hirdetés
hirdetés
hirdetés

Lusták vagyunk, ezért szeretünk tévézni

Közösségformáló erő rejlik benne, a soha nem látott műsorbőség mellett ez az, ami a lineáris tartalomfogyasztás, azaz a tévé vonzerejét adja még 2020-ban is. Meg persze az, hogy a nézők lusták vagy legalábbis szeretik a kevés erőfeszítést igénylő szórakozást – ezek voltak a legfőbb tanulságai az eddigi legtöbb nézőt vonzó Telekom MOST Fórumnak, ahol a televíziózás jövőjéről volt szó. (X)

hirdetés

A február 13-i MOST Fórum vendégei arra keresték a választ, hogy végleg leáldozik-e a televíziózás csillaga az új technológiák miatt vagy épp ellenkezőleg, egy új aranykor kezdődött. Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, Rajki Annamária a Magyar Telekom televíziós üzletágának vezetője és Varga Attila Sixx újságíró, blogger nem mindenben értettetek egyet, de abban igen, hogy korántsem kell temetni a televíziózást 2020-ban, sőt. Ezt támasztotta alá az is, hogy a téma rekordszámú érdeklődőt vonzott a Telekom Székházába.

„A legrosszabb az egészben, hogy olyan túlkínálat van, hogy néha azért nem nézek meg semmit abban a két órában, ami van, mert nem jutok el odáig, hogy eldöntsem, melyik az, amelyiket meg akarom nézni” – mondta Sixx arról, hogy a rengeteg csatornának és a különböző streamingszolgáltatóknak köszönhetően annyira nagy a választék a tévés piacon, hogy néha már tehernek érzi a néző. Szerinte, ha a tartalom felől közelítünk, egyértelműen most éljük a tévé aranykorát, hiszen olyan dolgokat is leforgatnak, amit néhány éve őrültségnek tartottak volna. Ráadásul a legjobb kreatív szakemberek dolgoznak a tévésorozatokon, olyanok, akik korábban a kis képernyő közelébe se mentek volna.

Fikciós reneszánsz

Hámori Barbara több magyar telenovellának, köztük a Drága örökösöknek a producereként arról beszélt, hogy itthon is reneszánszát éli a fikciós sorozat, mint műfaj. Sikerült legyőzni a nézők idegenkedését a magyar sorozatokkal szemben, és kifejezetten népszerűek a lokális, nekünk és rólunk szóló történetek. Ami a producer számára is megdöbbentő, az azonnali reakcióáradat, ami egy-egy műsorra érkezik a közösségi médiában. Míg korábban csak találgatni lehetett a nézők véleményét, manapság már a műsor közben érkeznek a reakciók a Facebookon és az Instagramon, így egyből le lehet mérni egy műsor sikerét, és könnyebb finomhangolni a tartalmakat is.

A second screen jelentőségét minden résztvevő kiemelte, hiszen a tévés élményt tovább lehet fokozni a különböző platformokon megosztott extra, a műsorhoz kapcsolódó tartalmakkal, és ezért a tapasztalatok szerint nagyon hálásak a nézők. Persze az is felmerült, hogy mennyire jelentenek e vetélytársat a tévé számára az online tartalmak. Rajki Annamária szerint a tartalom- és műsorszolgáltatóknak az a dolga, hogy kiszolgálják a nézőt, aki így szabadon válogathat a platformok és tartalmak között. A Telekom tévés üzletágában éppen ezért nem vetélytársakként tekintenek az egyes tartalomfogyasztási módokra – mondjuk a lineáris tévére és a streaming szolgáltatásokra -, hanem igyekeznek valódi választási lehetőséget kínálni mindenkinek. Hozzátette, hogy közben arra is figyelni kell, hogy ne zúdítsanak rá annyiféle információt a nézőre, amiből már nem tud választani.

Nem a technológia a korlát, hanem a nézők kényelmessége

Tatár Csilla felvetette, hogy 2020-ban mit nevezünk egyáltalán tévézésnek? A televízió, mint eszköz használatát vagy a televízióra készített műsorok fogyasztását? Erre különböző válaszok születettek a résztvevőktől, amiből jól látszott, hogy mennyire mást jelent ma már a tévézés, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Rajki Annamária viszont azt hangsúlyozta, hogy a legtöbben még mindig a televízióban néznek kifejezetten tévés műsorokat – tehát ez a legjellemzőbb tartalomfogyasztási mód és forma is.

A tévéműsorok jelentőségét Hámori Barbara abban látja, hogy hatalmas közösségformáló erejük van ellentétben például a streaming szolgáltatók műsoraival. Ez utóbbiakat ugyanis mindenki más tempóban fogyaszthatja, így nem kell az egész családnak egyszerre leülnie a tévé elé, és másnap a munkahelyen sem lehet megbeszélni az új epizódot. Ennek kapcsán az élő műsorokat is kiemelték a beszélgetés résztvevői, hiszen az időhöz kötött eseményeket még most is legjobban a tévében tudjuk követni – ilyenek például a választási műsorok vagy a különböző sportközvetítések.

Emellett más platformokhoz képest a tévézés ereje sokszor az egyszerűségében rejlik: nem kell mást csinálnunk, csak leülni a képernyő elé, és nyomogatni a távirányítót. A szakemberek szerint éppen ezért nem tudnak elterjedni a különböző, extra erőfeszítést igénylő technológiai megoldások, mint például a 3D tévé, amihez speciális szemüveg kell. Az interaktív tévézésről is elhangzott, hogy nem a technológia jelenti a legnagyobb gátját, hanem inkább a nézők lustasága.

Szvetelszky Zsuzsa szerint ez nem is feltétlenül lustaság, hanem a klasszikus történetmesélés ereje: szeretjük, ha mások történeteket mondanak nekünk és mi gondolkodás nélkül belemerülhetünk ebbe. A szociálpszichológus a tévét egyfajta modern tábortűzhöz hasonlította, ami köré le lehet ülni, együtt meghallgatni egy történetet, majd pedig közösen megbeszélni a látottakat. Erre pedig mindig lesz igény.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Egy digitális eseménysorozattal kötik össze a debreceni és budapesti dolgozókat. 

A Vertical Cinema címet kapó film egy dublőrről szól, aki krimiben, kalandfilmben és musicalben is megállja a helyét.

Hosszú távon minden második ember fogyasztási szokásait átalakítja az egészségügyi vészhelyzet világszerte – derül ki az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatásából.

A Médiaunió minden évben kiválaszt egy kiemelkedő társadalmi ügyet, amely kapcsán egy kommunikációs kampány segítségével aktivizálja az embereket, oly módon, hogy mérhető különbséget érjen el a magyar társadalomban. 

A zeneiparhoz hasonló mentőcsomagért is lobbiznak a rendezvényesek. 

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

Ünnepélyes online eredményhirdetésünket videóba ágyazva sugározzuk az evgyara.hu oldalon. Írja fel a naptárjába és drukkolja végig velünk az online közvetítést!

Mentes-M Díj 2020-ban is! Idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2020 augusztus 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés
hirdetés