2002-ben csatlakozott a Dentsu céghez, hogy belekóstoljon a reklámcsinálás művészetébe. A kommunikációs iparággal való találkozásakor is már az foglalkoztatta igazán, hogy hogyan lehet hatalmas mennyiségű adatot a marketing- és a reklámalkotási folyamat során becsatornázni. Kreatív képességeit technológiai fejlesztésekbe invesztálja, s ennélfogva olyan ügynökségi szolgáltatások fejlesztésében érdekelt jelenleg is elsősorban, amelyeknek középpontjában az adat és a technológia összekapcsolása áll. Sugano a márka-fogyasztó találkozási pontjainak feltérképezése mellett, a közlendő márkaüzenet architektúrájával is foglalkozik. Az általa fejlesztett kreatív platformok a márka belső értékeit helyezik a középpontba, s ezáltal hoznak létre egy élményalapú kommunikációs modellt. Mindez hatalmas kompetitív előnyt nyújt a branding területén.
A világ legnevesebb reklámfesztiváljairól - Cannesi Kreatív Reklámfesztivál, a D&AD Yellow Pencil, One Show, Spikes Asia, Adfest - több, mint 20 reklámdíjat hozott már el. A D&AD 2013-as versenyén a digitális reklámmegoldások zsűrijében pedig, mint zsűritag értékelte az alkotásokat.
Eddigi ügynökségi munkáját cool-nak tartja - s elmondása szerint a Dentsu Tokyo-ban az egy négyzetméterre jutó „jó arcok” száma meghaladja az átlagot. Sugano megveszekedetten hisz az alulról épülő, ún. grassroot koncepciók erejében is. Gondolatait időről-időre meg is osztja a közönség előtt. A közönség hallhatta már lebilincselő előadását többek között olyan világhírű fórumokon, mint a MIT Media Lab@Tokyo, vagy az ad:tech Tokyo.
2014-ben a japán Reklámügynökségek Szövetsége (Advertising Agencies Association) az Év Alkotója címmel tüntette ki. Az 1989-ben életre hívott díj elsődleges célja a stratégiai gondolkodás innovációjának fejlesztése. Az „Év Alkotója” díjjal olyan személyeket jutalmaznak akikből sugárzik az újító szándék és a távlatokban való gondolkodás. A szakmai díj a stratégiai megalapozottságot tekinti elsődlegesnek. Olyan alkotásokra fókuszál elsősorban, amelyeknek keretében valami új, eredeti megoldást sikerült megvalósítani, vagy pedig ahol a kommunikációs piac kínálta lehetőségek teljes tárházát integrálták a kommunikáció során.
Az „információs-dzsungelben” felértékelőnek a fogyasztó szemében „hiteles”, illetve az olyan marketing-aktivitások, melyek segítik a márkával való érzelmi azonosulást és ezen keresztül a kereskedelmi értékteremtést. Ilyen volt Sugano adat-vezérelt Sound of Honda/Ayrton Senna kampánya is, mely a legjelentősebb reklámseregszemlén, a Cannes-i Kreatív Reklámfesztiválon Titanium nagydíjat nyert.
A kampány alapgondolatát egy természeti katasztrófa szolgáltatta. A legutóbbi japán cunami idején szinte az egész város megbénult. Nem volt telefonkapcsolat, de az autókba épített InterNavi telemetriás rendszer által küldött GPS-adatok segítségével meg lehetett mondani, hogy melyek azok az utak, amelyeken lehet közlekedni, s nincsenek blokkolva. Ezeket az adatokat később vizualizálták. Az InterNavi eredetileg azért jött létre, hogy felfedezze a közlekedési dugókat és segítségével a vezetők elkerülhessék a forgalmas utakat. A kampány a száraz adatokat töltötte meg valós érzelmekkel. Arról szólt, hogy a Honda fedélzeti telemetriás rendszere által szolgáltatott információk birtokában lehetővé vált, hogy Ayrton Senna 1989-ben, a Japán Nagydíj időmérő edzésén futott körét (5807méter) innovatív módon rekonstruálni lehessen, mégpedig úgy, hogy hang és fényeffektusok segítségével érzékeltették a Forma 1-es autó menetdinamikáját.
Kaoru az ötletek kialakításában is egyéni ösvényt tapos, hiszen a márkák azon igényére érzett rá, hogy azok egy-egy kommunikációs kihívás kapcsán a tömeg tudás- és innovációs készségére építve (crowdsourcing) sokkal több ötletet tudnak gyűjteni. A magát nemes egyszerűséggel csak a kreatív ötletek forradalmasítójaként aposztrofált szakember a saját elképzeléseinél törekszik arra, hogy minél többeket bevonjon az ötletgyűjtés intellektuálisan izgalmas folyamatába. Noha köztudott, hogy a fogyasztók a kommentjeikkel, ötleteikkel akár károkat is okozhatnak a márkák életében, ezzel szemben Kaoru azt vallja, hogy: „a rossz szándékú megnyilvánulásokon túl van még rosszabb helyzet a márka-fogyasztó relációjában. Ez pedig az, ha egyáltalán nincs vélemény.”
Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai konferenciája, egyben szakmai csúcstalálkozója idén, 2015. október 29-30-án, a Budapest Music Centerben várja mindazokat, akiknek fontos, hogy innovatív ötletekkel tartsák magukat az élmezőnyben.
