hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mit tett a technológia a sporttal?

Közhely, hogy a technológia alapjaiban változtatja meg a világot. Különösen azért, mert nehéz pontosan megragadni, mit és hogyan alakított át az elektromosság, a digitális fotózás vagy például a drót nélküli kommunikáció. Még egy szűk területen, a sportban is nehéz ennek a felmérése. Mégis, most egy cikk erejéig legyen az a mottónk, hogy gyorsabban, magasabbról, többet! Az első Tour De France tangóharmonikáitól és a húszas évek olimpiáinak századmásodperces pontosságú kronográfjaitól a robotautókig és tovább. 

hirdetés

A legkisebb baj talán a gyorsasággal van. Az emberek többsége meg szokott lepődni, de több mint száz éve tudunk gyorshajtani. A száz kilométer per órát először Camille Jenatzy lépte át La Jamais Contente (Az Örök Elégedetlen) nevű elektromos versenyautójával 1899-ben, a kétszázat pedig Fred Marriott Rocket nevű gőzhajtású kocsijával 1906-ban. A robbanómotor napjai csak ezután következtek be. Arra pedig évtizedeket kellett várni, hogy az autóversenyzés ne a halállal való kacérkodásról szóljon.

Sebességet mérni egy kilométeren vagy egy mérföldön nem bonyolult feladat, ha az autók repülőrajttal indulnak el: v = s/t. Egyedül az idő vet fel kérdéseket, ez viszont jobban látszik más sportágaknál. Az első modern olimpián a stopper volt a modern technológia, az 1920-as világversenyen már a másodperc századrészére pontos kronográfok voltak a bírók kezében. A módszer azóta sokat változott: másodpercenként több száz képet készítő kamerák vannak a beérkező úszók feje felé szerelve, elektromos jellel és kürtökkel indítják a futamot, szenzorok vannak a startkőben és a medence falában.

Egy dolog nem változott: még mindig századmásodperc pontossággal jelzik ki az eredményeket. Pedig a 2012-es londoni olimpia előtt az Omega már elbüszkélkedett azzal, hogy milliomod másodperces technológiával is rendelkezik. Viszont a FINA szabályozás szerint az ötven méteres medencében a medence két fala között lehet plusz három centiméter eltérés, amennyiben mindkét oldalra szerelnek beütőpaneleket. Egy ezredmásodperc alatt egy olimpiai úszó alig millimétert halad, így a milliszekundumok értelmetlenek maradnak, világ pontatlan, kár hazudni magunknak.

Kamera által világhíresen

Nem csak a pontosság javulhat, vannak sportok, amelyeket a technológia tett befogadhatóvá. Elég csak egy pár képet megnézni valamelyik korai Tour de France versenyről, hogy lássuk, egyéni küzdelmekről és helyi rajongásról szólt a verseny. Fülig koszos, a versenytársakba kapaszkodva cigiző vagy borozó versenyzők, tangóharmonika, és esetleg néhány távírókábel a távolban. Ma Franciaország egyik legkomolyabb exportcikke a verseny, amit a biciklizés iránt egyáltalán nem érdeklődők is néznek, csak épp utazós műsorként. A szurkolók tavaly óta azonnali GPS-es adatokat, meteorológiai számokat nézhetnek a közvetítés közben. A Dimension Data és az IBM által felépített rendszer kétezer különböző adatot rögzített mind a kétszáz versenyzőről folyamatosan.

Döntés és jóérzés kérdése, hogy mi jut ki a képernyőre. Dave Haas, a Race Across America bicikliverseny IBM által támogatott versenyzője reggelente pirulányi rádiós szenzort nyelt le, hogy pontos adatok legyenek a testének maghőmérsékletéről. Akár azt is nézhetnénk, mennyire vannak kiszáradva vagy kifáradva a versenyzők.

Ahogy a Tour de France-t csak látványos, nézhető sporteseménnyé tette a távközlés és a szenzoros technológia, úgy tette egyszerűbbé a modern maratonversenyek lebonyolítását. Az esetenként nagy csoportokban beérkező versenyzőknek azért tudnak pontos időeredményt mondani, mert a célba érést rádiófrekvenciás chip jelzi. Pont olyan, ami a kapunyitókban vagy a bolti lopásgátló rendszerekben van. Épp csak ahelyett, hogy sípolni kezdene, rögzíti, hogy a versenyző milyen idővel haladt át a kapun. A kevesebb résztvevővel rendezett versenyeken a feladatra elég egy, a beérkező futó által megszakított lézer és egy nagy sebességű kamera, de egy több ezer fős maratonon a lézernek maximum az afterpartin jut szerep.

Mindegy hol a néző, mindegy van-e pilóta

A technológia nem csak a verseny eldöntésében jelenhet meg: a szabályok kreatív értelmezését is segíti, hiába maximalizálta a FIA a versenyistállók által a Forma-1-es futamok helyszínére szállítható mérnököket. De már közel egy évtizede is mosolyogva újságolta McLaren csapat technológusa, hogy a csapat másik fele egy nagy-britanniai műszaki bázison nézi a valós időben megérkező adatokat az ottani képernyőkön. Azóta a rendelkezésre álló távközlési technológia, a szenzorok ára és mérete és a szuperszámítógépek sebessége is jelentős fejlődésen ment át.

Nem is a Forma -1 technikai értelemben véve a legizgalmasabb autósport már. Létezik egy elektromos autókkal – tudják, amilyenekkel az első sebességi világrekordokat felállították – űzött verziója, és idén indul a Roborace nevű, emberi pilóták nélküli verzió. Az új sport elégtétel lehet mindenki számára, aki az elmúlt tíz évben azzal a hittel ment el robotfoci-versenyre, hogy totyogó robotok helyett gyors akciót fog látni.

A bíró is lehet robot

A partjelzőt – bocsánat, asszisztenst – részben már most le lehetne cserélni gépre. Létezik olyan technológia, amely több kamera képe alapján, a játékosok csontvázát követve képes eldönteni, lesen volt-e a labda elrúgásának pillanatában a csatár. A gólvonalat is figyeli már videobíró. Teniszben a sólyomszem-rendszer mondja meg, szintén kamerák alapján, hogy vonalon belül vagy kívül ért-e földet a labda. Nem is az a kérdés, hogy mikor lehet mesterséges intelligen­ciára cserélni a futballbírókat. Sokkal inkább az, hogy ha elkészülne az első gépi látás és gépi tanulás alapú technológiai megoldás a problémára, hány évtized lenne bevezetni. A csupán a meccs egy aspektusát figyelő gólbíró-technológia használata a mai napig nem általános, pedig a gépi látásnál jóval egyszerűbb technoló­giára épül.

Vannak természetesen más iskolák is. Az ultimate frisbee meccsek, ami a frízbizés focija nagyjából, többnyire bíró nélkül zajlanak, feltételezik, hogy a játékosok meg tudják beszélni a szabálytalanságokat. Ahol bevonnak bírót – ez az amerikai profiliga –, ott is azért teszik, hogy a játék tempóját növeljék.

A cikk a Kreatív júniusi printszámában jelent meg először a Magyar Telekom által támogatott sportipari összeállításban.

Szedlák Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!