Tudom, jelen esetben a termék készült „házon belül”, a Kontroll kampánya mintaszerű volt.

Tökéletesen felépített médiamix, kihasználva az összes létező gerilla- és fieldmarketing-lehetőséget. Mindezzel olyan hatást értek el, mintha „pénz nem számít” alapon nyomnák (létezik ilyen magyar film esetén?). Ja, tudom, operafilm stb. … de üzleti alapon gondoltam. Komolyan, mindenhol ott voltak, a virtuális és a való térben. Ráadásul úgy, ahogy kell.

A legkomolyabb elem talán a fieldmarketing volt (amolyan rendhagyó közönségtalálkozóként), amit a Tilosból úgy hallottam vissza, hogy Pindroch, Badár meg a többiek a metróbejáratoknál „molesztálták a bliccelőket” – kabátujjukra húzott Kontroll-emblémás karszalaggal –, az utasok tisztességes része meg egykedvűen mutatta fel jegyét, bérletét. Sokszor a finom gegek ütnek a legnagyobbat.