHH három évvel ezelőtt egy hét alatt sorozta meg a Music FM-et néhány olyan büntetéssel, ami kizárta a frekvencia meghosszabbításának lehetőségét), a főként Budapest és környékén fogható rádióra ugyanis 2018 utolsó negyedévében naponta átlagosan 474 ezren hangoltak, ezzel a Music FM volt az 5. leghallgatottabb akkor. Az sem látszik egyértelműen, hogy hova tekertek a Music FM hallgatói: a Rádió1 hallgatottsága az év elején éppenséggel még csökkent is a tavalyi utolsó negyedévhez képest, az pedig nehezen elképzelhető, hogy a fiatal generációnak szóló, döntően elektromikus zenét játszó csatorna törzsközönsége a folyamatosan erősödő Retróra hangoljon át – igaz, a Music FM február elején szűnt meg, tehát nem a teljes vizsgált időszakban nem volt elérhető, csak egy részében.

További fejlemény tavaly év végéhez képest, hogy a Sláger FM, amely csak trükközéssel tudott az éterben maradni: a Budapest és környékén fogható csatornát az NMHH szintén ugyanabban az időben bírságolta meg többször is, amikor AM usic FM-et, és ők sem voltak jogosultak a frekvenciahosszabbbításra. A helyzetet végül úgy oldották meg, hogy a Slágert átköltöztették a Rock FM 95,8 MHz frekvenciájára, amely egyben a közösségi formában működő rockcsatorna fennállásának végét is jelentette. A Sláger ugyanakkor az idei évben egyelőre nem vesz részt az adatszolgáltatásban: a Civil Rádió, a Karc FM, a Klasszik Rádió, a Klubrádió, a Magyar Katolikus Rádió, a Mária Rádió és a Trend FM mellett a Sláger is zárt adatkezelést kért a hallgatottsági adataikra (ergo nem jelenik meg az NMHH által publikált adatsorokban).

Budapest

A rádiók budapesti hallgatottsági adataiból még inkább kitűnik az, hogy a top5 rádiók közül az egyik megszűnt, a másik pedig zárt adatkezelést kért: a Sláger 2018 végén még a második meghallgatottabb budapesti rádió volt napi 153 ezer hallgatóval, míg a Music FM a negyedik volt 131 ezer fős táborral. A listavezető Rádió1-nek 177 ezer napi hallgatója volt, míg a 3. helyen álló Retrónak 151 ezer.

2019 első két hónapjában a felállás ezzel szemben a következő volt: első Rádió1 182 ezres hallgatottsággal, második a Retro 171 ezerrel, harmadik a Kossuth 150 ezerrel, negyedik a Petőfi 121 ezerrel, ötödik pedig az Inforádió 32 ezerrel. Ez nem jelenti azt, hogy a Slágert ennél kevesebben hallgatják, egyszerűen csak az NMHH nem jelentetheti meg azt a kutatás összegző anyagában.

Ezen gyakorlat ellen a Kreatív már többször is felemelte a hangját, ugyanis értelmezhetetlen gyakorlatnak gondoljuk, hogy egy közpénzből finanszírozott hallgatottságmérésben azon rádiók, akik nem elégedettek a végeredménnyel, eltitkolhatják a nagyérdemű elől a közönségük méretét.

Szokásjog alapján engedik a titkosítást

Egy tavalyi cikkünkhöz ennek kapcsán is tettük fel kérdéseket az NMHH-nak. A hatóság első körben lényegében a szokásjogra hivatkozott, amikor azt írta, hogy „minden közönségmérésben bevett gyakorlat biztosítani az ügyfeleknek az adataik bizalmasan történő kezelését".

Azonban mivel egy közpénzből működő kutatás esetén az lenne a minimum, ha az érdeklődő állampolgár bármikor betekinthetne az összes adatba, hiszen ő (is) fizetett értük, újabb kérdéseket küldtünk az NMHH-nak, amely megismételte: „minden közönségmérésben bevett gyakorlat biztosítani az ügyfeleknek az adataik bizalmasan történő kezelését. Bár elvileg előfordulhat, hogy egyes csatornák, akik valamiért elégedetlenek a méréssel, párhuzamos méréseket rendeljenek meg, ugyanakkor kijelenthető, hogy ez a rádiós piacnak – benne a vezető rádióknak – nem érdeke" - írták, és hozzátették, az NMHH célja az egységes méréssel a rádiós piac fellendítése volt, így nem tudtak és nem is akartak eltekinteni az egyes piaci szereplők érdekeitől.

Szerintük „természetes reakció, hogy különösen a gyenge mérési eredményeket produkáló rádiók ellenőrizni kívánják a mérési eredményeket, a kutatást végző konzorcium tagjai azonban jelentős tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi cégek, és tudomásunk szerint eddig senki sem jutott az NMHH által finanszírozott méréssel nem egyező eredményekre."