hirdetés
hirdetés
hirdetés

Óriási baj lesz a rendezvénypiacon

A rendezvényszervezést érintő legfrissebb szabályokkal, az állami szerepvállalással és a megbízók elvárásaival foglalkozott a Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetségének (Maresz) országos konferenciája a Hélia hotelben, március 29-én.

hirdetés

Teljesen átalakított pályán játszhat a rendezvényipar: új kormány, új turizmusfejlesztési stratégia, Új Széchenyi Terv, új rendezvényszervezési szabályok. Nem meglepő, hogy a Maresz március 29-én megrendezett éves konferenciáján alig lehetett széket találni, sőt a délután kettéváló esemény kisebbik termébe alig lehetett beférni.

A szakma érdeklődését elsősorban az új szabályozás miatt átrendeződött piaci helyzet kötötte le. A délelőtti plenáris ülés színpadán egészen fajsúlyos kifli foglalta el a színpadot: Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Csomós Miklós, turizmusért felelős főpolgármester-helyettes, Horváth Gergely, a Magyar Turizmus vezérigazgatója, Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és Molnár József, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ elnöke. A beszélgetést Szebeni Zsolt, a Turizmus Kft. ügyvezető igazgatója moderálta, de később a közönség is kérdezhetett, és a lehetőséggel itt éltek is sokan, pedig a hazai konferenciákon általában ilyenkor kínos csend uralkodik.

Leginkább a kormányzati hatalmat megtestesítő Nemes Andreát kérdezgették az aktuális változásokról. Felmerült egyrészt a szórakozóhelyek megregulázása miatt hozott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet, amely egy kalap alá helyez egy Corvintetőn megrendezett Rewind-bulit és egy céges karácsonyi ügyfélpartit. Ez egy sor problémát vet föl - a kötelezően előírt tanfolyamoktól az értelmetlenül bonyolult engedélyeztetési eljárásokig. Másrészt olyan részletek is felmerültek, mint az élőzene áfa-kulcsának változása, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény következményei. A kormány Nemes Andrea helyett egy mosolygós videóüzenetet is küldhetett volna, a Kreatív tudósítójának ottléte alatt ugyanis senki semmire nem kapott érdemi választ.

A beszélgetés résztvevői Fotó: Photomarketing

Néhány kormányos reakció: “Amennyiben probléma merül fel kérem, juttassák el hozzánk, és megpróbálunk tenni az ügy érdekében.” “Mindent igyekszünk megtenni a szakma érdekében.” “A munka most kezdődött, ezért részleteket nem tudok elmondani”, stb. A beszélgetés többi szereplője kicsivel több konkrét választ adott.

A konferencia 11.30-kor eljutott az első ünnepélyes pillanatig, ekkor adták át ugyanis a Maresz díját Faragó Hildának, aki számos rendezvényszervezéssel foglalkozó szakkönyv írója, az Ibusznál kezdte pályafutását, sok más fontos pozíció mellett a Nemzeti Turisztikai Bizottság titkári pozícióját is betöltötte. A Maresz díját egyébként a tagok jelölései alapján ítélik oda évente egyszer.

Mi a különbség Barcelona és Budapest között?

Ezt követően a Barcelona Convention Bureau igazgatója, Ayri Garrigosa tartott egy inspiráló előadást arról, mit kellene tennie Budapestnek, hogy egyszer elérje az üzleti rendezvényszervezés (MICE - Meetings, Incentives, Conferences, Events) kategóriában a nemzetközileg egyik legsikeresebb város szintjét.

Ehhez mindenek előtt 37.8 millió eurós költségvetésre, vagy ennek legalább felére lenne szükség, a barcelonai szervezet ugyanis ennyiből gazdálkodik. Az előadás egyik fő üzenete az volt, hogy erős szervezetet kell létrehozni, amelyben rang tagnak lenni, így lehet kiszolgálni a nemzetközi igényeket, és így könnyebb számon kérni a tagságot.

Fotó: Photomarketing

A spanyol tapasztalatok után a Magyar Turizmus szárnyai alatt működő Budapesti Kongresszusi Iroda igazgatója, Ferenczy Anikó lépett a színpadra, és adott pillanatfelvételt arról, mi van most a budapesti konferenciapiacon. 2010-ben 537 nemzetközi konferencia volt, ez lényegesen jobb, mint 2009. Budapest a nemzetközi konferencia-városok rangsorában jelenleg a 13. helyen áll, első Bécs, második Barcelona, harmadik Párizs. Szintén kiderült, hogy egyre több nemzetközi esemény szerveződik egyetemi, oktatási helyszíneken, a klasszikus kongresszusi központok aránya pedig csökken. A legtöbb magyarországi nemzetközi konferencia kis létszámú, 50-149 fő között van a résztvevők száma. Ez nem meglepő, hiszen igazán nagy tízezres tömeget vonzó eseményt a helyszínek korlátozott befogadóképessége miatt nem lehet, vagy nagyon nehéz Magyarországon megszervezni. Ferenczy Anikó elmondta azt is, hogy folyamatosan egyeztetnek a szakmával. Ennek egyik eredménye az április elején elinduló nemzetközi MICE-kampány is, ami a budapesti konferenciahelyszíneket népszerűsíti. A jövőbeni tervek között szerepel egy Budapestről szóló MICE-film és aktívabb kapcsolat a külképviseleti irodákon keresztül.

Ügyfelek és a rendelet

A délután első beszélgetésén négy megbízót (Márta Irén - Holcim, Kováts Botond - Samsung, Sipos József - Unicredit, Oros Attila - BMW) faggatott Bakró-Nagy Hédi a multinacionális cégek rendezvényes elvárásairól és a várható büdzsékről. Az egyes cégek képviselői elmondták, az adott szektorban mik a preferenciák eseményekkel kapcsolatban, illetve megfogalmazták az általános elvárásokat: érdekes, izgalmas helyszín, elegendő mellékhelység, jó minőségű ételek, minden apró részlet a helyén legyen. A megbízók azt is elmondták, sokszor a pályázó ügynökségek még arra sem veszik a fáradtságot, hogy a korábban más cégnek is kiajánlott rendezvényes ajánlatról leszedjék az előző cég nevét. A Samsung képviselője elmesélte az eddigi legnagyobb rendezvényük részleteit, amire 300 újságíró és 2700 partner látogatott el. A kivetített filmből az is kiderült, hogy a látogatók között ott volt az elnökünk, Schmitt Pál is. A beszélgetés végén összegződött a tanulság: a megbízók tulajdonosi szemléletet várnak a rendezvényszervezőktől, és a legfontosabb a bizalom.

Fotó: Photomarketing

Igazán nagy tömeget a “Mi változik a West-Balkán-tragédia óta?” című szekció vonzotta. Miután Tatorján István, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részéről ismertette a biztonságos rendezvényszervezés legfontosabb lépéseit, Semsei Rudolf, a Maresz alelnöke lépett színpadra, és vázolta a rendezvényszervező szakmát jelenleg leginkább lázba hozó jogszabállyal kapcsolatos, fent már említett aggályokat.

Az alapprobléma, hogy a törvény az üzleti eseményeket ugyanúgy szabályozza, mint a lakosságnak szóló bulikat. A Maresz azt szeretné, ha a jogszabály hatálya alól kikerülnének az üzleti célú rendezvények, vagy ha legalább azon részek módosulnának, amelyek rettenetesen megnehezíthetik a rendezvényszervezők munkáját. Ilyen például, hogy zárt térben 300 fő feletti létszámra számító rendezvény engedélyeztetését az épület üzemeltetőjének kell benyújtani, a Maresz azt szeretné, ha ez átruházható lenne a rendezvény szervezőjére. A rendezvénytartási engedélyt a jegyző adhatja ki, húsz napja van erre, de be kell vonnia egy sor szakhatóságot, egy múzeum esetében például még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

Szabadtéri rendezvényeknél a jegyzőhöz kötelező benyújtani például az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését is, ami egy hónapokon át szervezett szabadtéri ügyfélparti esetében teljesen értelmetlen formaság. Az új szabályok indokolatlan adminisztrációs terhet tesznek a rendezvényszervező ügynökségekre, ezért a Maresz folyamatosan próbálkozik, hogy a kormány módosítsa a törvényt. Semsei Rudolf az előadás végén ígéretet tett arra, hogy a szövetség mindent megtesz a törvény módosításáért. A teremből ezután az előtérbe ömlött a tömeg, ahol a főként rendezvényhelyszíneket és ételeket kínáló standok mellett olyan vadvirágmag-keveréket kínáló rovásírásos cég is képviseltette magát, amely kifejezetten céges ajándéknak szánja a díszes csomagolású növénymagokat.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Spanyolországban elért bevételük 3 százalékától szabadítaná meg őket az új törvénytervezet.

Kína tiltakozik, szerinte az Egyesült Államok kettős mércét alkalmaz.

A bevásárlóközpont nem csak ügynökséget vált, de meg is újul 2020-ban.

A márka helyett az újrahasznosításé lesz a főszerep a kupakokon.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 21.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Ismerd meg a legújabb üzleti trendeket és módszereket, majd próbáld ki a tanultakat március 4-én!

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Gondolatok és példák gyógyszeripari szakemberektől: patient journey map, társadalmi felelősségvállalás, élményközpontú PR, dezinformációk az oltásellenességről és további érdekes témák!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyon

Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

A verseny célja, hogy egy olyan díjat indítson el az FMCG, és az ezzel a szegmenssel szorosan összefüggő Horeca-piac számára, amely felhívja a figyelmet az elmúlt év sikeres innovációira a fogyasztók, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar területén. Nevezési határidő: április 3.

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók

hirdetés
hirdetés