Nőhet a reklámok mennyisége főműsoridőben

Módosítana a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos törvényen a kormány. Egy erről szóló javaslatot nyújtott be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke – vette észre az Azonnali. A módosítások a tervek szerint már idén augusztustól életbe lépnének a lap szerint.

Lehet játszani a főműsoridővel

A törvénytervezet rámutat, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2018. november 14-én módosította a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó korábbi irányelvet. Az AVMS-ként rövidített új irányelv rendelkezése szerint, hogy a műsorszolgáltatók nagyobb rugalmassággal rendelkezzenek a reklámok időbeli elosztása tekintetében, a módosítás az óránkénti reklámkeret helyett tágabb időkeretet biztosít a reklámok megjelenítésére.

Ezt az európai irányelvet venné át a médiatörvény mostani módosítása, mely szerint a közzétett reklámok időtartama a 6.00 és 18.00 óra közötti időszakban, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakban átlagban nem haladhatja meg ezen időszakok húsz-húsz százalékát. Ez lényegében nagyobb mozgásteret, így nagyobb reklámidőt biztosítana a reklámozóknak és a tévéknek a legértékesebb, 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti főműsoridős időszakra vonatkozóan.

Több bulvár, kevesebb híradó?

A módosítás szerint változnak a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók – lényegében az RTL Klub, a TV2 és a köztévé – híradásaira vonatkozó szabályok. Mint arra az Azonnali rámutat, az új szabályozás eltörli a reggeli kötelező tájékoztatást a tévékre nézve (ennek eddigi időtartama 15 perc volt), valamint korlátozza az esti időtartamát is, mely továbbra is legalább húsz perc, viszont augusztustól legfeljebb negyvenöt perc lehet. Felső korlát eddig nem volt, csak minimum. Mint arra az Azonnali rámutat: az RTL híradója kedd este például 54 perces volt, akárcsak a TV2-é.

Rádiók esetében legalább tíz (korábban 15), legfeljebb negyvenöt perc lenne a reggeli hírkvóta.

A bulvárjellegű tartalmaknak is nagyobb teret ad a törvényjavaslat. Korábban azok a hírek, amelyek „nem a demokratikus közvélemény tájékoztatását” szolgálták – vagyis például a bűnügyi és bulvártartalmak – egy hírműsor húsz százalékánál nem tehettek ki többet éves átlagban. Ez az arány most 35 százalékra emelkedhet.

Pornót is lehet sugározni, kötöttségekkel

A legszigorúbb, VI. kategóriába sorolt műsorszámokat is érinti a változás, ebbe a kategóriában jellemzően a pornográf tartalom és a nagyon durva erőszak tartozik. Ezeket eddig nem lehetett lineáris szolgáltatásban, vagyis hagyományos tévés műsorfolyamban közzétenni, mostantól lehetséges, de csak úgy, ha biztosítják, hogy kiskorú ne férhessen hozzá. Ez az adásidő megválasztásával, az életkor ellenőrzésével, illetve más, műszaki megoldás alkalmazásával lehetséges a tervezet szerint.

A rádiókat is érinti

Átalakulnak a magyar és európai műsorokra vonatkozó kvóták arányai is. Az európai műsorszámok aránya 25-ről 30 százalékra nő, a magyar marad 10 százalékos.

Ennél érdekesebb változás talán, ami a rádiók frekvenciajogát és tulajdonosi hátterét érinti. Az egyik ilyen, hogy a rádiófrekvenciák eddig hét évre kiosztott időszakát tíz évre növelnék (a tévék esetén továbbra is tíz év maradna a jogosultsági idő), a lejárat utáni meghosszabbítás lehetőségét pedig 5-ről 7 évre (tévék és rádiók esetében egyaránt).

A médiatörvény szerint eddig egy szolgáltató vagy egy országos, vagy két körzeti és négy helyi adót üzemeltethetett. Az új szabályozás szerint, aki analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb négy körzeti és hét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy tizenkilenc helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére jogosult. Ez alól kivételt képeznek a közösségi és a tematikus adók.