hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nyolc százalékkal csökkent a kutatási piac

Az elmúlt évben 8 százalékkal lett kisebb a magyarországi kutatási piac, a költések nemzetközi szinten is csökkentek. A költségorientált beszerzések és a nyomott árak az ügynökségekre és a megbízókra egyaránt veszélyt jelentenek – áll a Piackutatók Országos Szövetsége piaci jelentésében.

hirdetés

2009-ben a magyarországi kutatócégek által végzett kutatások értéke 15,6 milliárd forint volt, ami az előző évi 17 milliárdos értéktől 8 százalékkal marad el. A piac lassú, de folyamatos növekedése tehát a múlt évben megtört, és a két évvel korábbi szintre esett vissza – ismertette az eredményeket Jakab Áron, a PMSZ elnöke. A hazai cégek árbevételét gyarapította ezen felül az az összesen 1,4 milliárd forint értékű projekt, melyet – jellemzően regionális központként – külföldi ügynökségeknek közvetítettek.

Az ESOMAR kutatói világszervezet nemzetközi statisztikája szerint a kutatási piac világszinten is csökkent, nominális értéken 3,7 százalékkal – számolt be Mészáros József, a szervezet hazai képviselője, a PMSZ elnökségi tagja. Az Európai Unió valamennyi országában romlott az iparág teljesítménye, kivéve Bulgáriát, amely az online kutatások szolgáltató központjává vált. A piac abszolút méretét tekintve Magyarország világszinten a 38. helyet foglalja el.

Az egy főre eső kutatási költés (7,77 USD) alapján a közép-kelet-európai régió középmezőnyének tetején állunk (Csehország és Szlovénia előz meg bennünket), jócskán lemaradva viszont Ausztria mögött, ahol közel két és félszer magasabb a fejenkénti költés. A világszinten első Egyesült Királyságban egy főre 52,55 dollár jut.

Számokat kérnek az ügyfelek

A PMSZ iparági statisztikájából kiderül, hogy a hazai iparági bevételek túlnyomó többsége, 85 százaléka belföldi ügyfelektől származott, ami némileg meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Több országra a megbízások hat százalékánál terjedt ki a kutatás. A büdzsék 83 százalékát kvantitatív, tíz százalékát kvalitatív, míg hét százalékát egyéb típusú kutatásokra (desk research, másodlagos elemzések stb.) költötték, közelítve a korábbi évek számait, illetve a nemzetközi arányokat.

A kvantitatív ágon belül folytatódott a trendszerű eltolódás a személyes kérdezések irányából az egyéb, olcsóbb módszerek felé. Ugyan a legnagyobb hányadot a költésekben még mindig a személyes adatfelvétel teszi ki, de évről évre kisebb arányban: míg 2007-ben 45, 2008-ban pedig 41 százalék volt a súlya, most már csak 33 százalékkal részesedik a teljes piacból. A telefonos adatfelvétel aránya tizenhat százalékra emelkedett, és nőtt a forgalom- és közönségmérés hazai hányada is. A postai úton bonyolított megkérdezések aránya évek óta 4 százalék körül áll.

Az online kutatás, noha egyre több ügyfél alkalmazza, értékben nem hozta az általánosan várt növekedést, jelenleg hét százalékot hasít ki a teljes költésből – mondta el Barcza Enikő, a PMSZ elnökségi tagja. Ennek hátterében szintén az éleződő árverseny áll. Újonnan megjelent szereplők dömpingárakkal és sokszor megkérdőjelezhető szakmai színvonalon kínálnak adatfelvételt az ügyfeleknek, illetve alvállalkozóként kutatócégeknek. Régiós összehasonlításban az online arányát tekintve Magyarország jól áll (egyedül Szlovénia előz meg bennünket), de a nemzetközi átlagtól jelentősen elmaradunk. Világszinten ugyanis már a teljes költés 22 százalékát teszik ki az internetes kérdezések, igaz, a meghatározó piacok eltérő struktúrájából adódóan az online forgalom- és közönségmérés csak egy százalékot képvisel.

Beszerzési árlenyomás

A válság negatív hatásai a hazai kutatási piacot is elkerülhetetlenül érintették, a tavalyi iparági statisztikában már csökkenést prognosztizált a PMSZ. „A reklámköltések közel húsz százalékos visszaeséséhez viszonyítva a kutatási iparág relatíve jól teljesített, de a kutatóknak minden eddiginél keményebben kellett dolgozniuk ezért” – értékelte az eredményeket Jakab Áron. A válság elméletileg plusz kutatási igényeket is generálhatott volna, azonban a gyakorlatban inkább a reflexszerű költségvisszafogás érvényesült. A nagy megrendelőnek számító multik nemzetközi szinten vágták meg a büdzséket, és még drasztikusabban csökkentették helyi költéseiket. Ez a konszolidációs taktika alapvetően hibás, a hektikus időszakban még inkább szükség van a változó piac ismeretére, a kutatás hozadéka pedig sokkal nagyobb, mint az ezen megspórolható költség.

A válság miatt elmaradt, illetve a méretben csökkentett vagy módszertanban egyszerűsített projektek mellett a hazai piacon a legnagyobb problémát a nyomott árszínvonal, a sok éve tartó, öngyilkos árverseny jelenti, amelybe a nagy szereplők, illetve mára a prémium pozíciójú ügynökségek is beszálltak – értékel a jelentés. Az ESOMAR idei árszínvonal-összehasonlítása szerint Ausztriában 95 százalékkal drágább a kutatás, mint Magyarországon, Franciaországban pedig 3,7-szeres a szorzó.

A megrendelések egyre több ügyfélnél kerülnek a kutató vagy marketinges szakemberektől beszerzőkhöz, akik hajlamosak a kutatást egyszerű műszaki paraméterek alapján leírható tömegáruként kezelni, a szakmai kompetenciák és tapasztalat, a piacismeret és a hozzáadott érték megkülönböztetése nélkül. A költséglefaragás érdekében komoly módszertani kompromisszumok születnek, lényegesen magasabb szakmai tartalom mellett is el lehet bukni tendereket néhány ezer forintos árkülönbségeken. Ezzel pedig a megbízó közvetlenül is rosszul jár. A PMSZ szerint egyre „okosabb” kutatásokra lenne szükség, a lefelé tartó árak pedig nemcsak a fejlesztésekre, de a minőség megtartására sem adnak lehetőséget a hosszabb távra tervező kutatócégeknek.

A költségorientált beszerzés megkönnyíti azon piaci szereplők és új belépők érvényesülését, akik csekély szakmai háttérrel és tapasztalattal, illetve megkérdőjelezhető módszertannal és alacsony minőséggel, azonban – akár irreálisan – alacsony árakkal versenyeznek. Ennek eredményeként pedig az ügyfél jár rosszul – zárja a PMSZ.

 

A felmérés háttere
A PMSZ a széles körű felmérést a teljes piac több mint kilenctizedét adó húsz ügynökség adatszolgáltatása és cégszintű becslések alapján, a Professzionális Piackutatók Társasága közreműködésével készítette el.

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A márka nevét veszi fel az Aréna és a chill zóna, a Dreher 24 pihenőszigetet kap, az Asahi a VIP-ben jelenik majd meg.

Új évaddal folytatódhat az elmúlt évek egyik legsikeresebb TV2-es műsora, az Exatlon Hungary.

Bár csak 2022-ig jelentették be a felfüggesztését, a kormány tervezete 2023-ban sem számol belőle bevétellel.

Eric Tveter a UPC közép-kelet-európai szárnyának sikeres eladását követően vonul vissza. Az új vezér a Vodafone-tranzakció lezárásáig fogja ezt a posztot betölteni.

Eközben új női online bulvármagazint indítottak, több másik portáljukat pedig átpozicionálják.

hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nevezési határidő: július 5.

hirdetés
hirdetés