hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mérték: a kormány/Fidesz dominálta a választás alatti híradókat

A TV2-n 12-szer többet beszéltek kormánypárti politikusok, mint ellenzékiek az EP-kampány alatt.

hirdetés

A Duna, az RTL Klub és a TV2 este hatos főműsoridős hírműsorait elemezte az RTL Magyarország megbízásából a Mérték Médiaelemző Műhely: azt vizsgálták, mennyire voltak kiegyensúlyozottak a híradók az EP-választási kampány alatt. Ez elméletileg nem csak az állami televíziónak, de a két nagy csatorna közszolgálati műsorszámnak minősülő hírműsorának is kötelessége volna. Spoiler: nem sikerült maradéktalanul.

És mi van, ha nem?

A médiajogi szabályok érvényesülését a Médiatanács felügyeli, amely kiterjedt médiafigyelést végez, de ilyen ügyekben eljárni csak panaszok alapján jogosult. A választási kampány ideje alatt azonban a Médiatanács nem foglalkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatással, mert a választásokkal kapcsolatos médiaközvetítésre vonatkozó panaszokat az NVB bírálja el. Noha egy-két esetben a kampány idején jogilag is elmarasztaltak médiatartalom szolgáltatókat, a Mérték szerint „ez érdemben nem alakította a televíziók gyakorlatát”. 

Mennyi volt a politika?

A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de náluk volt a legmagasabb a választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a hírek időtartama is náluk volt a legmagasabb, aztán az RTL, végül a TV2 következtek. Az egyes hírek hossza viszont mindhárom csatornánál közel két perc volt.

Kinek mennyi megjelenés jutott?

A kormány és a kormánykoalíció együttes megjelenési gyakorisága meghaladta az összes többi magyar szereplő szereplő megjelenési gyakoriságát, 57 százalékot tett ki. Ha csak a kormányra és a választásokon érdembe rúgó pártokba szűkítünk, az jött ki, hogy a Dunán 52, az RTL-en 53, a TV2-n 78 százalék jutott a kormányoldalnak.

Ha nem megjelenésszámot nézünk, hanem időtartamot, akkor is hasonló a tendencia, a TV2-n így már csak 13 százalék jutott az ellenzéknek.

Mi a különbség a kormány és a Fidesz között?

A Mérték szerint „a kampány egésze során megállapítható, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampányüzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

A vizsgált időszakban kiemelkedtek a kormány tevékenységével foglalkozó hírek. Mindhárom csatorna legtöbbször a kormányt szerepeltette. A korábbi választásoknál is megfigyelhető volt, ahogy a mostani EP választásnál is, hogy a kormány és a kormánykoalíció pártjainak megjelenése nem elválasztható a média megjelenésekben. (Itt nem a vitatott jogi kategóriákra gondolunk – társadalmi célú reklám vs. politikai reklám, stb. – hanem arra a jelenségre, hogy a kampány során folyamatosan keveredett a kormányoldalon a szereplők helye, pozíciója.) Például Orbán Viktor a megjelenések egy részében kormányfőként szerepelt, más esetekben a Fidesz vezetőjeként, esetenként ugyanabban a témában megszólalva. A kódolás során ezt a kettős szerepet igyekeztünk formálisan szétválasztani, a képernyőn megjelenő feliratok, műsorvezetői felkonferálások segítségével. Nem vállalkoztunk arra, hogy mi döntsük el, mi minősül kormányzati és mi minősül pártpolitikai tevékenységnek, márcsak azért sem mert a kampány időszakban ez meglehetősen keveredett és a híradók is legfeljebb abban segítettek, hogy a feliratokkal, műsorvezetői megszólalással informálták a nézőket az általuk feltételezett szerepről. Így az adatokban „Kormány” címszó alatt szerepelnek a koalíciós pártok és politikusaik, ha a csatorna ebben a szerepben mutatta őket és Fidesz címszó alatt, ha koalíciós pártonként, pártpolitikusként jelentek meg.”

Ki szerepelt?

A választási kampány idején megjelenő közéleti hírek döntő többségében hazai politikusok, kormányzati szereplők, szakértők szerepeltek, a hírekben szereplők 11%-át tették ki a külföldi politikusok, és mindössze 4%-át olyan szereplők, akik nem voltak besorolhatóak a kormányoldal-nem kormányoldal kettősség mentén.

A Duna Tv híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők 50%-a kormányoldali és 50% nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78%-22%, míg az RTL Híradó esetében 52%-48% volt. 

A szereplésükre fordított időtartam azonban az elsőre kiegyensúlyozottnak tűnő Duna TV esetében valamelyest elbillent, a TV2-nél meg még durvább lett az arány. A három vizsgált szereplő közül a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a Mérték adatai szerint az RTL Híradó biztosított hasonló mennyiségű időtartamot mindkét oldal szereplőinek. 

Még csúnyábbak a mutatók, ha arról van szó, hogy élőbeszédben hogyan szerepeltek a különböző oldalak reprezentánsai, azaz hányszor vágtak be tőlük interjúrészletet, ahol az arcukkal látszódtak (ellentétben azzal, amikor csak a műsorvezetők foglalnak össze egy nyilatkozatot röviden). Itt a TV2-nél már 12-szeres a kormányoldali túlerő.

A negatív szereplés is szereplés

A Mérték külön mérte azt is, hogy „a hírek szereplői milyen lehetőséget kaptak véleményük, nézeteik, ígéreteik bemutatására nem csak mennyiségi értelemben, hanem minőségi megközelítésben is. Pozitív megjelenésnek kódoltunk minden olyan szereplést, ahol a szereplő megjeleníthette – elmondhatta vagy a műsorvezető elmondta – programját, álláspontját. Negatív megjelenítésként rögzítettük azt a szerkesztési módot, ahol bár szó volt valakiről, valamelyik intézményről, de bemutatása nézeteinek, álláspontjának kritikáját jelentette. És természetesen azt is kódoltuk (is-is), ahol a hírben az álláspont megjelenítése mellett, annak kritikája is teret kapott.

A kormányoldal esetében az intézményi szereplőnél negatív bemutatással gyakorlatilag nem találkoztunk. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna Tv és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.

A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében másképpen alakult a kép. A TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27% volt az is-is és 9%-ban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit. A TV2-ben szereplő külföldiek (arányuk az összes szereplőhöz viszonyítva 15%) a hazai szereplőkhöz hasonlóan negatív bemutatást (65%) kaptak, azaz a külföldi történések, reakciók esetében a TV2 elsősorban azok kritikáját jelenítette meg.”

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A lakásfejlesztő vállalat először indított televíziós kampányt.

A Wieden & Kennedy New York váltja a DDB által három éve létrehozott dedikált ügynökséget, miközben a W&K Portland tovább dolgozik a KFC-n.

100 millió fontos bevétel után. Ez kevesebb, mint amennyit egy magánszemély évi 120 ezer fontos fizetés után adózik le.

Az Alakreform és egyik hirdetője nem tartotta be az influencer marketingje kapcsán vállalt kötelezettségeit.

A jelenlegi tagok mandátuma két nappal az önkormányzati választások előtt jár le, így törvényes felügyelet nélkül marad a közmédia, ami befolyásolhatja a választások tisztaságát.

hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A MOST Fórum szeptember 26-i eseményén a híres testvérpárral, DTK-val, D. Tóth Andrással, valamint ismert szakértőkkel járunk utána, hogyan szolgálják a családi együttműködést a digitális eszközök és lehetőségek. Időpont: szeptember 26., 18.00 Helyszín: Magyar Telekom székház, Puskás konferenciate

Mentes hype: rend a trendben! Időpont: október 3., 09.30 - 16.00

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

A legjobb márkaélményeket és aktivációkat keresi a 2019-es Lollipop! Nevezési határidő: 2019. október 11.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés
hirdetés