hirdetés
hirdetés
hirdetés

Rég elúszott Budapest vezető pozíciója

Hiába tudják sokan, mi lenne az ideális Budapest-arculat, a háttérszervezetek, szakértők és civilek eddig nem voltak képesek karakteres arcéleket adni a fővárosnak. Még az adottságokban sincs egyetértés, a politikai játszmák, a szétdarabolt tanácsadói körök és hivatali kompetenciák együttesen pedig képtelenek arculaton gondolkodni.

hirdetés

A cikk a Kreatív június-augusztusi számában jelent meg a Budapest-melléklet bevezető cikkeként. 

Kemény elhatározásokat és nagyívű terveket prezentált eddig Tarlós István főpolgármester saját Budapest-koncepciójából az elmúlt háromnegyed évben. Emlékeztetőül csak néhány: Széll Kálmán, II. János Pál pápa, Elvis Presley és Széchényi terek, Ronald Reagan-szobor, Liszt Ferenc repülőtér, libegő a Budai vár és a korzó között, új gyalogoshíd a Dunán, a „román” Budapest-zászló lecserélése egy – soha nem cáfolt hírek szerint maga Tarlós által tervezett – 48-as hadizászlóra és egy esetleges új Budapest-arculati kézikönyv belebegtetése. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a főpolgármesternek ne lenne fogalma. Ennek ellenére megkérdezettjeink úgy nyilatkoztak, hogy Tarlósnak nincsen egységes, hosszú távú elképzelése Budapest pozicionálásáról.

„Rügyfakadás”

Az intézkedések villámháborús jellegéből néhány üzenet azonban kiolvasható. Ezek egyrészt – állítsák bár az ellenkezőjét a városházán – ideológiai megalapozottságú döntések voltak a közterek átpolitizálására, a liberálisnak mondott Demszky-éra felszámolására, másrészt nagyratörő elképzelések a főváros új landmarkokkal való felcsipkézésére. Ehhez vegyük hozzá, hogy Tarlósból időnként előbújik a művészettörténész-esztéta. Akart már betiltani ízléstelenségre hivatkozva kiállításplakátokat, az absztrakt 56-os emlékművet lecserélné egy patetikus-heroikus, 19. századi stílt idéző, sokalakos szoborcsoportra, illetve több korábbi hangerő-szabályozási piszkálódás után újult erővel ment ellene Budapest talán legnagyobb turistamágnesének, a Szigetnek. A többnyire óvatoskodó és tanácstalan hangnemben zajló háttérbeszélgetéseink során világosan kiderült: a jövőben Tarlós lesz az origója minden, arculattal kapcsolatos ötletnek, változtatásnak.

Az eddigi nyilatkozatok, intézkedések arra biztosan alkalmasak voltak, hogy Budapestről híreket és véleményeket generáljanak, a főpolgármester pedig alappal hiheti, hogy nekilátott a nagy átalakító műnek. Lehetett például publicisztikákban szörnyülködni az utcanévváltások és a Dunán átívelő szuperlanovka anyagi vonzatain, újra elmondani, hogy Tarlós szemlélete egy dögunalmas, a sokszínűséget (hadd ne mondjuk: a multikulturalizmust, a kozmopolitizmust és a melegeket) üldöző, az éjszakai életet tönkrevágó csendőrvárost csinál majd Budapestből, amely megszűnik „kulturálisan pezsgő” világvárosnak lenni, de legalább a konzervatívok, a keresztények és a nyugdíjasok jól érzik majd magukat. Mert nincs balhé, nincsenek részeg, bedrogozott fiatalok és nincsen technó.

Azt azonban senki sem firtatta eddig, hogy mi a nagy terv? Mi a munka és kik vesznek benne részt? Kik dolgoznak a Budapest-arculaton, milyen összetevői vannak, az elképzeléseket egy esti kocsmázás során rajzolták-e meg, vagy kutatásokra alapozva állítják, hogy mindez jó lesz? Bár ezeket a kérdéseket mind feltettük a fővárosnak, magának Tarlós Istvánnak címezve, sajnos többszöri telefonos egyeztetés és ígéret után két hónapon keresztül sem kaptunk válaszokat.

„Árnyával a Párláment”

Az biztos, hogy a rendszerváltás utáni Budapest arculatával eddig alig volt valaki elégedett. Az egyik, erőtlenebb véleménytábor szerint az volt a baj, hogy nem is volt. Egy másik, bonyolultabb érvelés szerint húsz év alatt folyamatosan félre-, alul- és felülpozicionálta a városvezetés Budapestet, és ezekre az alapokra csakis téves marketingstratégiát lehetett felállítani.

„Az elmúlt két évtizedben arról beszéltünk, hogy Budapest versenyképességét megerősítsük a régió többi városával szemben, és megőrizzük a vezető pozíciónkat. Ma arról kell beszélnünk, hogy ez a pozíció elúszott, vége” – mondja Bojár Iván András önkormányzati főtanácsos, miközben Prága, Varsó és Pozsony pozitív példáit sorolja. „Gyakorlatilag minden posztszocialista fővárosnak sikerült meghatároznia saját szerepét és lehetőségeit az európai és globális térben, csak Budapestnek nem. Pozsony például sok keserű pirula lenyelése árán ugyan, de elfogadta, hogy rá Bécs külvárosszerepe hárul, a csehek belátták, hogy Prágán kívül nem sok mindenük van, Varsót meg elkezdték megtölteni kortárs építészettel” – mondja Bojár, aki szerint húsz év alatt a politikai ostobaság, a civilek sokszor saját érdekeik ellen fellépő magatartása és a budapestiek konzervativizmusa [erről lásd a Metropol kutatását! – A Szerk.] együttesen okozták azt, hogy ezek a városok mind lehagyták Budapestet.

<i>Forrás: Matton</i>

Ez pedig sajnos számokban is megmutatkozik. Bódis Gábor, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK) marketingkommunikációs divízióvezetője elmondta, hogy ma Budapesten kevesebb a vendég, mint a többi európai versenytárs településen. „Ezekben a városokban sokkal letisztultabb, egyszerűbb megjelenés van, sok esetben konkrét üzenetet is képesek megfogalmazni. Ezzel szemben Budapest eddigi turisztikai arculata nagyon szűk helyre volt pozícionálva, egyben túl színes öszvérmegoldás volt” – fogalmazott Bódis.

A Bódis szerint „városüzemeltetési-arculati szempontból korábban a kukásokkal egy szinten kezelt” BTSZK április végén cserélte le a korábban „az egyes megjelenési felületek tekintetében használhatatlan, ma már üresnek bizonyuló” arculatát, jelenleg pedig az információs pontok külső arculatváltását és belsőépítészeti átszabását készítik elő. „Amikor idekerültem, láttam például a Budapest Guide-ot nyolcvan százalékos állapotában. Ha úgy jelent volna meg, akkor egy szó sem esett volna benne például Puskás Ferencről, aki a Bazilikában van eltemetve, vagy Lisztről – Liszt-év van! –, holott egyikőjük sem szorulna különösebb magyarázatra” – sorolta a kommunikációs szempontból szerinte hiányzó elemeket. [A budapesti turistatérképekről és kiadványokról lásd Felülnézetből című cikkünket a 36. oldalon! – A Szerk.]

„Mennyi híd öleli át”

A BTSZK időközben már Budapest pozicionálásának átalakításán is dolgozik, amely folyamat során Bódis szerint „nem lehet kizárólag a fogyasztók által elmondott véleményekre apellálni”, illetve „kerülni kell a szakmában idejétmúlt elképzeléseket”. „Vonzerőleltárt nem kell készíteni, viszont meg kell határozunk, hogy a főváros miben az első, miközben el kell hagynunk az olyan közhelyeket, hogy például Budapest a Duna királynője vagy az érzékek városa, ami ugyanúgy illene mondjuk Belgrádra is” – folytatja Bódis. A szakember szerint az „összeköt, felemel, feltölt” három pillérre érdemes felfűzni Budapest üzenetét, amelyben központi szerepet kell, hogy kapjon a szerinte eddig méltatlanul alulreprezentált, összekötő Duna (a BTSZK kékszalagos új logója magát a Dunát szimbolizálja, a hajlítások pedig a hidak lennének), valamint Budapest világhírű termálfürdői, gyógyvizei.

Bojár szintén a Dunát és a gyógyvizeket emelte ki mint fő városarculati elemet. „Vannak olyan dolgok, amelyeket egyetlen kutatás sem tud sem megcáfolni, sem megerősíteni. A város látképe, megjelenése, Budapest Dunára való komponáltsága egyedülálló karakterelem. Ezt tudjuk. Sok száz kitűnő adottságú forrásunk van, amelyekre fürdők telepedtek, ebben verhetetlenek vagyunk” – véli a főtanácsnok. Hogy a Duna nemcsak a hivatalos oldal aktuális vesszőparipája, arra jó példa, hogy egy civil kezdeményezőkből és MOME-s hallgatókból álló csoport a Dunát termékként kezelve a Dunatéma.eu oldalon arculatépítésbe kezdett, konferenciákat és workshopokat szervez, valamint tanösvényt létesített a folyó mellett. Bojárnak inkább kulturális téren vannak kétségei. „Figyelembe véve a kulturális tárca ténykedéseit, félő, hogy az alternatív kultúra, a változatos éjszakai élet vonzerejéről le kell majd mondanunk” – fogalmazott.

„Ránk kacsintja minden ház az ablakát”

Szembetűnő, hogy mennyi szervezet szól bele a városarculatba, legyen az brandépítés, turisztika vagy városfejlesztés. Tarlós ezen szervezetek felsővezetését háromnegyed év alatt lassan le is váltotta. Előbb tavaly decemberben végzett nagytakarítást a BTSZK irányítópultjánál, majd idén februárban a Studio Metropolitana várostervezői iroda élére a liberális körökben közkedveltnek mondott Gauder Péter helyére Eszter Elemért ültette (aki többszöri telefonos és emailes egyeztetés után szintén nem adott válaszokat a kérdéseinkre). Ő korábban saját kommunikációs cégét vezette, valamint az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Portus Buda Group egyik tulajdonosa. Emellett májusban Tarlós kinevezte a fizikus végzettségű, 1998 és 2002 között alpolgármesterként ténykedő, fideszes Hutiray Gyulát városfejlesztésért felelős főpolgámester-helyettesnek, illetve június 30-án jelentették be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó, sokáig vegetáló Design Terminál új vezetőségét, amely új belépőként szintén részt kíván venni Budapest pozicionálásában. Némileg meglepő fordulat volt eközben, hogy a korábban Demszky emberének mondott Bojár Iván Andrást megtartotta a városarculati tanácsnoki székben, és megbízta egy új Budapest-arculat elkészítésével.

<i>Forrás: Matton</i>

Ezek a szervezetek és személyek határozták és határozzák meg Budapest építészeti, turisztikai és marketingarculatát, sokszor egymás munkáját kritizálva, megnehezítve vagy szabotálva, amit jól jelez például, hogy Budapestnek jelenleg három vizuális jelképkészlete van. Az egyik a hivatalos fővárosi arculat, amit 2008-ban Bojár alkotott meg, és amit valószínűleg az ő terve vált majd újra. A másik a városüzemeltetési arculat, amit többségében a fővárosi vállalatok használnak. A harmadik pedig Budapest turisztikai arculata, amit a BTSZK most tavasszal cserélt le.

„Ez egy hülyeség, teljesen amatőr, az előző érából örökölt rendszer” – véleményezte a jelenlegi helyzetet Bojár beszélgetésünkkor, majd hozzátette, hogy lennie kell egy olyan budapesti városmarketing- és kommunikációs szervezetnek, amellyel végre azt is ketté lehetne választani, hogy mi a mindennapi főpolgármesteri politikai kommunikáció, és mi a Budapest-márka kommunikációja, amely Bojár szerint, mint húsz év óta mindig, sajnos most is összemosódik. Bódis Gábor ezzel az elképzeléssel csak részben ért egyet. „Elképzelhető lenne egy sokkal szorosabb együttműködés ezen szervezetek között, de a főváros turisztikai arculatát egy külön szervezetnek kell gondoznia” – mondta, majd továbbvitte a gondolatot azzal, hogy szerinte majdnem mindegy, hogy Budapest nem turisztikai szempontból, tehát versenysemleges helyzetben hogyan jelenik meg.

„Nékünk a szívdobogás”

Ha pozitívumokat akarunk kiemelni a korábbi és a jelenlegi helyzet összehasonlításából, akkor paradox módon azt lehet, hogy Tarlós több szempontból is szigorúan veszi a kérdést. Az eddigi intézkedések mellett például pénzügyekben is konzervatívnak mutatkozik. Bojár kiemelte, hogy „ellentétben a korábbi évekkel, nagyon jót tesz a városházi légkörnek, hogy nincs az a fesztelen pénzügyi nyomulás városfejlesztési kérdésekben”. Bódis pedig rámutatott, hogy a budapesti vállalatok fiskális megkötései arra jók lesznek, hogy arculati kérdésekben ne legyen fejetlen pénzkidobás, csak olyasmit finanszírozzon a főváros, amire valóban szükség van. (A BTSZK eredeti 430 millió forintos költségvetési támogatása egyébként idén 200 millió forintra csökkent.)

Városarculat-fejlesztési szempontból Bojár egyetlen olyan kezdeményezést tudott mondani, amely szerinte működik. „Jelen pillanatban egy városfejlesztési stratégia van, a Szeretem Budapestet Mozgalomé, amely ugyan nem az egész budapesti metropoliszra fókuszál, de határozott zöld-Budapest-stratégia. A pesti és budai belváros integrációjáról van szó, a gyalogos-kerékpáros közlekedés támogatásáról és a zöldterületek intenzívebb megjelenéséről” – sorolta. Érdemes megjegyezni, hogy Bojár az elnöke a Szeretem Budapestet Mozgalomnak, amely újabban a Tabánt a bécsi Grinzing bornegyed mintájára szeretné átalakítani. Az eddig megvalósult, a vár keleti oldalára telepített szőlőskertet azonban nagyon hamar elhanyagolták, jelenleg a tőkék helyén lévő csupasz karók mellé a szemét vert gyökeret. Bojár elmondása szerint mezőgazdasági természetű hiba történt a szőlőtőkék telepítésénél, amit reményei szerint idén ősszel orvosolnak.

<i>Forrás: Matton</i>

Az arculatépítésbe új belépőként – úgy néz ki – a Design Terminállal is számolni kell, ugyanis egyik háttérbeszélgetésünk során a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmény vezetője, Englert Róbert elejtette, hogy a nyolc évnyi viszontagság után június végén végre elindult intézmény középtávú céljai közé tartozik, hogy Budapestet a régió kreatívfővárosává tegye a többi szervezettel együttműködve, amire „végre megvan a szándék, az elhatározás és az akarat”. Ilyen programja egyébként a Studio Metropolitanának is van.

Budapest arculati rendbetételéhez minden bizonnyal az is kell majd, hogy a magyar GDP 47 százalékát megtermelő főváros végre országos szinten is helyén legyen kezelve. Bojár szerint ugyanis az országos politika mindig a fővárost játssza ki, ez szerinte a Trianon-traumának köszönhető. „Kilencven évvel ezelőtt levágták az ország két karját és két lábát, maradt a fej meg a törzs, és a fejre haragszunk. Ahelyett, hogy örülnénk, hogy legalább van egy többé-kevésbé elfogadható fejünk, mindig a törzs sebeit akarjuk takargatni, miközben a fejen is egyre több lesz belőle” – zárta a gondolatot.

(A közcímeket a Budapest, Budapest, te csodás és a Pest megér egy estet című dalokból vettük.)

(forrás: Kreatív, Kreatív Online)
hirdetés
Hozzászólások (3 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Kedves Bátorfy Attila,
egy hajdani cikkre utalnék:

http://www.nol.hu/archivum/archiv-33286 ,

amelyet B.I.A. ismer (és - persze - a honlapot: www.uniohid.hu is.)
#
Igen, köszi, javítjuk!
a
#
A "Mennyi híd öleli át" című részben szerepel egy link, de rosszul. Nem dunatéma.org, mert ezen nem talátam semmi, ékezet nélkül sem. A helyes link:
http://www.dunatema.eu

A flamand szélsőjobboldali párt plakátjait használta fel projektjéhez a menekültekkel foglalkozó belga szervezet.

Steve Wozniak a CIB Bank által szervezett Novathon konferencián tart előadást.

A Winestone Étterem Instagram-kommunikációját nyerte el az online marketinggel foglalkozó ügynökség.

Bo – Live Branding Agency néven folytatják, és egy 27 Names nevű nemzetközi hálózathoz is csatlakoztak.

Nem igazán sajnálják azt, aki emiatt távozott. „A követők fontosak, de a szeretet fontosabb" – állítják. 

hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nyári ráadás! Végleges nevezési határidő: július 31.

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

hirdetés
hirdetés