hirdetés

Előbb legyen egy jó NCIS-ünk, utána jöhet a Hatalmas kis hazugságok

Természetes evolúció része, hogy jelenleg a falusi vígjátékok tarolnak a nézettségi versenyben a gyártó cégek szerint. A magyar néző a humort keresi, de idővel a komolyabb témák is megjelenhetnek a csatornákon. Ehhez szükség lenne egy megközelíthető és bátor köztévére is, és az sem ártana, ha a magyar fikció visszanyerné a nézők bizalmát, miközben íróból, rendezőből is többre lenne szükség. Jön a sorozatok aranykora itthon is, vagy túl kicsi ország vagyunk az áttöréshez?

hirdetés

( A cikk eredetileg a Kreatív szeptemberi számában jelent meg.)

Egyik oldalon ott vannak a vígjátéksorozatok nézőszámaival joggal büszkélkedő csatornák, a másik oldalon a nemzetközi sorozatdömping miatt elkényeztetett nézők. Egyszerre hallatszik a fanyalgás és az elégedettség hangja, ha szóba kerül bárhol a magyar sorozat kifejezés. Ebben a szembenállásban azt a legfontosabb megérteni szinte minden szakmabeli szerint, hogy a modern kori magyar fikciós gyártás még mindig kezdő éveit tapossa. Még egy jó NCIS elkészítését tanulja a szakma, mielőtt csúcsdrámákkal próbálkozna bárki is.

A csatornák mai kínálatából jól látszik, hogy gyártószempontból két vállalat, a Paprika Studios és az azonos kreatív vezetést rejtő Filmservice/Content Lab & Factory (CL&F) cégpáros számít meghatározónak a fikciós piacon. A Paprika gyártotta/gyártja A tanárt, vagy az Oltári csajokat. A Filmservice/Content Lab & Factory nevéhez pedig többek között A mi kis falunk, a Drága örökösök vagy a 200 első randi köthető. Mindkét csapat aktív szereplő volt a magyar sorozatgyártás feltámadásakor, amit nagyjából 2013–-2015 környékére tehetünk. Ekkora szivárgott be a tengerentúlról induló sorozatbumm, az HBO saját gyártásai és a köztévé próbálkozásai után pedig 2015-ben jött az újabb fordulópont, amikor az RTL is beszállt a történetbe a Válótársakkal. Azóta eljutottunk oda, hogy a fent említett cégek már akár 3-4 hazai csatornától megrendelt fikciós tartalmon dolgoznak párhuzamosan. Így a Paprika és a CL&F vezetőivel nem csak a múltat, de kicsit a fikciógyártás közeljövőjét is körbetáncoltuk.

A pilot üti a papírt

„Amikor azt tervezgettem, hogy iparszerűen kellene dolgoznunk a fikciós területen, akkor jöttem rá, hogy a fejlesztés nagyon tőkehiányos műfaj. Egyszerűen nincs rá pénz, hogy hibázhass. Ha nem elég jó a kifejlesztett tartalmad, abba gazdaságilag is belebuksz” – mesél a Content Lab & Factory alapítása körüli időszakról Kapitány Iván, akit az ország elsősorban az Üvegtigris 1. és a Beugró alkotójaként ismert meg.

Kapitány Iván (Fotó: RTL Magyarország/Labancz Viktória)
Kapitány Iván (Fotó: RTL Magyarország/Labancz Viktória)

Kapitány Iván feleségével, a producerként ismert Diószegi Judittal a Content felállása előtt, még 2001-ben alapította meg a Filmservice-t, amely főleg a film- és reklámgyártásban volt érdekelt. Azonban Kapitány szavaival élve várható volt, hogy a külföldi sorozatpiac felélénkülése előbb-utóbb hazánkba is beszivárog. Ekkor csatlakozott a csapathoz Hámori Barbara is, aki a tévés tapasztalatot hozta a Contenthez. „A pályám során a szerkesztéstől a reality gyártásán keresztül a programigazgatói pozícióig a tévés szakma nagyon sok szegletét bejártam, de azt kell mondjam, hogy a fikciós sorozatok óta érzem igazán azt, hogy megjöttem, itthon vagyok” – meséli Hámori, aki a sorozatgyártás alapjait John Vorhaus amerikai tévés szakembertől tanulta meg. „Mint egy kisiskolás, végigvettem vele mindent a legapróbb részletekig, a showrunner szerepétől a storyline felépítéséig, emiatt a Contentnél már »csak« ezt a módszert kellett a gyakorlatba átültetnünk.”

Ennek a módszernek a lényege a sorozattervből a legpontosabb ízelítőt adó pilot gyártása is, amit a Content honosított meg itthon. A pilotgyártás azonban drága műfaj, műfajtól és hossztól függően kb. 30–100 millió forint közötti összegből készül el egy ilyen epizód. „Itthon a pilot azért sem volt divat, mert az eddigi sorozatok zöme vagy nem piaci alapon készült, vagy volt már pilotjuk egy sikeres külföldi sorozat formájában” – meséli Kapitány.

 A Content pénzügyi hátterét a GB&Partners kockázati tőkebefektető-csoport adja, szerepvállalásuk után a Filmservice és a CL&F közötti viszony is letisztult. A CL&F egy tisztán fikciót fejlesztő és készítő startup és műhely lett, a Filmservice pedig egy reklámokat és sorozatokat is gyártó, klasszikusabb szervizcég maradt. „A saját vagy egy csatornával közös ötletünk eredményeként megszülető produkciók mindig a Content Labtől indulnak, a hagyományosabb gyártói feladatokkal pedig a megrendelők a Filmservice-t keresik meg” – rajzolja fel a jelenlegi felállást Kapitány. Az aktuális projektek közül ezért tartozik a Filmservice-hez a Sony által rendelt 200 első randi vagy az RTL Klubon futó Jófiúk, és így vált CL&F-tartalommá a Drága örökösök, A mi kis falunk és a Korhatáros szerelem.

A mainstream továbbra is a könnyedebb szórakoztatás lesz

A Content első egy-két éve rengeteg nehézséggel és tanulópénzzel járt Diószegi emlékei alapján. „Fel kellett ismernünk, hogy nem minden eladható itthon. Valójában együtt tanultuk a csatornákkal, hogy a veretes témák, a mélyen szántó gondolatok helyett a nézőknek a felismerhető karakterek kellenek. Mindenki Westworldről és A szolgálólány meséje szintű sorozatokról álmodik - ezeket a szériákat én is szívesen fogyasztom, de a mainstream továbbra is a könnyedebb szórakoztatás lesz, mert az embereknek szükségük van arra, hogy néha elfelejtsék a napi problémáikat” – vallja Diószegi, amikor szóba kerül, hogy az igazi, nézőszámban kiugró sikert itthon egyelőre a vígjátéksorozatok szolgáltatták.

Diószegi Judit (balra) és Kapitány Iván a Jófiúk sajtóvetítésén (Fotó: RTL Magyarország/Labancz Viktória)
Diószegi Judit (balra) és Kapitány Iván a Jófiúk sajtóvetítésén (Fotó: RTL Magyarország/Labancz Viktória)

Kapitány szerint azonban nem szabad azt gondolni, hogy ezek a szériák olyan egyszerűen elkészíthetőek. „Vígjátékot és krimit borzasztó nehéz csinálni, mert ezeknek rögtön, adott pillanatban hatnia kell. Ha megnézed, A mi kis falunk epizódjai sem csak tortadobálásból állnak. Vannak komoly jelenetek, történetszálak is, mert azok nélkül nem ülnének úgy a viccek. A Jóbarátok remek példa erre: a világ egyik legjobb szitkomja, borzasztó vicces, de ha kiveszed belőle a poénokat, akkor egy nagyon komoly, olykor elég szomorú sztorit kapsz.” Hámori szerint a vígjátékok népszerűsége trend, de ez is változni fog idővel: „Amúgy sem hiszek a műfaji besorolásban, a nap végén úgyis a jó sztori számít. Beszélhetünk drámáról, krimiről, romkomról, a lényeg az, hogy a sztori izgalmas legyen és lekösse a nézőt.”

A CL&F vezetői szerint a magyar piac ahhoz túl kicsi, hogy pár százezer nézőt vonzó rétegsorozattal kockáztassanak a kereskedelmi csatornák. Ehhez előbb a nézők bizalmát is vissza kell hódítani, ugyanis néhány napi sorozatot leszámítva, a térségben egyedülálló módon Magyarországon közel két évtizedre teljesen leállt a tévés fikciógyártás. Így az amerikai nagy költségvetésű produkciókkal kell állnia a versenyt az újkori magyar szériáknak. Erre utal Hámori Barbara is, amikor úgy fogalmaz, hogy „azokban az országokban, ahol a filmes kultúrának hagyománya van, ott az igényesség a sorozatok megvalósításában is látszik. A cseheknél, a lengyeleknél vagy nálunk is a film- és a sorozatipar kölcsönösen inspirálja egymást. Magyarországon a Vajna-korszak hozott új lendületet, ekkor készült több olyan mozifilm is, ami már komoly tömeget mozgósított a moziban, és ez kedvezően hatott a hazai sorozatokra is. A jelenlegi sorozat- és filmipar egyszerűen vonzza a tehetségeket.”

Hámori Barbara a Drága örökösök forgatásán (Fotó: RTL Magyarország)
Hámori Barbara a Drága örökösök forgatásán (Fotó: RTL Magyarország)

Ezért is jellemzi a filmesebb látásmód a hazai produkciókat, mert itthon például Kapitány szerint A mi kis falunk szlovák eredetijének stílusa biztosan nem működött volna. Amúgy is hamar eltávolodtak a magyar adaptációk az eredeti formátumuktól. A Drága örökösök vagy A mi kis falunk is teljesen saját fejlesztésre váltott egy elég korai ponton, ahol már nagyon kevés az egyezés az eredeti sorozattal. „Ezek már teljesen a mi szüleményeink, így a sajátodnak érzed a produkciót, ami óriási pluszt ad az alkotóknak. A Drága örökösök a szívem csücske, még úgy is, hogy heroikus munka zajlik a stáb részéről azért, hogy napról napra adásba kerüljön egy-egy epizód. Borzasztóan hálás vagyok az RTL-nek azért, hogy megadják nekünk az alkotói szabadságot, és bíznak a döntéseinkben. Ez persze óriási felelősség is, de eddig úgy érzem, bejöttek a húzásaink, ezt a nézettségi adatok is mutatják” – jellemzi a csatornák és a gyártó közötti viszonyt Hámori.

A kreatív kontroll persze billenhet a megrendelő csatorna felé is, mint ahogy arra is akad példa, hogy egy csatornával közös már a fejlesztés folyamata is. Diószegi szerint ilyen esetben a kizárólagosság nagy előny, hiszen így nem tűnhet fel az adott terv egy konkurens csatornán. „A mi kis falunk vagy a Drága örökösök esetében sem titok, hogy járt több tévétársaságnál is a terv, de végül az RTL tette meg rájuk az ajánlatot. Lehet, hogy máshol bizonytalanabbak voltak, vagy sokat vártak a döntéssel” – meséli a producer.

Kapitány szerint nem várható nagy változás a közeljövőben a sorozatok kínálatában, így a jelenlegi átmeneti állapot maradhat még évekig: a külföldön már bevált sorozatok adaptációi mellett néha egy-egy teljesen vagy részben magyar fejlesztés is felbukkan majd. „A nagyon karakteres, talán kevesebb nézőt elérő sorozatokat a világon mindenhol a közszolgálati csatornák, vagy olyan globális piacban gondolkodó cégek készítik, mint a Netflix, vagy az HBO” – mondja Kapitány. Magyarországon azonban a Content eddig nem jutott érdemi tárgyalásig a köztévével, még úgy sem, hogy hever a fiókban egy kimondottan odapasszoló, a Monarchia idején játszódó, osztrák partnerrel közösen tervezett kosztümös krimijük is.

A sorozatpiac további növekedésének fő kihívását a munkaerőben látják a Content alapítói: „Leginkább kreatívokra, rendezőkre, írókra van szükségünk, ebből van a legnagyobb hiány. Olyan szakemberekre, akik képesek a tehetségüket, tudásukat, egy előre megszabott cél szolgálatába állítani. Arra a típusú kötöttségre és leterheltségre, amely a sorozatgyártással jár, nagyon kevesen képesek. A magyar alkotók évtizedekig arra voltak trenírozva, hogy művészfilmeket készítsenek, a szórakoztatóipart pedig csak pejoratív értelemben emlegették. E miatt az oktatásbeli hiányosság miatt is gondolom azt, hogy sok produkciónak kell még elkészülnie ahhoz, hogy kitermelődjön itthon egy szélesebb szakembergárda” – mondja erről Kapitány.

Jönnek a közép-európai koprodukciók?

A Paprika Studios teljesen más modell mentén építkezett: a cég nem csak fikcióval foglalkozik, és jelenleg 10 országban is irodája van, tehát nem csak Közép-Európában, hanem például a Baltikumban is érdekelt. Ráadásul a Paprika tulajdonosi hátterének köszönhetően (a vállalat a Nordic Entertainment Group 100 százalékos tulajdonában van) a nyugati tévés piacon is jó kapcsolatokkal bír.

A Paprikát, akkor még Paprika Latino néven, 2004-ben Marschall Péter alapította, aki a magyar után több környező ország piacára is sikeresen terjeszkedett. Marschall 2016-ban aztán búcsút intett a magyar médiapiacnak, a Paprika vezetését pedig Erdős Ákosra, az addigi operatív vezetőre hagyta. Erdős szerint Marschall vezetése alatt a földrajzi terjeszkedés volt a fő cél, az utóbbi években azonban már inkább a meglévő pozíciók erősítése az elsődleges.

Erdős Ákos (Fotó: Posztós János / Hypewriter)
Erdős Ákos (Fotó: Posztós János / Hypewriter)

„10 országban látjuk párhuzamosan a szakmai folyamatokat, kihívásokat. Ennek olyan gyakorlati haszna is van, hogy amikor például kreatív oldalon szakemberhiányt észleltünk Szlovéniában, akkor Szerbiából hoztunk adott produkcióhoz munkaerőt” – mondja Erdős, amikor vele és a Paprika drámarészlegének vezetőjével, Pusztai Ferenccel a Paprika működését szálazzuk szét.

A Paprika nem csak a magyar csatornáknak gyárt itthon, hiszen például a norvég köztévén, az NRK-n mutatkozhatott be az Ultimate Spy című, teljes egészében itthon forgatott ügynökreality, amelynek koncepciója is a Paprikától ered, de felelt már holland gameshow-ért is a gyártó cég. „A legtöbb televíziós gyártótól eltérően, ha kiesne a legnagyobb hazai megrendelőnk, akkor is életben maradna a cég” – jellemzi a Paprika profilját Erdős. Azért itthon sem kell félteni őket, hiszen A tanár mellett a Paprika nevéhez fűződik például az Oltári csajok vagy az Ízig-vérig is.

A fikciós tartalomba 2017-ben fektetett be nagyobb erőforrást a cég, ekkor érkezett a csapatba a főleg filmproducerként (dolgozott többek között A nyomozón vagy az Utóéleten is) ismert Pusztai Ferenc. Erdős szerint olyan embert kerestek a pozícióra, akinek van tapasztalata a koprodukciós területen, hiszen az országok közötti együttműködés egyre fontosabb lesz a sorozatok terén is. A csatornák adott műsorórára elkölthető pénze véges, így a komolyabb lehetőségek is csak több megrendelő bevonásával érhetőek el: a hosszú távú cél az, hogy olyan dráma készüljön, ami túlmutat egy-egy ország piacán.

Óriási a merítés ötletekből, nem csak szakmabeliektől

Pusztai szerint minden ország kicsit máshol tart, és más irányba fejleszt a térségben a fikciós területen. „Abban viszont együtt mozog a régió, hogy a drámagyártás pár éves késésben van a nyugati trendekhez képest.”
A Paprika az elmúlt években többféle sorozatfejlesztési utat is bejárt, de 2019-ben egy teljesen saját fejlesztésű és gyártású gasztro-romkommal is jelentkeztek a Viasat3-on. Az Ízig-vérig nem csak a Paprika, de a magyar fikciós gyártás történetében is fontos mérföldkőnek számít, de a Paprika vezetői szerint még nem tartunk ott, hogy saját fejlesztések uralják a képernyőt. „Pár éve még csak adaptációkban gondolkodtak a döntéshozók itthon, ez a hozzáállás azóta megváltozott, és megjött a bátorság ahhoz, hogy eredeti ötletekből is készüljenek sorozatok. Tudjuk, hogy van más cégnél is saját ötlet, és mi magunk is dolgozunk több saját fejlesztésen, úgyhogy ha ezek a projektek megfelelő nézettséget érnek el, akkor még több helyi projekt indulhat el.” A saját fejlesztés időzítésén azonban sok múlhat, hiszen egyelőre az látszik az adatokon is, hogy egy Alvilágra vagy Ízig-vérigre sem harapnak (még?) annyira a nézők.

Pusztai Ferenc (Fotó: Posztós János / Hypewriter)
Pusztai Ferenc (Fotó: Posztós János / Hypewriter)

Ez az átmeneti időszak hívta életre a Paprika az RTL segítségével létrehozott, sorozattervekre specializálódott tehetségkutatóját, a Hypewritert is. Erdős és Pusztai is elég büszke a versenyre, főleg a nagy tét miatt, hiszen a győztes tervből egy pilotepizód biztosan elkészül a 10 ezer eurós fődíjon túl. A Hypewriteren ráadásul nem csak a győztes nyer, hiszen a tavalyi nyolc döntős közül például Szlovákiában már két műsort is berendeltek, így nem csoda, hogy az idei kiírásra 30 országból 160 pályázat futott be. Ráadásul a szakmán kívülről érkező pályázóval is ültek le már a paprikások, mert értékesnek találták az ötletét.

Pusztai szerint a Hypewriter is azt a célt szolgálja, hogy proaktív módon segítsék a megrendelőiket. A producer szerint amúgy is ott lesz szakadás a magyar gyártók között, hogy ki tud túllépni a klasszikus beszállítói pozíción. „Mi inkább a műhelyekhez tartoznánk, ahonnan az ötletek érkeznek.”

(A Kreatív októberi, tévés fókuszú számában ugyanebben a témában a TV2 és az RTL Klub vezetőit is megkérdeztük. Az októberi szám október 17-től érhető el.)

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!