hirdetés
hirdetés
hirdetés

Lehet, hogy éhen halunk, de a videóinkat többen nézik, mint a propagandaműsorokat

El kell menni Orbán sajtótájékoztatójára? Van értelme bemenni az Echo TV-be egy független újságírónak? Aktivista szerepet kell felvenni a médiában dolgozóknak? Erről vitatkozott számos ismert magyar újságíró egy konferencián. Összeszedtük a legtöbb gondolatébresztő mondatot a témában.

hirdetés

Média, politika és hatalom Oroszországban és Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Republikon Intézet és az Atheaneum kiadó, melynek apropóját a 2006-ban meggyilkolt Anna Politkovszkaja naplójának magyar nyelvű kiadása adta. Az itthon Orosz napló címmel kiadott könyv a Putyin rendszerét kritizáló újságíró 2003-2005 közötti naplóbejegyzéseit összegzi, amelyből világosan kirajzolódik, hogyan betonozza be lépésről lépésre hatalmát Putyin.

Ahogy azt Filippov Gábor, a könyv magyar szerkesztője köszöntőjében elmondta a csurig telt Trip Hajón, a könyv utolsó bejegyzése hiába íródott 14 éve, a magyar olvasók számára rengeteg részlet ismerős lehet a naplóból. Például az olyan részek, amelyekben Politkovszkaja az oroszországi civilek, a kritikus média, a valódi ellenzék, a demokratikus intézmények felszámolását részletezi. Politkovszkaja Filippov szerint ebben a helyzetben ismerte fel, hogy hülyét csinálna magából, ha a BBC-standardok szerint dolgozna, így egyre elszántabb aktivista újságíróvá vált életének utolsó éveiben.

Fontos különbségek a magyar és az orosz politika között

A konferencia Veiszer Alinda által moderált első beszélgetésén a putyini és orbáni politika közötti párhuzamokról szólt, amelynek elején Balázs Péter korábbi külügyminiszter hamar óvatosságra intett. Szerinte ugyanis a két országot nagyon nehéz összehasonlítani, például az orosz propagandasajtó nem olyan repetitív, mint a magyar. Balázs szerint a könyvben is fellelhető intő jelekre mégis érdemes odafigyelni.

Fotó: Szpisják Blanka
Fotó: Szpisják Blanka

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő is inkább a különbségekre hívta fel a figyelmet. Szerinte Magyarországon például még nem jutottunk el oda, hogy a Parlamentben látszatellenzék ülne.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy egy alkalommal Ilja Jablokov, a Leedsi Egyetem kutatója mutatott rá egy másik fontos különbségre a két kormányzási technika között. Jablokov szerint Magyarországon az összeesküvés-elméleteket a magyar kormány legfelsőbb körei hangoztatják, míg Putyin ezt a feladatot kiadja nála kevésbé fontos szereplőknek.

Be kell-e menni Orbán sajtótájékoztatójára?

A konferencia másik része már a sajtó szerepét firtatta az illiberális rendszerekben. Mivel a beszélgetés egybeesett Orbán Viktor rendhagyó sajtótájékoztatójával, a résztvevők is ezzel kezdték a vitát.

Az első kérdés így adta magát: van-e értelme elmenni egy olyan sajtótájékoztatóra, ahol a miniszterelnök valójában nem ad valódi válaszokat? Stumpf András, a Válasz Online munkatársa szerint akit beengedtek egy ilyen eseményre, annak a lehető legjobban kell végeznie a munkáját, és jól kell kérdeznie. Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese szerint a mai helyzetben minden kérdésnek el kell hangoznia, még akkor is, ha arra ritkán érkezik válasz.

Balról: György Zsombor, Kálmán Olga, Lakner Zoltán, Parászka Boróka, Pető Péter és Stumpf Amdrás (Fotó: Szolcsányi Péter)
Balról: György Zsombor, Kálmán Olga, Lakner Zoltán, Parászka Boróka, Pető Péter és Stumpf Amdrás (Fotó: Szolcsányi Péter)

Ezzel ellentétes, radikálisabb nézőpontot képviselt Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, aki szerint a magyarországihoz hasonló helyzetben el kell felejteni az ismert újságíró szerepeket. Szerinte a rekordot jelentő 54 újságírógyilkosság 2017-ben azt jelzi, hogy több elnyomó hatalom is a média munkatársain demonstrálja erejét.

Pető szerint azonban életveszélyes kiszállni az újságíró szerepből, mert ha ezt teszi valaki, és nem jár el eseményekre, akkor hogyan védhetné meg később az írásait bíróság előtt, és milyen jogon igényelhetne közérdekű adatokat.

A magyar sajtó átvette az ellenzék szerepét?

Ezután a beszélgetés az újságírók nyilvánosság előtt felvállalt szerepére terelődött, hiszen egy közkeletű vélemény szerint a mai független magyar sajtó valójában az ellenzéki pártok munkáját végzi.

Kálmán Olga szerint nem szabad ördögtől valónak tekinteni, ha egy újságírói kérdésben már ott van a vélemény is, például amikor Kovács Zoltánnal készített híres interjújában válasz híján 12-szer tette fel ugyanazt a kérdést a politikusnak.

Fotó: Szolcsányi Péter
Fotó: Szolcsányi Péter

Kálmán bevallása szerint mindig visszautasítja, amikor politikai szereplőként emlegetik. Amikor Lakner Zoltán, a 168 óra főszerkesztő-helyettese előhozakodott azzal, hogy a politikusviták teljesen eltűntek a magyar tévéből, ezért is tűnik fel sok újságíró a tévében, Kálmán úgy reagált, ennek fő oka az, hogy a politikusok közül egyre kevesebben vállalnak ilyen szereplést.

Kálmán elárulta, hogy ellenzéki politikus másik ellenzékivel sem ül le sokszor vitára, sőt, előfordult, hogy két fideszest sem tudtak egymás mellé ültetni.

Az emberek kezdik megérteni, hogy a jó tartalomért fizetni kell

György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője szerint fontos különbséget tenni a propaganda és a sajtó között. Előbbivel nem vállal közösséget, ezért sem ment be az Echo Tv stúdiójába, amikor hívták. Szerinte az ilyen szerepléseknek nincs értelme, amúgy sem nézik sokan ezeket a műsorokat. „Lehet, hogy éhen halunk, de a YouTube-videóinkat többen nézik, mint ezeket a propagandaműsorokat” – mondta György.

Pető Péter (aki az ismét kormánybarát hangnemre váltó HírTV-be is beült vitatkozni) szerint azonban ha a közéleti vitákat fenn akarjuk tartani, akkor nem szabad feladni azokat a helyzeteket, amikor elhangozhat az igazság. Parászka Boróka erre úgy reagált, szerinte az újságíróknak terepen kell dolgozni, és hogy ő már nem megy „szót fosni a tévébe”.

Stumpf András úgy fogalmazott, ha egy újságíró nem akarja elfogadni, hogy a munkájának nincs értelme, akkor egyszerűen végezni kell a dolgát. „Azokért az emberekért, akiknek érezhetően szüksége van erre a munkára. Egyre többen kezdik megérteni, hogy a valódi hírekért fizetni kell. És sok ilyen ember van, ez nem egy hobbiklub” – mondta Stumpf. György Zsombor erre a gondolatra kapcsolódva fejtette ki, hogy sok olyan olvasóval találkoznak, akik keresik a helyüket, a lapjukat, és egyre többen jönnek rá, hogy már nem kell feltétlenül összekötni pártokkal az újságokat, vannak független termékek a piacon.

Pető Péter egy példát is hozott arra, hogy mennyire ki vannak éhezve az olvasók a minőségi tartalomra. Filippov Gábor A hibrid ellenforradalom kora c. hosszú, olykor bonyolult értekezése például a 24.hu legolvasottabb tartalmai között volt 2018-ban.

A beszélgetés végén néhány infót is megtudhattunk arról, hogyan is állnak az olvasói támogatásokkal a résztvevők. Stumpf szerint a Válasz Online éves költségvetésének 40 százalékát gyűjtötte össze eddig egy hónap alatt. György Zsombor pedig elárulta, hogy a Magyar Hang karácsonyi számából körülbelül 11 ezer példány fogyott, és hogy az újság akkor marad hosszútávon is fenntartható, ha főként vidéki olvasók bevonásával elérik a 14 ezres példányszámot, amivel nagyjából a 168 óra szintjére jutnának.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Érdemes megvárni, amíg a szétrobbanó báránylufik is megérkeznek a buliba.

Jávor Benedek, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely közösen adták be a panaszt.

A lap egyik új hirdetése a mianmari népirtás felderítésére épül.

Tarjányi Péter és Murányi András egykori hírigazgató szerint a 444 cikke csúsztat a lapnál történtekről.

Igazán nem szép tőlük, mert előtte eladtak neki egy taliga Whoppert egy fogadásra.

hirdetés

Díjátadó: január 30., kapunyitás: 19.00 Vedd meg a jegyed a bulira!

2018 legdíjazottabb ügynökségeinek és megbízóinak estéje. A 2018-as Kreatív-MAKSZ M+Lista és a Kreatív PR Toplista helyezettjeinek díjazása. Időpont: 2019. február 5.

A leghasznosabb, leginspirálóbb people management tartalmak február 13-án, hogy a 2019-es éved még sikeresebb legyen!

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 22.

Február 28-án a gép előtt, az oktatóval együtt, a saját accountunkra belépve közösen végigvesszük, hogy adjunk fel hirdetést a Facebookon és az Instagramon.

hirdetés
hirdetés