„Megalkothatod a saját kezdőoldalad!” – Ezzel a lehetőséggel kecsegtetik az internetezőket a személyre szabható oldalakat kínáló szolgáltatók. A nemrégiben a hazai fejlesztők figyelmét is felkeltő szolgáltatások várhatóan nem fognak tömegeket megmozgatni, inkább a rendszeresen internetezők használják majd ezeket. Hirdetési szempontból mégis érdekesek lehetnek az oldalak, hiszen rendkívül jó célzási lehetőségeket kínálnak.

A globális online piacon 2005-ben megjelenő új, meglévő tartalmakból személyre szabott oldalak „építését” lehetővé tevő szolgáltatásoknak ma már se szeri, se száma. A My Yahoo!, a Google Personalized Homepage, a Netvibes, a Pageflake, a Protopage, valamint újabban a Windows Live csak a legismertebbek ezek közül. Az oldalak egytől egyig lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy saját maguk olyan webes felületet alakítsanak ki, amelyen együtt kezelhetik, sőt másokkal is megoszthatják szinte az összes elérhető web 2.0-ás online szolgáltatást. Ígérik mindezt anélkül, hogy a felhasználóknak bármit is telepíteniük kellene a számítógépükre.

Az oldalak talán legnagyobb vonzereje a hírgyűjtő RSS-olvasóban rejlik. A szolgáltatás segítségével a felhasználónak nem kell végigböngésznie az összes őt érdeklő oldalt, hanem egy lapon tudja követni a kiválasztottak frissítéseit. A személyre szabható oldalak azonban ennél jóval többet is kínálnak: az emailezést, hálózati közösségépítést, internetes vásárlást, linkgyűjtést, kép- és videomegosztást, blogolást és akár az online szövegszerkesztést is integrálják, így a netezők mindezeket a szolgáltatásokat egy felületen érhetik el.

Hírbehozók
Úgy tűnik, a magyar piacon leginkább a személyre szabható hírfrissítés-figyelő keltette fel a fejlesztők érdeklődését. Részben a Netvibes és a Windows Live ősszel elérhetővé vált magyar verziójára reagálva, több hazai online tartalomszolgáltató beindította a saját, testre szabható hírgyűjtő oldalát, vagy az erre irányuló intenzív fejlesztéseket. Lapzárttánkkor úgy tudtuk, a Ringier Netpresszó, a Blogter Hírfigyelő néven indít személyre szabható site-ot a tervek szerint még novemberben, az Index még idén, az Origo pedig várhatóan a jövő év elején rukkol elő saját projektjeivel.

Juhász György, a Ringier online divíziójának igazgatója elmondta, hogy a Ringier Sales House kezdeményezésére kifejlesztett Netpresszó három fő pillérre épül: a hat alapító tartalomszolgáltatótól (Népszabadság, Blikk, Nemzeti Sport, Danubius, TV2, Est. hu) származó szerkesztett tartalomra, a más felhasználókkal is megosztható linktárra és a tetszőleges tartalom felhasználásával működő, testre szabható RSS-olvasóra.

A Netpresszó fő célja, hogy az összevont tartalommal és szolgáltatással portfólión belül tartsa az olvasókat, így az elsődleges célcsoportot a Ringier Online termékek eddigi fogyasztói jelentik. Juhász György hozzátette: első lépésben a portálban közreműködő siteok megőrzik jelenlegi formájukat, de a közeljövőben elképzelhető, hogy a Netpresszóhoz alakítsák az arculatukat.

A Blogter Hírfigyelője hírkereső szolgáltatást, blogkövetést, személyre szabható RSSolvasást, valamint saját témakategorizálási – mai szóval: címkézési – lehetőséget nyújt a felhasználóknak. Az oldal leginkább a francia fejlesztésű Netvibesra hasonlít, és külön termékként van jelen a Blogter portfóliójában. Miskolczy Csaba, a Blogter ügyvezető igazgatója szerint az ilyen fejlesztéseknek azért különösen nagy a jelentőségük – üzleti és technológiai szempontból egyaránt – mert mint a szeptemberi és októberi budapesti zavargások médiavisszhangja is mutatta, az online hírek immár a televízió egyeduralmát is megingatták.

Még ebben az évben indítaná az Index is a Netvibes-hoz hasonló technológiára építő oldalát, de további részleteket nem árult el Kardos Gábor, az Index lapigazgatója, aki szerint ezek a fejlesztések bár hasznosak lehetnek a cégek számára, nem fogják átrendezni a hazai online piacot. A T-Online leghamarabb a jövő év során fog saját, testre szabható – de nem Netvibes-mintára készülő – tartalmakkal előállni, mondta el a Kreatívnak Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője.

Nem akarják
A hazai internetes piac meghatározó szereplői közül a Sanoma és a Habostorta egyelőre viszont úgy látja, jobb, ha nem ilyen oldalak fejlesztésével kötik le energiáikat. A két cég szakemberei hasonló érveket hoztak fel amellett, hogy ők miért nem látják most időszerűnek személyre szabható hírgyűjtő portálok indítását.

Weiler Péter, a Habostorta ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy náluk jelenleg azért nincsenek ilyen tervek napirenden, mert egyfelől bizonytalan ezeknek a kezdeményezéseknek a hazai fogadtatása, másfelől pedig a Habostorta inkább saját, a nyár végén indult közösségi oldalának, a Milgramnak a fejlesztését kívánja finanszírozni a közeljövőben.

„A Sanoma nem lát különösebben nagy üzleti lehetőséget az ilyen alkalmazásokban" – összegezte a kiadó álláspontját Németh Norbert, a Sanoma internetes lapigazgatója, aki hozzátette: ebben az évben nem tervezik, hogy belevágnak ilyen irányú fejlesztésekbe. Németh Norbert szerint problémát jelent, hogy a hazai online tartalomszolgáltatás még mindig meglehetősen szűk, kevés a tartalmi forrás. Ezek az új szolgáltatások pedig nem orvosolják ezt a problémát, és nem is újszerűek: már régóta léteznek tartalomgyűjtő oldalak – mint a Hírstart vagy a Hírkereső –, amelyek kieléghetik a tallózni kívánó felhasználók igényeit.

Követhetők
Abban már a fejlesztők és a kétkedők is egyetértenek, hogy mindezeket a szolgáltatásokat feltehetően csak egy szűk, professzionális réteg fogja használni – mivel gyakorlat nélkül valóban nem könnyű feladat gyorsan és jól összeállítani egy ilyen oldalt – és egyelőre nem a magyar internetezők nagy tömegeinek szólnak egyelőre a személyre szabható megoldások.

Ez persze nem jelenti a kezdeményezések bukását, hiszen a hirdetők számára kedvező médium lehet egy ilyen, személyes érdeklődés alapján összeválogatott kezdőoldal. „A célzott és személyre szabott reklámok természetesen hatékonyabban tudnak működni” – mondta el a Kreatívnak Soós Gergely, a Neo Interactive kreatívügynökség ügyvezető igazgatója.

Márpedig a személyre szabható oldalakon minden eddiginél több módszer áll rendelkezésre a fogyasztói érdeklődés és preferencia követésére. Végvári Imre, az Arcus Interactive Group kommunikációs igazgatója szerint ennek következtében nagyon jól célzott reklámok elhelyezésére van lehetőség. „A hagyományos demográfiai leválogatás helyett lehet a beállított paraméterek, az RSS-olvasó adatai, az igénybevett szolgáltatások használata alapján tájékozódni” – fogalmazott Végvári.

Nem meglepő ezért, hogy a web 2.0-ás kifejezéssel lefedett új generációs online tartalmak között a blogok, a közösségi oldalak, és a videomegosztók után most a piac jelentősebb szereplőinek többsége a kezdőlapok fejlesztésével van elfoglalva. Ezek egyébiránt technikailag nem éppen egyszerűek, nem véletlen, hogy a nemzetközi online tartalmak között is csak nemrégiben jelentek meg az ilyen megoldások.

Visszatérés

„Hat éve már próbálkoztunk személyre szabhatóan csoportosítható híreket, linkgyűjteményt és email elérést kínáló szolgáltatással, de akkor még sem a technológiai háttér, sem a kellő felhasználói tudás nem állt rendelkezésre az elterjedéséhez. Ezért végül leállítottuk a projektet” – így emlékezett vissza több, azóta már máshol dolgozó szakember az akkori hazai online fejlesztések egy vargabetűjére, amikor egészen a publikus tesztelésig jutott a Matáv és az Axelero együttműködésében fejleszetett, Origo s.k.-nak nevezett szolgáltatás.
A web 2.0-ás hullámot fanyalgóan fogadók szerint a személyre szabható kezdőlapok átmeneti elfelejtése és visszatérése is jelzi, hogy a 2.0-ás fejlesztések nem radikális újítást, csupán ma már megvalósítható régebbi elképzeléseket jelentenek. Bárhol is legyen az igazság, tény, hogy az utóbbi években eddig nem látott tranzakciókat és fejlesztési aktivitást adott a nemzetközi és a hazai piacnak a web 2.0. Magyarországon egészen a legutóbbi időkig főként a közösségi oldalak, a blogok és a videomegosztók jelentették a fő inspirációt és üzletet az új típusú online fejlesztések terén. Az első magyar közösségi háló, a Wiw Iwiw-vé való átmárkázása, majd a T-Online-nak rekordösszegért, közel egymilliárd forintért való eladása valóságos lavinát indított el az addig egyszereplős magyar közösségi oldal-piacon: sorra jelentek meg az újabb site-ok, a MyVip, a Barátikör.com, a Milgram. [Bővebben lásd Kreatív 2006. július! – A Szerk.] Eközben a blogoszféra is folyamatos növekedésben van, az idei év első felére a Freeblog és a Blog.hu mellett a Blogter is megvetette a lábát a folyamatosan új felhasználókat bevonó piacon.
A legutóbbi nagy dobás kétségkívül a videomegosztás volt: a You Tube nemzetközi sikerén felbuzdulva 2006 nyarától egymás után indították el saját videomegosztó site-jaikat a nagyobb hazai szolgáltatók. A Videobombot a Blogter, a Videát a T-Online, a Freevlogot a Freeblogot is jegyző Econet üzemelte be, majd a Sanoma is bekapcsolódott a Videoplayerrel. Eközben elkészült a szintén magyar fejlesztésű, de sokáig csak angolul elérhető Porkolt.com magyar verziója is.

Kis webszótár

Közösségi oldal: Olyan oldal, amelyen általában már létező ismerőseikkel alkothatnak a regisztráltak mások által is megtekinthető hálózatot, és személyes információkat, képeket oszthatnak meg egymással. A legnagyobb nemzetközi közösségi hálók az Orkut és a Friendster, vagy a főleg zenemegosztásra és -hallgatásra használt Myspace.
Netvibes: Francia fejlesztésű, 2005 óta létező, személyre szabható oldal, ahol egy integrált, alakítható felületen érhetőek el az időjárással, levelezéssel, internetes árverésekkel, blogolással, közösségépítésel kapcsolatos információk, valamint a saját igény szerinti forrásokból összeállított, az RSS-olvasó segítségével folyamatosan frissülő hírek.
RSS: (Rich Site Summary – részletes oldalösszefoglaló) Program, amely lehetővé teszi egy oldalon történő frissítések követését és rendszerezését. A személyre szabható kezdőlapokon használható RSS-olvasó segítségével a kiválasztott oldalak RSS-adatait lehet a saját oldalra irányítani, és a kívánt formában rendszerezni a folyamatos frissítéseket.
Videomegosztás: A videomegosztó portálokon – mint például a 2005 februárjában alapított, és már 2006 októberében 1,65 milliárd dollárért a Google-nak eladott You Tube-on – a felhasználók gyakorlatilag bármilyen mozgóképes tartalmat feltölthetnek, és azokat bárki ingyen letöltheti. Emellett a közösségi oldalak néhány funkciója – csoportok kialakítása, videók rangsorolásának megosztása – is megtalálható a videomegosztó portálokon.
Web 2.0: A második generációsnak tartott webes szolgáltatások 2004 óta használt, azóta igencsak felkapott gyűjtőneve. A terminus propagálói szerint a web 2.0 abban különbözik a „hagyományos” webtől, hogy a tartalmakat, kapcsolatokat és szolgáltatásokat egyre inkább a felhasználók és a felhasználói közösségek alakítják. Tipikus web 2.0-ás jelenségek a közösségek által szerkesztett online lexikonok (wikik), a kapcsolati hálókat reprezentáló közösségi oldalak, a személyre szabható hírgyűjtő kezdőlapok és a könnyen szerkeszthető, kommentálható blogok, a fel- és letölthető, megosztható filmeket összegyűjtő videomegosztók, valamint az összekapcsolt gépek információcseréjén alapuló fájlcserélő hálózatok is.