hirdetés
hirdetés
hirdetés

Korrektúra 2010 médiakonferencia: összefoglaló

Médiaemberek, tartalomszolgáltatók, szakpolitikusok és politológusok mondták el Tihanyban a véleményüket a médiatörvény-tervezetről. Összefoglalás az MTI anyagai alapján.
Korrektúra 2010 címmel médiakonferenciát szervezett a kormány a média szereplőinek bevonásával a médiatörvény-tervezet megvitatásának céljából.

Médiaemberek, tartalomszolgáltatók, szakpolitikusok és politológusok mondták el Tihanyban a véleményüket a médiatörvény-tervezetről. Összefoglalás az MTI anyagai alapján.

hirdetés

Korrektúra 2010 címmel médiakonferenciát szervezett a kormány a média szereplőinek bevonásával a médiatörvény-tervezet megvitatásának céljából. Anyagunk teljes egészében az MTI tudósításainak szinte azonos átvétele.

Szalai: Sokan vártuk
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökasszonya azzal kezdte beszédét, hogy a „sokan vártuk ezt a pillanatot" – utalva arra, hogy a parlament elé hétfőn benyújtották a médiaszabályozás módosításáról szóló törvényjavaslatot.  Hogy kik várták, arról nem esett szó, mindenesetre Majtényi László, az NMHH jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke a múlt héten Debrecenben megtartott összegyetemi Médiakonferencián azt mondta http://www.mohaonline.hu/eszme/majtenyi_laszlo_mediakonferencia_pecs_media%20_alkotmany, hogy ezzel a médiatörvénnyel annak idején egyszerűen nem kerülhettünk volna be az Európai Unióba.
Szalai szerint a törvény azért is megfelelő lesz, mert már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül "tengődtek", miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken - hangsúlyozta.
Az eddig fennálló ORTT sem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Szerinte már az sem volt tartható, hogy egy 15 éve íródott médiatörvényre hivatkozva próbálta a médiavilág érvényesíteni a közösség érdekeit - tette hozzá. 
Mint kiemelte, a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon. A közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett - jegyezte meg.
"Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - jelentette ki az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy az új törvénycsomag új szemléletet tükröz. A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja. 
Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökasszonya azzal kezdte beszédét, hogy a „sokan vártuk ezt a pillanatot" – utalva arra, hogy a parlament elé hétfőn benyújtották a médiaszabályozás módosításáról szóló törvényjavaslatot.  Hogy kik várták, arról nem esett szó, mindenesetre Majtényi László, az NMHH jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke a múlt héten Debrecenben megtartott összegyetemi Médiakonferencián azt mondta , hogy ezzel a médiatörvénnyel annak idején egyszerűen nem kerülhettünk volna be az Európai Unióba.

Szalai szerint a törvény azért is megfelelő lesz, mert már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül "tengődtek", miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken - hangsúlyozta.

Az eddig fennálló ORTT sem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Szerinte már az sem volt tartható, hogy egy 15 éve íródott médiatörvényre hivatkozva próbálta a médiavilág érvényesíteni a közösség érdekeit - tette hozzá. 

Mint kiemelte, a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon. A közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett - jegyezte meg."Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - jelentette ki az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy az új törvénycsomag új szemléletet tükröz.

A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja. Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben.

Balogh: Az RTL Klub megközelítése a cél

Az egymással versengés helyett egységes cél érdekében dolgozó közmédiumok a mainál olcsóbban és hatékonyabban működnek majd, de minden egyes megtakarított forintot magyar tartalom készítésébe kell fordítani - hangoztatta Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.
A két köztévé két-két csatornájának összefogásával "hihetetlen esélyünk van arra, hogy a közszolgálati televíziózást meg tudjuk újítani" - mondta, célként említve, hogy egy fokozatos átalakítási folyamat végén nézettségben "meg tudjuk közelíteni az RTL Klubot".

Ha egy nagy kereskedelmi tévé több csatornát is működtet, azok híradóit minden bizonnyal egy központban készítenék - vélekedett Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki a színvonalat és a nézettséget szembeállító kérdésre azt mondta: az is siker, ha egy adó nem hozza ugyan a legnagyobb nézettségi mutatókat, de eléri az adott produkcióval megcélzott csoportot.

Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa arról beszélt: az összevonást tulajdonképpen már korábban meg kellett volna lépni. Megemlítette: a felnövekvő nemzedékek már nem rádióban, tévében gondolkodnak, ezért nagyon nagy tudatossággal kell megtervezni, hogyan és hol érhetőek el közszolgálati tartalmakkal ezek a korosztályok.

Szerinte ahhoz mérhető "átfordításon" kell átesniük ezeknek a cégeknek, amely a Magyar Rádió pár évvel ezelőtti átalakításához hasonló mértékű. A médiatörvény tervezetének hiányosságaként említette, hogy a normaszöveg nem határozza meg pontosan, mit is jelent 2010-ben a közszolgálatiság.

Gerényi: Szórakoztató tartalmakért képtelenség pénzt kérni

A következő évtized „nagyon kemény lesz mindannyiunknak" – mondta Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke, s egy felvetésre válaszolva megemlítette, alig néhány honlap él meg abból, hogy automatikusan felpakolják a híreket, ahogy a nagy keresők vagy tartalomboltok piaca is kevés szereplős.

A táblagépeket övező várakozást a kilencvenes évekbeli CD-ROM-lázhoz hasonlította; ezt a helyzetet a megérkező ingyenes internet gyökeresen megváltoztatta. Arról is beszélt, hogy eladni elsősorban gazdasági, üzleti információkat lehet; szórakoztató tartalomért szinte képtelenség pénzt kérni. A közmédiumok közös hírportáljáról szólva arra emlékeztetett: a BBC-nél jól működik ez a modell.

Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője szerint egy jól működő médiarendszernek szüksége van egy átfogó hír- és képszolgáltatást nyújtó, megbízható, kiegyensúlyozott, szakmailag korrekt hírügynökségre. Megemlítette, hogy a hírügynökségek korábban jól működő üzleti modelljét az internet elterjedése borította fel, hiszen a világháló révén a közzététel után egy másodperccel már olvasható egy anyag; erre a fejleményre máig keresik a választ ezek a cégek.

Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője megjegyezte: nekik nem rossz a közszolgálati hírgyár kialakítása, hiszen fokozza a versenyt, ennek révén a hírek iránti érdeklődést, ráadásul így minden médiumnak ki kell találnia, milyen pluszt tud a hírügynökségi anyaghoz fűzni.

Újhelyi: A Petőfit nem a rögeszmék határozzák majd meg

Lesz változás a Petőfi Rádió műsorában, de irányát nem a rögeszmék, nem az előítéletek, hanem praktikus célok fogják meghatározni - mondta Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese.

A vezérigazgató-helyettes úgy véli: a Kossuth Rádió lefedettségén jó lenne pozitív irányban változtatni. Mint mondta, jelenleg 13 helyi adóállomás kialakítása van folyamatban, de eddig csak kettő épülhetett meg. Arra a kérdésre, hogy a nagyobb lefedettség két közszolgálati rádiócsatorna frekvenciacseréjével érhető-e el, Újhelyi Zoltán úgy válaszolt: "benne van a lehetőség".

A Petőfi Rádióról szólva elmondta: a csatorna által kínált zenének az is lehet a funkciója, hogy átvezesse a közszolgálati adókhoz a fiatalokat.

Tiszttartó Titusz, a Class FM programigazgatója ugyanezen a pódiumbeszélgetésen azt mondta: nem örülne, ha drasztikus változás állna be a Petőfi műsorában, de ha ez mégis megtörténik, a Class FM fel van rá készülve. "Fontos a Petőfi által kiszolgált fiatal célcsoport" - fogalmazott.

Módos Márton, az InfoRádió főszerkesztője azt mondta: az előző médiatörvény olyan rossz volt, hogy ahhoz képest bármi jobb. A mostani tervezet előrelépés az előzőekhez képest - hangsúlyozta. Szerinte az 1996-os jogszabály egy nem létező, torz piacot hozott létre, amelyben minden szabály a televíziózásra volt kitalálva. Ez "gigantikus televíziós túlsúlyt" hozott létre a médiaszektorban, ami a bevételeken is látszik. Az új jogszabállyal jelentős hátrányt kell ledolgozni, és egyúttal meg kell nézni, hogy melyek a piac vadhajtásai.

A "nemzeti együttműködés eszközével élve" eljuttatták javaslataikat a törvényalkotókhoz, és meglátják, hogy ezek érvényesülnek-e majd - mondta az InfoRádió főszerkesztője. A hírek médiumok számára ingyenessé tételének tervéről szólva Módos Márton azt mondta: a hírek minőségétől, előállításuk gyorsaságától is függ, hogy érdemes lesz-e őket beszerezni.

Újhelyi Zoltán a hírek ingyenességéről úgy vélekedett: ezzel az új tervvel nem jön létre hírmonopólium, egy kereskedelmi rádió attól még dönthet amellett, hogy saját erőforrásaival szerzi be a hírt, és saját tudósítóját küldi ki az eseményre. Hozzátette, hogy a közmédiumok egymáshoz való közeledése a hírműsorokban is érződni fog, hiszen egy külföldi tudósító írott és hangos anyagot is el tud készíteni.

Módos ehhez hozzáfűzte: a BBC tudósítói kötelesek több felhasználói felületre dolgozni, tehát a brit közszolgálati rádiónak, televíziónak, online-nak és a BBC világszolgálatnak is le kell adni a tudósítást. Hasonló munkamódszerre itthon is akad példa: az MTI római tudósítója egyben a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítója is, és erre a fajta újságírói munkára az új médiatörvény-tervezet kifejezetten lehetőséget is ad – mondta.

(forrás: MTI)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Arra buzdítják az étterembe járó közösséget, hogy fogjanak össze, és ételrendeléssel támogassák a vendéglátóhelyek fennmaradását.

A díjat a 2018-ban meggyilkolt szlovák újságíró, Jan Kuciak emlékére alapították. A zsűriben ott ül Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Lech Wałęsa, Lengyelország volt elnöke és demokráciapárti aktivista is.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola arculati, kommunikációs stratégiai megújulását, sajtó- és social kommunikációját támogatja az ügynökség.

Nonprofit szervezetek és cégek is jelentkezhetnek, a határidő március 31.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatékonyabb kiszűrése érdekében.

hirdetés
hirdetés

Január végén ismét megrendezzük a Kreatív szaklap PR-workshopját, ahol első kézből ismerkedhettek meg a 2020-as év kiemelkedő PR-kampányaival.

Február 4-én bemutatkoznak a HRKOMM Award 2020 nyertes pályázatai! Stay tuned! A programot folyamatosan frissítjük!

Milyen régi, új és régiúj, azaz a változásokkal együtt frissülő szolgáltatásokat tudnak nyújtani 2021-ben a HR-szolgáltatók? Február 16-án megtudhatjátok az év első szakmai rapid találkozóján!

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!