hirdetés
hirdetés
hirdetés

Gyerekkomunikációs konferncia -tudósítás

Mit gondol Simon Zsolt kislánya a Kreatívról?

Lerántjuk a leplet, kiderül, hogy kiknek a gyerekei árulták el médiafogyasztási szokásukat a Kreatív stábjának. A videó mellett beszámoló a Kisemberek, nagy pénz című konferenciánkról, letölthető prezentációkkal.

hirdetés

Főleg fiatal marketinges nőket vonzott a Kreatív Csoport szervezésében zajló Kisemberek, nagy pénz című konferencia, ami a 4-14 éves gyerekeknek szóló kommunikációt helyezte fókuszba. Bár a közönség zöme épp csak duplaannyi idős volt, mint akikről az előadók beszéltek, mégis mindenki a homlokára csapott a 13 éves Scott Campbell fotóját látva: a fiú érdeklődéssel vegyes csodálkozással figyeli a kezében tartott walkmant,ugyanis erre cserélte le az iPodját egy hétre. Az 1995 után születettekről szóló érzékletes példát Lövenberg Balázs, a Karmamedia stratégiai igazgatója hozta és elmondta, hogy Campbell hiányolta a véletlenszerű lejátszást és csak pár nap múlva jött rá, hogy a kazettának két oldala van.

A konferencián lelepleztük a médiacelebek gyerekeit, akiket médiafogyasztási szokásukról kérdeztünk.


Nem egységes csoport
„Magyarországon két dologhoz ért mindenki: a foci és az ifjúság témához. Hiszen vagy van gyerekünk, vagy voltunk gyerekek. De az is igaz, hogy minden generáció a következő generációt butábbnak és szegényesebbnek gondolja” – kezdte előadását Steigervald Krisztián, a GfK fogyasztási cikk szektor szektormenedzsere. Magyarországon a 4-14 évesek között 600 ezer fiú és 530 ezer lány van, de szerinte őket nagy merészség lenne homogén csoportnak nevezni. A szakember háromfelé bontotta az említett korosztályt: az első az óvódás, kisiskolás és a szülőhöz erősen kötődő 4-8 évesek csoportja, a másodikba a 8-12 évesek tartoznak, 12 évnél pedig biológiai szempontból húzott határt Steigervald Krisztián, ekkor ugyanis az agy eléri végleges térfogatát, ami megváltoztatja annak működését.

„A 4-14 évesek havonta 2800-3000 forintot költenek el, ami 1,1 millióval beszorozva nem kis vagyont jelent” – mondta a szakember, ugyanakkor elárulta azt is, hogy piackutatóként erről „a célcsoportról nagyjából nem tudunk semmit”.

RTL-t néznek és magányosodnak
Médiahasználatukról az hangzott el, hogy a 4-14 éveseket nem könnyű tematikus csatornán elérni, mert ők is, mint a szülők, RTL Klubot néznek. Az interneten naponta 159 percet töltenek, a szülő azonban nem feltétlen kérdez rá, hogy milyen oldalon járt a gyerek.

Ezt támasztotta alá Kurucz Imre, az NRC Piackutató kutatási igazgatójának előadása is, aki szerint egyedül ül az internet elé a 3-6 évesek 11 százaléka, a 7-10 évesek 47 százaléka és a 11-14 évesek 80 százaléka.

Steigervald Krisztián a magyar gyerekek elmagányosodásáról is szót ejtett, a világban hat valós barátja van a gyerekeknek, Magyarországon ez 5,5, ami azonban szembeötlőbb eltérés, az az online barátok száma: 1,6 az átlag, itthon pedig 3,3.

Kurucz Imre prezentációjából az derült ki, hogy a 7-10 és 11-14 évesek a leginkább játszanak a világhálón (95 és 85 százalék) és magas a zenehallgatás aránya is (62 és 86 százalék). Nem meglepő, hogy az iskolai feladatok megoldása, tájékozódás, e-mailezés és chatelés az idősebb gyerekeknél jóval hangsúlyosabb. Chatelésre, beszélgetésre MSN-t a 7-10 évesek 42 százaléka, a 11-14 éveseknek pedig a 85 százaléka használ.

Az NRC azt is felmérte, hogy kattintottak-e már internetes reklámra a gyerekek: hat éves korig 26 százalék mondott igent, a 7-10 éveseknek a 39 százaléka, míg a 11-14 éveseknek több mint a fele, 51 százaléka.

Realitástól függ a hatás
Berta Judit pszichológus arról beszélt, hogy a médiatartalmak hatása nagyban függ attól, hogy a néző mennyire ítéli reálisnak a látottakat. Ugyanis minél valószerűbb egy esemény, annál inkább képes a befolyásolásra. A hat év alattiak például a tévében látottakat teljes mértékben azonosítják a valósággal, csak 7-9 évesen állapítják meg azt, hogy a tévéprogramok jó része fikció.

A pszichológus szerint a 4-14 évesek a reklámok legkitartóbb nézői, a hirdetések értéket közvetítenek számukra , hogy mi a jó, mi a rossz, támasztékot jelent az eligazodásban. Berta Judit ugyanakkor azt problémásnak tartja, hogy a reklámok zöme jómódú gyerekekről szól, vagyis azt a környezetet teszi életcéllá amiben ők élnek, noha ez az átlag számára elérhetetlen.

„A feszültséget a realitás és a bemutatott élet közötti ellenmondás adja” – mondta a pszichológus és hozzátette: a reklámok a fizikai kényelemmel kapcsolatos értékre és az egyéni boldogulásra hívják fel a figyelmet, ami elmagányosodáshoz vezethet.

Berta Judit azt is hozzátette, hogy a tévét nem szabad nevelési segédeszközként használni.
 
Véleményvezérek, cserfesek, passzívak
Öt kommunikációs csoportra bontotta a gyerekeket az Ipsos Kid.comm elnevezésű kutatása, amit két évvel ezelőtt 2001 8-14 éves gyerek megkérdezésével végeztek el.

A közvetítő (23 százalék) a barátok körében véleményvezér, de otthon kevésbé vonják be a döntésbe. A passzívnak (24 százalék) kevés kortárs kapcsolata van, nem nyitott másokra, a véleményére sem adnak, és alacsony médiahasználat jellemzi jelentős szülői kontrollal. A cserfesnek (15 százalék) sem hangsúlyos a véleménye, de kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik, sokat kommunikál és elsősorban tévét néz. Az otthoni hangadónak (22 százalék) a családi vásárlásra nagy befolyása van, kevesebb a kortárs kapcsolata, de intenzív és kontroll nélküli médiafogyasztó. Ezzel szemben intenzív és tudatos médiafogyasztó a véleményvezér (16 százalék), nyitott mindenki irányába, sokat kommunikál és a barátok, valamint a szülők is hallgatnak a véleményére.
 
Az offline világ unalmas
A gyerekeknek az offline fizikai valóság hosszú unalmas dolognak számít – ezt már Lövenberg Balázs, a Karmamedia stratégiai igazgatója mondta előadásában, aki egy Douglas Adams idézettel kezdte prezentációját: „Minden olyan dolog, ami már akkor is létezett, amikor megszülettél, normális”. Éppen ezért az 1995 után születetteknek a mobiltelefon olyan, mint a tévé, mindig is volt, és nem értik, miért beszélnek online-ról és new médiáról, valamint a könyvtár sem értelmezhető számukra, hiszen várni kell az információra.
 
Minimax policy: nincs játékpuska-reklám, vagy Tom&Jerry
„Lehet-e az üzletet vegyíteni némi jóérzéssel? Lehet-e nyereséges a közszolgálati tartalom? Igen” – kezdte kérdéssel és válasszal előadását Lakits Péter, a Chello Central Europe-hoz tartozó Minimax vezetője.

Bár a piacon nagyon sok gyerekcsatorna van – Cartoon Network, Jim Jam, Disney, Nickelodeon, Bebe TV, Baby TV, Kids.Co – a tíz országban jelen lévő Minimax attól egyedi Lakits Péter szerint, hogy erőszakmentes, odafigyelnek a helyi érzetre és az edutainmentre, vagyis a szórakoztatva tanítani funkcióra.

A Minimaxon nem futhat olyan mese, ami öncélú erőszakról szól üzenet nélkül, küzdelmet például úgy ábrázolnak, ha például fociznak, vagy a világmegmentés a cél. Ezen kívül a reklámokat is megszűrik, játékfegyver hirdetést nem lehet látni a Minimaxon. A csatorna dobhat vissza hirdetést, mivel a pénzüknek 85 százaléka a kábeltévés partnerektől származik, és csak 15 százalék jön a hirdetésekből.

Az előadások sorát Simonfalvi Ildikó, a Medical Tribune szerkesztője a Gyermekévek.hu ismertetőjével zárta. A februárban indult portál célcsoportja a szülők és a pedagógusok, számukra hazai szakemberek adnak tájékoztatást. Erre azért van szükség, mert a prezentáció szerint „az interneten mindenre és mindennek ellenkezőjére is bőségesen vannak megbízható(nak látszó) információk”.

"Szoktatok reklámokat nézni? IIIIgeeeeeeeen!"
Pajor Attila, a Mediaedge:cia pénzügyi igazgatója, aki a Radiocafé 98.6-on a Reklámvilág című műsort is készíti, tavaly saját kislánya óvodás csoportjában, a Táltos Oviban készített egy riportot a médiafogyasztásról. "Én pedig egyébként néha nem tévézek egész nap" A riport meghallgatható itt!


 
Letölthető prezentációk

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A megbízást a korábban az észak-amerikai piacot kezelő Universal McCann nyerte.

A modellváltás már a következő tanév kezdetétől érvényes lenne. A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetői azt írják, a sietség oka nehezen érthető.

Az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi szervei jutottak erre a megállapításra online razziáik után.

A hó eleji 40 ezerről március végére 30 ezerre csökkent a napi összes reklámszpot száma az NMHH jelentése szerint.

Baranyi Bálint senior account lesz az ügynökségnél

hirdetés
hirdetés

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.