hirdetés

Öntevékeny hangművészek műhelye. A pécsi elektronikus zenei szak

A PTE művészeti képzésének részeként indult elektronikus zenei szaknak műhelymunkával és elsősorban nem piaci szemlélettel, ám a technológiai fejlődéssel mégis szoros összefüggésben olyan kreatív embereket sikerült kinevelnie, akik azóta nemcsak, hogy Magyarország arcát teremtették meg a nemzetközi elektronikus zenében, hanem trendalakítóként maguk is újra megtermékenyítették a hazai közeget. A szakirány vezetőjével, Kovács Balázzsal beszélgettünk, valamint Lázár Gábor, Mikolai Martin és Bartha Márk példáján keresztül kutattuk ennek okait és hátterét a Kreatív decemberi számában. Ebből olvasható itt egy részlet.

hirdetés

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán működő Elektronikus zenei médiaművészet szakirány, illetve a pár éve ott kialakult közeg nem az a fajta műhely, amelyre azt lehetne mondani, hogy „az elektronikus zene MOME-ja”: nem termeli a kreatív munkásokat, és nem elsősorban a piaci integráltsága teszi egyedülállóvá, ennek ellenére fontos szerepe lett abban, amilyen kép (illetve hang) kialakult itthon és nemzetközi szinten az új és innovatív magyar elektronikus zenéről. Mégis, alapvetően kísérletező kedvű embereknek segített elhelyezkedni a kulturális iparban. Ezt pedig a műhely nem az uniformizálás és a normatív szemlélet útján érte el.

A kísérleti szemlélet irányelv a munkában is

Az alkalmazott zene területén helyezkedett el Bartha Márk, aki a szakirány indulásakor csatlakozott a műhelyhez. Pár hónapot töltött előtte a BME villamosmérnöki szakán, és miután azt otthagyta, kilátástalannak érezte a helyzetét. Szinte ismeretlen volt számára akkoriban az elektronikus zene, de új dolgot is akart tanulni, a technikai tudás pedig, amit a szakon kapott, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy később kiismerje magát az eszközrendszerben, ami a mai napig meghatározza a munkáját. 

Bartha Márk

A Pécsen tanult szemléletről azt mondja Bartha, hogy a kísérletezés és a konvenciók nélküli alkotás megtanulása nagyban segít a gyakorlati feladatok megoldásában is. „Ez nagyon felszabadító volt akkor is, és azóta is meghatározó irányelv maradt számomra.”

Bartha Márk a színházi területen helyezkedett el, de filmekkel és animációkkal is dolgozik: zenéket ír, hangkulisszákat tervez és valósít meg, de előfordul, hogy dalokat kell szereznie, vagy éppen zenészeket megkeresnie egy konkrét feladattal. Az évad elején a Trafóban mutatták be Az Ügy című darabot, amiben a Soharóza kórussal dolgozott együtt, amikor pedig beszéltünk, épp az Egyesült Államokban dolgozott a Stereo Akt társulat tagjaként: az eredetileg budapesti Promenád darabot Baltimore-ba és Albuquerque-be hívták meg azóta, és helyi viszonyokra adaptálták. Keveredik benne a helytörténet, a társadalmi témák és a kísérleti mozgószínház.

Részlet az előadás amerikai verziójából
 

Részlet az előadás amerikai verziójából

„A nézők egy buszon ülve utaznak keresztül a városon, aminek legkülönbözőbb pontjain a városi képbe illeszkedve (vagy épp ellenkezőleg) rövid, pop-up jelenetekben jelennek meg a busz körül a szereplők. Az én feladatom ebben egy élőben szerkesztett hangjáték összeállítása és annak könnyen kezelhető megtervezése, hogy távozásunk után nélkülünk is tudják játszani. Ebben számomra a legkülönlegesebb rész a lokális zenei különlegességek, zenei történelem felkutatása, ami az előadás zenei anyagához nagyban hozzájárul” – mondja a projektről Bartha.

Részlet az előadás amerikai verziójából

Részlet az előadás amerikai verziójából

Nem a pozicionálás a lényeg

Az Elektronikus zenei médiaművészet szakirányt 2008-ben kezdte el szervezni Kovács Balázs akkori kollégáival, Vidovszky Lászlóval, Szigetvári Andreával és Bolcsó Bálinttal. 2010-ben sikerült végül először meghirdetni a képzést. Kovács említi Kerestes Szabolcs nevét is, aki előzőleg éveken át próbált hasonló képzést akkreditáltatni, sikertelenül. „Az adminisztratív és szervezeti követelmények miatt nehéz létrehozni új képzési területeket, ami nem tesz jót annak, hogy a felsőoktatás gyorsan tudjon reagálni a környezetében zajló folyamatokra” – mondja.

A képzésnek kezdettől fogva műhelyjellege volt, és nem csupán azért, mert adott esetben lehetőség nyílt saját hangszerek építésére, hanem mert a PTE Művészeti karjának organikus részeként, a közös órák révén a szakirány hallgatói folyamatosan kapcsolatba kerültek más képzőművészeti ágak hallgatóival, és fordítva. Cél volt a művészeti ágak közti együttműködés, ez a szakirány leírásában is olvasható a hivatalos honlapon. 

„Szerencse, hogy (művészeti) egyetemen vagyunk, ahol rengeteg más, általunk előre nem is sejtett területről érkező inspiráció érheti a srácokat” – mondja Kovács, aki azt is hozzáteszi, hogy elsősorban azok alkották a célcsoportjukat, akik öntevékenyen készítettek elektronikus művészeti munkákat. A képzés lényegében ezeknek az embereknek engedett és enged teret önmaguk fejlesztésére, és ehhez eszközöket ad a kezükbe. 

„Ez egy erősen kísérletező, autodidakta, öntörvényű és ugyanakkor egészen összetartó és kreatív közeg, amelyet nem feltétlenül érdekel, hogy az underground és akadémikus között pozícionálja magát, és amely inkább visszafelé szereti tanulni a művészet-, zene- és művelődéstörténetet” – mondja, illetve hozzáteszi, hogy a tanmenet összeállítása során fontos szempont a képességek egy szintre hozása. Azaz leegyszerűsítve, hogy a programozásban erősek számára például több alkotóművészeti kurzust adnak, valamint fordítva, hogy egyensúlyba kerülhessenek a különféle kompetenciák.

Lázár Gábor

Kovács Balázs elmondása szerint eddig a szaknak összesen 21 végzettje van, akiknek egyik része tovább tanult, a másik, nagyobb része pedig az iparban helyezkedett el, és ebbe épp úgy beletartozik a filmzene, a sound design készítése, mint a színházi munkák vagy kiadók menedzselése.

Köztük van többek között Lázár Gábor és Mikolai Martin is, velük is beszéltünk a képzésről, illetve annak pályájukban betöltött szerepéről: mindez a cikk teljes verziójában olvasható, a decemberi Kreatívban.


Hogyan juthatsz Kreatívhoz? Hát az újságosoknál!

A magazin gyönyörű, vaskos, 1290 forint, és ezekben a Relay és Inmedio üzletekben biztosan megtalálod:

Budapest: Allée, MOM, Mammut, Hegyvidék Központ, Aréna, Savoya Park, Campona, budaörsi Tesco, óbudai és soroksári Auchan, Váci utca, Városház utca, repülőtér T2

Batthyány tér HÉV, Deák tér, Kálvin tér, Ferenciek tere, Árpád híd, Örs vezér tere, Déli pályaudvar, Klinikák, Népliget, Nyugati pályaudvar, Lehel tér, Blaha Lujza tér, Ferenc körút megállók

Debrecen (Malompark, Tesco, Árkád, vasút), Győr (Árkád és Győr Plaza), Kecskemét (Március 15. utca), Komárom (Igmándi utca), Miskolc (Tesco, Auchan), Nagykanizsa (pláza), Nyíregyháza (Korzó), Orosháza (vásárcsarnok), Pécs (Árkád), Sopron (Széchenyi tér, Tesco), Szeged (Árkád), Székesfehérvár (Alba Plaza, Auchan), Szolnok (Volán üzletház), Szombathely (vásárcsarnok, vasútállomás), Tatabánya (Vértes Center), Veszprém (Kossuth utca, buszpályaudvar), Zalaegerszeg (Tesco, buszpályaudvar)

Ha inkább online rendelnéd meg a példányodat vagy szétnéznél az előfizetési csomagok között, akkor erre tovább!

Puskár Krisztián
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!