hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mire jók a versenyszabályok?

Az erős versenyben a szabályokat betartva kell küzdeni, a beszűkült erőforrásokat pedig kreativitással és innovációval lehet bővíteni - hangzott el az Országos Reklámkonferencia plenáris ülésén. Egy Krisna-tudatú pedig arról beszélt, amit adunk, azt kapjuk vissza.

hirdetés

Az elmúlt évek legszemélyesebb plenáris ülésével kezdődött az idei Országos Reklámkonferencia Egerszalókon. A rendezvény szakmai igazgatója, Szabó Ákos - az Adaptive Media üzletfejlesztési vezetője, az IAB Hungary elnökségi tagja - olyan előadókat hívott meg, akik a társadalomtudomány, a spiritualizmus és a kultúra felől közelítették meg a konferencia fő témáját, a valóságot.

Szabó Ákos és a plenáris ülés előadói
Fotók: Földi Tamás

A három előadó Fülöp Márta, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos igazgatója, Sivaráma Szvámi Mahárádzsa, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelki tanítómestere és Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt, bennük a szakmai igazgató személye volt a közös pont. Szabó Ákos elmondta, hogy az elmúlt években a gazdasági válság mellett egy úgynevezett életközepi válsággal is szembe kellett néznie: az addigi projektszemléletén a pszichológia, a spiritualizmus és a kultúra segítségével próbált változtatni. Az eltelt időszak tapasztalata alapján a konferencia igazgatója úgy gondolja, hogy a válság nem akkora tragédia, mint amekkorának az emberek gondolják, hiszen azt jelenti, hogy az addigi valóság megkérdőjeleződik, és valami újat kell választani, vagyis a válság a választásról szól.

Hiperversengő a mai piac

„A múltban a hagyományos szervezetek stabil közegben működtek, ám a globalizálódó piac, a technikai változások nyomán a hosszú előreláthatóság helyett az itt és most reagálása az uralkodó. Az átlátható közegből egy bonyolult, komplex közeg lett. Szerte a világon a szűkülő piac és erőforrás a jellemző, és ezért a verseny is egyre keményebb, erőszakosabb” – vázolta a jelent Fülöp Márta, aki a versengés pszichológiájával foglalkozik.

Fülöp Márta

A tudományos igazgató szerint nagyon fontos a versengés célja és tárgya, mert más a tétje, ha a „hol és ki vagyok”, vagy ha a fennmaradás számít. Így, ha leszűkül a célok száma, akkor egy-egy vesztés is nagyobb jelentőségű, és fennáll a veszélye annak, hogy a versenytársból ellenfél helyett ellenség lesz. Márpedig ha ellenségként értelmezik a versenytársat, akkor olyan eszközöket is bevetnek, amik nem felelnek meg a versenyszabálynak, ilyen lehet az agresszió, vagy a csalás – figyelmeztett Fülöp Márta és hozzátette: „A hiperversengésnél nehéz látni, hogy a rövid távú előny hosszú távon egyéni veszteséghez vezet.”

Ezután a verseny és a bizalom kapcsolatáról beszélt a szakember és egy évente elvégzett amerikai kutatás eredményét ismertette, ami azt a meglepő eredményt hozta, hogy minél erősebb egy üzleti szektorban a verseny, annál nagyobb a bizalom. Fülöp Márta szerint az a cég lehet sikeres a piacon, ahol szabályosan teljesítő, az erős versenyközegben is a maximumot kihozni tudó munkatársak dolgoznak. Ilyen esetben megnő a munkatársak iránti bizalom és megspórolható a kontrolálás.

Persze sok minden múlik a kulturális közegen – egészítette ki az előadását Fülöp Márta egy, a Science magazinban megjelent, a normák működéséről szóló kutatás eredményével. Ebben a 33 országot érintő munkában ő is részt vett és az derült ki, hogy a sereghajtó Magyarország - utána már csak Észtország és Ukrajna következett – normák tekintetében laza. Pedig a szakember szerint a gazdasági fejlődésnek és a GDP-nek nem kedvez, ha egy országban túl kötöttek, vagy túl lazák a normák.

Győzelem és vesztés

Az sem mindegy, hogy egy győzelem, vagy vesztés szabályos vagy szabálytalan környezetben zajlott – derült ki a pszichológus előadásából. A fair győztes ugyanis oda tud fordulni a veszteshez, aki miután túltette magát a szomorúságán, annál keményebben dolgozik egy későbbi győzelem érdekében. A szabálytalanul szerzett győzelem viszont senkinek sem jó: a győztes távolodik a vesztestől, hallgat a csalásról – ami izolációhoz vezethet -, a vesztes pedig az új, kreatív dolgok helyett ideges, dühös, energiáit a bosszúra fordítja.

„A szabálytalan verseny desturálja az alkotókészséget, a vesztes gyanakvóvá válik, márpedig, ha nincs bizalom, akkor több kontrollra van szükség” – hangzott el az előadásban.

A kulturális különbség a győzelemre és a vesztésre adott reakciókban is megnyilvánul: Fülöp Márta egy kínai és magyar felmérést ismertetett. Ezek alapján az ázsiai országban ha győznek, ha vesztenek, akkor is további energiabedobással küzdenek. Ezzel szemben a magyarokra győzelem után a deaktiváció a jellemző, vagyis a válaszok szerint „kieresztünk”, míg vesztés után a feladás faktor az erős.

„Önök ebben a közegben élnek, győznek, vesztenek” – zárta előadását Fülöp Márta, és azt tanácsolta, hogy az erős versenyben is a szabályokat betartva kell küzdeni, a beszűkült erőforrásokat pedig kreativitással és innovációval lehet bővíteni. Szerinte ez költséghatékony, és elkerülhető vele a destruktivitás.

Iskolába járunk

A valóságot akkor értjük, ha tudjuk, hogy kik vagyunk, de ennek megismerésébe nem sokat fektetünk – mondta előadásában Sivaráma Szvámi Mahárádzsa. Ennek egyik oka, hogy nincs olyan oktatás, amelyik ebben segítene nekünk, viszont olyan van, amelyik megmondja, hogy milyenek legyünk és minek feleljünk meg. „Magyar vagyok. Marketinges vagyok. 35 éves vagyok. Apa vagyok. Annyiféle azonosságunk lehet, de ezek nem állandóak” – hívta fel a figyelmet a tanító.

Sivaráma Szvámi Mahárádzsa

Ráadásul a globalizáció és a fogyasztói kultúra is azzal kecsegtet, hogy mindenki úgy élhet, mint egy New York-i, de ez Sivaráma Szvámi Mahárádzsa már csak azért sem igaz, mert „nincs ennyi forrás ezen a szerény kis Földön, ahol közel hétmilliárd ember él. Kellene még vagy hat bolygó”.

„Itt élünk ezen a földön, élvezzük az életet, pedig védikus szempontból ez nem is az otthonunk, hanem az iskolánk. Az iskolában pedig nem úgy viselkedünk, mint otthon, az iskolában nem tehetünk akármit, és onnan csak egyetlen dolgot hozhatunk el: a tudást” – mondta el a Krisna-tudatú vezető.

Sivaráma Szvámi Mahárádzsa arról is beszélt, hogy vallástól függetlenül van egy közös célja az embereknek: mindenki boldog akar lenni, ami szintén nem jön automatikusan, csak akkor, ha értik a világot.

„A világnak van egy törvénye, hogy amit adunk, azt kapjuk vissza, tehát ha jót adunk, akkor jót kapunk vissza” – ezt annak kapcsán jegyezte meg a tanítómester, hogy a hallgatóságot arra biztatta, ellensúlyozzák a cselekedeteit. Hiszen a marketingesek felébresztik a szükséget, olyat próbálnak eladni, amire van szükség, de olyat is, amire nincs. Sivaráma Szvámi Mahárádzsa elfogadta ezt a tényt, hiszen az ebben a szakmában dolgozók is meg akarnak élni, de megpróbált a lelkiismeretükre beszélni azzal, hogy ha közvetlen módon nem tudnak segíteni a valóság megismertetésében, akkor tegyék azt közvetlen módon, akár pénzadományokkal.

Felélesztett műfaj

A plenáris ülésen utolsó előadóként Kerényi Miklós Gábor lépett a színre, aki büszke arra, hogy az elmúlt 11 év alatt a Budapesti Operettszínház közönségcsalogató hely lett. A főigazgató zenés népszínháznak nevezte az intézményért, amely klasszikus operetteket és kortárs musicaleket tűz műsorára, költségvetésének 76 százalékát pedig a bevételekből termeli meg.

Kerényi Miklós Gábor két munkatársa kivételével ugyanazzal a csapattal dolgozik 2000 óta, amikor – operarendezői korszaka után - elhatározta, hogy felkelti az érdeklődést a már eltemetett operett-műfaj iránt. Az első két év a „sztárolással” ment, amikor sok pénzt fektettek abba, hogy a tehetséges énekesek – Dolhai Attila, Janza Kata, Oszvald Marika – sztárok legyenek.

Kerényi MIklós Gábor

Nyolc éve a német és osztrák piacra szeretne betörni a Budapesti Operettszínház, ami a Szépség és a szörnyeteg német játszási jogainak elnyerésével megvalósulni látszik. A főigazgató szerint brand lett az intézményből – amit szerinte a Superbrands-díj is igazol – ugyanis már a Marica grófnőre is kaptak 20 meghívást.

„A színháznak fontos szerepe van abban, hogy reményt adjon az embereknek ahhoz, hogy a következő nap is érdemes újrakezdeni” – mondta el Kerényi Miklós Gábor, és hangsúlyozta, nemcsak szórakoztatni, hanem elgondolkodtatni is akarnak. A főigazgató úgy véli, a zenés népszínház egy lehetőség arra, hogy az emberek ne csak a Való világ előtt üljenek, hanem színházban, élő zenei produkciót is láthassanak.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Szerte a világon a szűkölő piac a jellemző

Az új verzió elkészítése két évet vett igénybe.

Valódi, nem eljátszott fotók adják a mexikói kampány alapját.

A divatház sem akar kimaradni a sorozat 25. születésnapja körüli őrületből.

A magyar cég és a teljes cégcsoport a klímaváltozás fő kérdéseire fókuszál tartalmaival.

Októbertől gyakorlatorientált UI-kurzust indítanak.

hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A MOST Fórum szeptember 26-i eseményén a híres testvérpárral, DTK-val, D. Tóth Andrással, valamint ismert szakértőkkel járunk utána, hogyan szolgálják a családi együttműködést a digitális eszközök és lehetőségek. Időpont: szeptember 26., 18.00 Helyszín: Magyar Telekom székház, Puskás konferenciate

Mentes hype: rend a trendben! Időpont: október 3., 09.30 - 16.00

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

A legjobb márkaélményeket és aktivációkat keresi a 2019-es Lollipop! Nevezési határidő: 2019. október 11.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés
hirdetés